0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az éhség konfliktusokat táplál

A 21. század közepén mintegy tízmilliárd ember népesíti majd be a Földet, vagyis jó 2 milliárddal többen leszünk, mint most. Ha figyelembe vesszük, hogy a világ népességének mintegy tizede, 820 millió ember ma sem jut elegendő élelemhez, a mostaninál is nagyobb a kihívás lesz az emberiség megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátása.

– A világ közösségének kötelessége kielégítő mennyiségű élelmiszer előállítása, és az arról való gondoskodás, hogy az élelmiszer mindenki számára hozzáférhető legyen – mondta Burkhard Lohr, a közelmúltban Berlinben 250 német és külföldi szakértő részvételével megrendezett 3. Future Food Forum élelmezési konferencia házigazdája. Európa legnagyobb káliumforgalmazó (és a világ legnagyobb sóforgal­mazó) vállalata, a K+S AG elnökeként úgy fogalmazott:

– Az élelmezés bizonytalansága aláássa a békét és a biztonságot, akadályozza az embereket abban, hogy egészséges életet éljenek, gátolja őket képességeik kibontakoztatásában, és abban, hogy értelmes munkát végezzenek. Az élelmezésbiztonságnak közgazdasági szempontból is nagy haszna van.

Gerd Müller (CSU) szövetségi gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter nyitóbeszédében „minden kihívás anyjának” nevezte a világ élelemmel való ellátását, hozzátéve, hogy a hús iránti hatalmas kereslet olyan hihetetlen problémákhoz vezet, mint a monokultúrás művelés vagy az őserdők kiirtása.

Tannosz Haniotisz, az Európai Bizottság agrárpolitikai főigazgatóságának stratégiai igazgatója a Föld népességének élelmiszerekkel való ellátása és a környezetvédelmi szem­pon­tok közötti ellentmondásra figyelmeztető előadásában az új Közös Agrárpolitika és a környezet- és légkörvédelem összhangjának megteremtését sürgette.

A rendezvényen nagy hangsúlyt kapott az élelmiszer-tárolás kérdése. Indiában és Afrikában gyakran nem tudják megfelelően védett helyen tárolni a betakarított termést, és emiatt – ahogy arra Gerd Müller is felhívta a figyelmet:

a kártevők és a csapadék gyakran az éves aratás 50 százalékát is tönkreteszik.

Az élelmiszerek jelentős részének eltűnéséhez nagymértékben hozzájárul az előállításukhoz rendelkezésre álló terület csökkenése. Az urbanizáció, a korábbi termőföldek elsi­va­tagosodása és elszikesedése miatt évente több 10 millió hektár esik ki a termelésből, ráadásul az öntözéshez rendelkezésre álló vízkészlet is egyre szűkösebb.

Mindez felveti az egységnyi termőterületekre jutó terméshozamok növelésének szükségességét. A legnagyobb termelési potenciál Afrikában van. 
– Megsokszorozhatjuk a terméshozamot, de ehhez nem nagyobb területre vagy több műtrágyára, hanem innovációra és képzésre van szükség.

Kevesebb erőforrás felhasználásával kell több élelmiszert előállítani, fair módon, igazságosan kell kereskedni vele, és megfelelő esélyt kell teremteni a vidéknek – hangsúlyozta a bajor politikus.

A fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében a globális szinergiák kihasználására van szükség, hangsúlyozta előadásában Arif Huszain, az ENSZ világélelmezési programjának vezető közgazdásza. Mint elmondta, a szervezet 2030-ra fel akarja számolni az éhezést a világban, de a béke megteremtése nélkül ez nem képzelhető el. – A konfliktusok éhséghez vezetnek, az éhség pedig újabb konfliktusokat táplál – figyelmeztetett az ENSZ-szakértő.

Bert Rürup, a konferencia társszervezője, a Handelsblatt Research Institute elnöke, a szövetségi kormány független szakértői tanácsának korábbi vezetője szerint fokozottan támogatni kell a kisparaszti gazdaságokat, mert – mint fogalmazott – az élelmiszerek felét ezekben állítják elő.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság