Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során.
Sajnos a kerti hulladékok elégetése során a mérgező vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami egészségünkre káros.
Levegő Munkacsoport arra hívja fel a figyelmet, hogy óriási légszennyezést okoz a kerti hulladék elégetése, ugyanis egy átlagos kerti tűz, amelyben avart, fűnyesedéket és gallyakat égetünk alacsony égéshőt eredményez, valamint a magas nedvességtartalom és a rossz légellátás miatt a növényi részekben lévő szén csak részben oxidálódik, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely veszélyes a szervezetre. Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentésében az olvasható, hogy
Az érvényben lévő Országos Tűzvédelmi Rendelet, mely minden magyar állampolgár, gazdasági szervezet, önkormányzat, állami vállalat és civil szereplő számára kötelező érvényű , kimondja, hogy
az élet és értékvédelem jegyében a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos
– azaz csak az adott település önkormányzati rendeletében kijelölt időszakban és módon lehet.
Egyre több település önkormányzata látja be az égetésnek a környezetre és az egészségre gyakorolt negatív hatását, ezért betiltotta egész évben az avarégetést. Aki nem tartja be, az komoly pénzbüntetésre számíthat.
Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át humusszá., amely hosszú távon tárolja és a növények számára azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, viszont értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.