Back to top

Mi áll az extrém időjárás hátterében, és hogyan úszta meg a kukorica?

Kirívó aszály, hőség és egyéb időjárási anomáliák jellemezték az idei évet Nyugat-Európában, ami rányomta a bélyegét a terméseredményekre is. A jelenlegi helyzetből a jelek szerint a kukorica került ki győztesen.

A kukoricát Nyugat-Európában csak mértékkel termesztik, miközben hagyományos termőterületein – Kelet-Európában és az Egyesült Államokban – jó eredmények várhatók. Így van ez Magyarországon is, ahol hivatalos adatok egyelőre nincsenek, de a jelenlegi becslések szerint 8 tonna felett lesz a hektáronkénti termésátlaga.

A mennyiséggel tehát nincs baj, és egyelőre úgy tűnik, hogy a minősége is kiváló. A globálisan jó eredmények és a nagy átmenő készletek miatt azonban érdemi áremelkedésre nem nagyon lehet számítani.

Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is teszi őket.

Ez év nyarán megdőltek a melegrekordok Svédországban, Dániában és Norvégiában, pusztító erdőtüzek sújtották Skandináviát, és 33,3 Celsius-fokot mértek a sarkkörön túli finn Utsjokiban. Aszály sújtotta Nagy-Britanniát és Írországot, és az eddigi leghosszabb kánikula volt az Alföldön.

Szárazság nyáron Németországban: komoly károk keletkeztek, és nemcsak a kukoricában

Emlékezetes, hogy korábban nem látott hőhullám sújtotta Észak- és Nyugat-Európát, amely nem csupán szélsőségeiben volt kirívó, hanem időtartamában is. Hosszú hetekig magasan 30 fok felett volt a hőmérséklet Franciaországban, nem ritkán megközelítve a 40 fokot is. Ezt is meghaladó hőség volt Portugáliában, de ennél is meglepőbb volt az északi országokban mért me­­leg.

Németország és Lengyelország északi részén hetekig igazi kánikula volt, a skandináv országokban pedig olyasmi történt, ami talán még soha a meteorológia kezdetei óta: a sarkkörön túl a 30 fokot is meghaladta a hőség, és megteltek a strandok.

Európa más térségeihez hasonlóan Lengyelországot sem kerülte el a nyári hónapok aszályos időjárása és az ebből fakadó számottevő terméskiesés. A Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság után az EU-országok sorában a negyedik legnagyobb búzatermelőként számon tartott Lengyelországban 10 és 20 százalék között volt a terméskiesés az idén, sőt vannak olyan gabonafélék, amelyeknél 25 százalékkal csökkent a betakarított mennyiség a múlt évihez képest.

Mi magyarázza az extrém időjárást?

Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, az MTA Földtudományi Osztályának elnöke szerint mindezek háttérében ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll, amely arra is magyarázatul szolgál, hogy az extrém időjárási események miért tartottak ilyen hosszan.

Az északi szélesség 50–60 szélességi foka között – tehát Európa térségét is érintve – fut a Föld légkörében egy állandó áramlat, az úgynevezett poláris futóáramlás (poláris jet­stream).

Ez lényegében a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól.

A globális felmelegedés miatt ma már egyértelműen megfigyelhető, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek. Emiatt gyengül a poláris futóáramlás: minél kisebb a sarki–trópusi hőmérséklet-különbség, annál kevésbé markáns az áramlás.

Mi köze ennek a szokatlan nyári eseményekhez? Idén tavasszal és kora nyáron a futóáramlás még tartott ugyan, de Európa fölött gyenge dinamikája miatt az alakja megváltozott, egy hatalmas ómega betűhöz hasonlóvá vált. A kitüremkedő rész a kontinentális Nyugat-Európa északi területei, Nagy-Britannia és Skandinávia fölé került, ahol egy magas légnyomású képződmény, egy anticiklon alakult ki és tudott hosszú időn át fennmaradni, a rá jellemző szélcsenddel, felhőtlen égbolttal és rekordmagas hőmérséklettel. Az ómega-alakzat „zsákrészén” kívül a hűvös-hideg levegő dominált, Izlandon például már nem volt érzékelhető a hőhullám.

Mire számíthatunk?

Évtizedes kitekintésben arra kell számítani, hogy folytatódik a sarkvidékek és a trópusok hőmérséklete közötti kiegyenlítődés, tehát valószínűleg gyakrabban fordul elő, hogy ilyen hosszú időre stabilizálódik a poláris futóáramlás. Ez jól illeszkedik a klímakutatás és -modellezés aktuális eredményeihez, amelyek szerint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

„Nyugat-Európa északi ré­­sze és Skandinávia különösen érzékeny földrajzi helyzetben van, mert azokon a szélességeken fut a jetstream.

Nyugat- és Észak-Európában arra kell számítani, hogy fokozódik a szélsőségesség: hűvös és csapadékos vagy extrém meleg időjárás alakul ki a nyári hónapokban, attól függően, hogy a futóáramlás hullámformája éppen milyen pozícióba áll be” – mondja Bozó László.

Hazánk esetében a futóáramlás változásának egy másik következménye is meghatározó: a mérsékelt övi ciklonok pályái is északabbra helyeződnek, így térségünket gyakran csak az időjárási frontok déli ága éri el.

Időjárási frontok híján vi­­szont nagyon hosszú meleg időszakok jöhetnek. Idén ez július végétől augusztus végéig tartott, az Alföld egyes részein példátlanul hosszú kánikulai időszak alakult ki.

A 20. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma Magyarországon. Az 1970-es években az ilyen napok száma nem haladta meg a tízet, ezzel szemben a 2000-es években 35–40-nél is több hőségnap volt egy-egy nyári szezonban.

Fotó: Claas
A jelenlegi időjárásnak vannak előnyei, hátrányai és komoly veszélyei is – nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének el­­nöke szerint kifejezetten aggasztó egyes helyeken az őszi vetések helyzete, hiszen nem egy helyen porba voltak kénytelenek vetni a gazdák.

Az elnök ugyanakkor bizakodó a kukorica betakarítását illetően, mivel végleges eredmények ugyan még nincsenek, de az eddigi tapasztalatok szerint komoly kukoricás év lesz az idei.

„A kukorica betakarításának több mint 90 százalékával végeztek már a termelők. A folyamat várhatóan hamarosan befejeződik, bár sietségre nincs ok. A terméseredmények is jók, hiszen a jelenlegi adatok szerint

a hektáronkénti termésátlag országosan is 8 tonna felett alakul, jelenleg 8,2–8,3 tonnára becsülhető. Figyelembe véve, hogy ez országosan értendő, meglehetősen jó eredménynek számít. A kukoricával ráadásul minőségi problémák sincsenek.”

A kukorica vetésterülete az elmúlt évtizedekben – a tavalyi év kivételével – 1 millió hektár felett alakult, de az utóbbi években enyhe csökkenő tendenciát mutat. Az idei vetésterület ismét 1 millió hektár alá esik, hiszen alig több, mint 898 ezer hektáron termelnek kukoricát. Ez 9 százalékkal elmarad a 2017-es értéktől, és majdnem 20 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt 5 év átlaga. Most mégis az a helyzet állhat elő, hogy a kisebb területen is a tavalyinál több kukorica terem, mivel az idei időjárás kedvező volt a kukorica számára.

A jó hektáronkénti átlagnak köszönhetően az idei kukoricatermés nagyon jó lesz – vélekedett lapunknak Raskó György is. Az agrárközgazdász kijelentette: a száraz időszak ráadásul kifejezetten jót tesz a kukorica minőségének, az idei termés teljesen toxinmentes, tökéletes minőségű.

Globális szinten hasonlóan jók az eredmények: „Az Egyesült Államokban – főleg a GMO-technológia alkalmazása miatt – már minden évben 11 tonna felett van az országos termésátlag hektáronként. Ezért fel kell készülni arra, hogy az évi 370–380 millió tonnás amerikai kukoricatermés minden esztendőben a piac része lesz.”

Az idei termés mennyiségével és minőségével sincs baj

Ukrajnában is nagyon jó eredmények vannak idén. Itt 31 millió tonnára becsülik az idei kukoricatermést, ami nagyon komoly mennyiség: eléri az Európai Unió termelésének a felét. Ráadásul mivel Ukrajnának nincs számottevő állattenyésztése vagy kuko­rica­feldolgozása, ezért a termés túlnyomó részét nyersanyagként értékesítik a nemzetközi piacon. Ezzel a mennyiséggel is rendre számolni kell, sőt,

Ukrajna nagy fejlődés előtt áll. Szóval, az ukrán kukoricatermés a jövőben még na­­gyobb lehet. Az orosz kukoricatermés ismert trendje szintén növekedést vetít előre.

Mindezek miatt Raskó György úgy véli, kizárt, hogy az árak érdemben növekedjenek a kukorica esetében.

„Tavasszal minden esetben van egy kismértékű árnövekedés, amely most is elképzelhető, de ezt leszámítva érdemi drágulásra nem számítok. Je­­lenleg 45–46 ezer forintért lehet venni 1 tonna kukoricát, ez áprilisra esetleg 50 ezerig nőhet.”

„Nagyon örülök a jó kukoricatermésnek, és annak is, hogy a termelők is úgy látják ma már, hogy kedvező lesz az idei év az eredményeket tekintve” – nyilatkozta lapunknak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabo­na­feldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára emlékeztetett rá: korábban, amikor a mostani várakozásoknál lényegesen rosszabb eredményeket vetítettek előre a termelők, a szövetség akkor is úgy vélte, hogy jobb végeredmény lesz idén.

A nemzetközi adatokat tekintve Pótsa Zsófia kifejtette:

a rossz nyugat-európai időjárás nem befolyásolja érdemben a kukorica világpiacát, hiszen ebből a terményből az EU-15-ök mindig is importra szorultak.

A nagy termőterületeken, például Ukrajnában, Oroszországban, Kelet-Európában és főleg az Egyesült Államokban viszont jó termés ígérkezik, vagyis globálisan jó eredmények lesznek, a száraz nyugat-európai nyár dacára is.

Éppen ezért a főtitkár sem számít áremelkedésre a közeli jövőben, bár a végső terméseredmények változásának fé­­nyében még módosulhatnak az árak valamelyest. Nagyobb gond, hogy egyelőre nehézséget jelent a kukorica kiszállítása a Duna rendkívül alacsony vízszintje miatt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Dél-Afrika száműzi az uniós baromfitermékeket

Arányos ellenintézkedésekkel kellene sújtania az Európai Uniónak a Dél-Afrikai Köztársaságot amiatt, hogy jelentős vámot léptetett életbe az EU-ból származó baromfitermékekre. Japánba viszont megindulhat az EU exportja.

Jövőre is lesz baromfi állatjóléti támogatási program

Az Agrárminisztérium a baromfiágazat szakmai szervezeteivel egyeztetve már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a jelenlegi program helyébe lépő új, 2025-ig tartó támogatási programot az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

Keleti gazdák tüntettek Brüsszelben

Közép- és kelet-európai gazdák tüntettek csütörtökön Brüsszelben az Európai Tanács ülése alatt egyenlő támogatási szinteket és egyéb jogosultságokat követelve.

Nébih vizsgálat: nem mindegyik citrom állta ki a próbát

Citromokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. A szakemberek 10 különböző, hálós kiszerelésű déligyümölcsöt vontak komplex ellenőrzés alá.

Későbbre csúszott a karfioldömping

Ellentmondásosan alakult az idei őszi karfiolpiac, a szeptemberi, októberi áruhiányt november közepére erős dömping váltotta föl, azaz a szokásosnál később alakult ki túlkínálat. Mindez a karfiolok fejlődését befolyásoló őszi időjárás következménye.

A dísznövények is megszenvedik, hogy már nincs négy évszakunk

Az idei időjárás is számos meglepetést okozott a dísznövény-kereskedelemben. Például Németországban, ahol a mieinknél hűvösebbek a nyarak, óriási erőfeszítéseket követelt a faiskoláktól az idei szokatlan nyári forróság és a szárazság, jelentősen megemelve a kiadásaikat.

Környezetbarátabb termésnövelő termékeket lehet forgalmazni

Az uniós tagállamok állandó képviselői szerdán jóváhagyták az Európai Parlamenttel kötött, a termésnövelő anyagok uniós forgalomba hozataláról szóló új szabályokra vonatkozó megállapodást.

Menő a fair trade azaz a méltányos kereskedelem

Sosem látott növekedést produkált 2017-ben a méltányos kereskedelmi (fair trade)termékek forgalma hazánkban. A növekedés nyolcszoros az előző évhez képest – derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesületének jelentéséből.

Több fémzárolt vetőmag került idén a földbe

A Magyarországon előállított, fémzárolt vetőmag mennyisége tavaly összesen 316,3 ezer tonnát tett ki – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).