Csak a teljesen érett füge élvezhető gyümölcs, akkor szedjük le, amikor megpuhult. Korábban szedve fanyar, tejnedvet ereszt, nem érik tovább, elveszi az ember kedvét a fogyasztásától. Azonnal föl kell használni, hűtőszekrényben is csak néhány napig tárolható, viszont finom lekvár főzhető belőle. Mediterrán termőhelyein fügebort is készítenek, illetve aszalványként kerül forgalomba a legnagyobb mennyiség. A nálunk termeszthető adriai fajták sajnos nem alkalmasak aszalásra.
Étrendi hatása
Elsősorban a magas káliumtartalmából eredő vérnyomáscsökkentő, szívműködés-segítő, gyulladáscsökkentő hatása érdemel figyelmet. Sok benne az élelmi rost is, ami segít a fogyásban, illetve kedvezően hat az emésztésre, a bélmozgásra, javasolt a fogyasztása idős korban a székrekedés megelőzésére. Kimondottan sok kalciumot tartalmaz, a laktózérzékenyek számára kiválthatja a tejtermék-fogyasztást. Fogyasztásával sok vashoz, foszforhoz és B6-vitaminhoz is juthatunk. Öt szem füge az ajánlott napi kalcium- és vasadag 15 százalékát fedezi és 590 milligramm káliummal szolgál, energiatartalma 180 kilokalória.
Termesztése
Viszonylag igénytelen, hatalmasra növő bokor a füge, talajban nem válogat, termesztésének legnagyobb akadálya a fagyérzékenysége: mínusz 15 °C-on tövig visszafagy. Igaz, ki is hajt hamarosan, de a következő termést csak három év múlva hozza. Nem viseli el a tartós szárazságot, olyankor lerúgja a termést. Egy nagyobb fügefa 15-20 kilogramm termést ad júliustól októberig, de ahhoz sok szerves anyagot igényel. Csak akkor adjunk nitrogénműtrágyát, ha az éves növekedés nem éri el a 20-25 centimétert. Komplex műtrágyából (NPK 8-8-8) annyiszor 20 dekagrammot számíthatunk, ahány éves a bokrunk. Kötött talajon fakadáskor adagoljuk a műtrágyát, homokon kétszeri bontásban. Nagy bokornak se adjunk 5 kilogrammnál több komplex műtrágyát egy évben.
Évente két terméshulláma van, az első az előző évből rügyként telel át és fakadáskor a levelekkel együtt indul fejlődésnek. Július közepén érnek be ezek a gyümölcsök. A fejlődő hajtások levélhónaljában is kialakulnak azévi virágok, amelyekből az ősz folyamán lesz érett füge, fajtától függően augusztus közepétől-végétől októberig.
Meleg, védett fekvésbe ültessük a fügét, és az első két évben hagyjuk szabadon növekedni. Azután vágjuk vissza erősen és a fejlődő új hajtásokat ritkítsuk meg úgy, hogy arányosan elhelyezkedő ágrendszer alakuljon ki. Később csak a visszafagyott, elszáradt, egymást keresztező vagy sűrítő ágakat kell levágnunk. A bokrot csak ritkítani kell, visszametszésre nincs szükség, azzal csak a képződő termést vágnánk le róla.
Egyszerűen szaporítható bujtással vagy dugványozással. Konténerben is termeszthető, akkor a téli fagyok elől teleltetőbe vihetjük, a kertben növekvő bokrokat viszont érdemes télire avarral, kaszálékkal vagy más anyaggal védeni a hidegtől.
Magyarországon létezik árutermelő fügeültetvény, mégpedig Tormaföldén, és a több mint 200 fajtából álló gyűjteményt vizsgál tulajdonosa Becsehelyen. Ezek között olasz, francia, portugál, bolgár, észak-amerikai, török fügék vannak, több ígéretes közülük. Valószínű, hogy nálunk inkább azok a fajták érdemelnek figyelmet, amelyeknek csak másodtermésük van, de azt korán beérlelik, ilyen a Brogiotto nero, Ronde de Bordeaux, Col de Dame noir, Bellone, Marseillaise.
Tudta?
A füge nagyon csalóka, ugyanis botanikailag a termés a benne található sok száz magnak gondolt csonthéjas gyümölcs, amelyek nálunk megporzás nélkül alakulnak ki, bár az utóbbi években Magyarországon is megtalálták az apró fügedarazsat, ami a szmirnai füge megtermékenyítéséért felelős. Serlegvirágzata befelé fordul, a meghúsosodó vacok alkotja füge barna, zöld, lila vagy rózsaszínes falát, belül pedig az apró termések helyezkednek el.
