Back to top

Nem éri majd meg élelmiszer-növényekből bioüzemanyagot gyártani

Az Európai Parlament jóváhagyta a megújuló vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó indikatív célértéket. Mindkettőt 2030-ig kellene elérni. Ezek a célértékek kulcsszerepet játszanak az Unió éghajlatváltozási vállalásainak teljesítésében.

Az EP kedden jóváhagyta a tagállami szakminisztereket tömörítő tanáccsal júniusban az energiahatékonyságról (434 szavazattal, 104 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett), a megújuló energiaforrásokról (495 szavazattal, 68 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett), és az energiaunió irányításáról (475 szavazattal, 100 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett) született megállapodásokat - írja a nak.hu.

A három jogszabály a ,,Tiszta energiát minden európainak” nevű jogszabálycsomag része. 2030-ra az energiahatékonyságnak 32,5 százalékkal kell javulnia, a megújuló energiaforrásoknak pedig legalább 32 százalékos arányt kell elérniük a végfelhasználók által fogyasztott összes energián belül. 2023-ban mindkét célértéket felülvizsgálják. A célértékeket emelni lehet, csökkenteni nem.

A második generációs bioüzemanyagok jelentős szerepet játszhatnak a szállítási ágazat széndioxid-lábnyomának csökkentésében. 2030-ra a szállításhoz felhasznált üzemanyag legalább 14 százalékának megújuló forrásból kell származnia. Azonban az első generációs bioüzemanyagok esetében fennáll az úgynevezett „a földhasználat közvetlen megváltozásának" (azaz amikor nem termőföldből – például mezőkből vagy erdőkből – élelmiszernövény-termelésre használt termőföld lesz, amelynek magasabb a széndioxid-kibocsátása) magas kockázata. Ezért ezek az első generációs bioüzemanyagok 2030-tól nem vehetők figyelembe elérendő uniós megújulóenergia-célok teljesítéséhez. 2019-től fokozatosan vonják ki a beszámításukat úgy, hogy 2030-ra már egyáltalán ne essenek latba a számításokban.

– Megvonjuk az ösztönzőket az élelmiszer-növényeken alapuló bioüzemanyagok gyártásától, helyette a fejlett bioüzemanyagok gyártását szorgalmazzuk.

Sikerült elérnünk, hogy az önellátás mindenkinek saját joga legyen, és bekerült a jogszabályba az a parlamenti kérés is, hogy 2026-ra ne lehessen díjat felszámolni a fogyasztó által termelt és elfogyasztott energia miatt – mondta a megújuló energiaforrások témájával foglalkozó spanyol képviselő, José Blanco López.

2019. december 31-ig minden tagállamnak össze kell állítania egy tíz évre szóló, nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, szakpolitikát és intézkedéseket tartalmazó, integrált nemzeti energia- és éghajlattervezet, amelyet tízévente frissíteni kell.

Ha a Tanács is hivatalosan elfogadja a megállapodást, az új szabályok megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal a publikációt követően életbe lépnek. Az energiaunió irányításával kapcsolatos jogszabályt minden tagállamban közvetlenül alkalmazni kell, míg a két irányelv nemzeti jogrendbe való átültetésére másfél év áll a tagállamok rendelkezésére.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

Ködös Albion – ugrás az ismeretlenbe?

Nem oszlik, sőt inkább egyre sűrűbb a Londont borító legendás köd. A brit parlament példátlan többséggel utasította el január közepén az immár két éve formálódó, az Európai Unióból való kilépésnek szervezett keretet adó, a kilépés feltételeit megfogalmazó megállapodástervezetet. Az ellenzék túl puhának, a kormánypártiaknak pedig túl keménynek találták az Európai Bizottság konszenzusát bíró menetrendet.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Most növelhető a bekeverési arány

Magyarország jóval az európai átlag alatt áll a megújuló energiaforrások üzemanyagba keverési arányában. Az agrárkamara és a bioüzemanyag-gyártók szerint most kellene nagyot lépni, mert a 2020-as szintet 2030-ig be kell fagyasztani.

Ausztria: a bio-termelés térnyerése

Az osztrák mezőgazdaságban magasabb a bio-módon megművelt termőföld aránya, mint Európa számos más országában; arányait tekintve pedig az Európában bio-módon megművelt földterület öt százaléka Ausztriában található.

Tovább nőtt a megújuló energia aránya az unióban

Az Európai Unió a felhasznált energia mintegy 17,5 százalékát nyerte megújuló energiaforrásokból 2017-ben, szemben a megelőző évi 17 százalékkal, illetve az adatrögzítés 2004-es kezdetekor feljegyzett 8,5 százalékkal – közölte az uniós statisztikai hivatal (Eurostat)

Meghatározó talajvédelem

A talaj védelme egyre fontosabb a gazdálkodó számára is, de a jövőbeni támogatások elemeként sem elhanyagolható. Az EU-ban is napirenden van ez a téma.

Új magyar borászati kifejezések uniós oltalom alatt

Előrelépés történt a magyar borok uniós oltalma területén, ugyanis az Európai Bizottság foglalkozik a már öt éve benyújtott hagyományos magyar borászati kifejezések kérdésével, és hamarosan sor kerülhet ezek hivatalos bejegyzésére - közölte Erdős Norbert fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Brexit lehetséges hatásai a nemzetközi adózás területén

A megállapodás nélküli Brexit számos nyitott kérdést és bizonytalanságot eredményezhet. Az alábbiakban néhány, a határon átnyúló tőkebefektetéseket és cégcsoporton belüli átszervezéseket érintő adózási témával foglalkozik a Deloitte.