Back to top

A mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet

Az Európai Parlament egy szerdai szavazással elfogadta az EU következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontját.

A 2021 és 2027 közötti MFF-re vonatkozó, a parlamenti álláspontot tartalmazó időközi jelentést 429 szavazattal, 207 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett fogadták el - írja a nak.hu.

A parlament kiemelte, hogy egységes és készen áll a következő, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről (MFF) szóló tárgyalások elkezdésére a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal.

A képviselők egyben sajnálatukat fejezték ki, hogy a tagállamok még nem jutottak előre a közös álláspontjuk kialakításában.

A képviselők az Európai Bizottság által benyújtott MFF-javaslatot kiindulópontnak tekintik, és úgy vélik, hogy az abban javasolt összegek nem teszik lehetővé, hogy az Európai Unió eleget tegyen politikai ígéreteinek és válaszoljon az előtte álló fontos kihívásokra.

A parlament az alábbi prioritásokat sorolta fel (a teljesség igénye nélkül):

- a Horizon Europe kutatási programra szánt összeget emeljék 2018-as árakon számított 120 milliárd euróra (a Bizottság 83,5 milliárd eurót javasolt);
- bővítsék az európai stratégiai befektetési tervet (az ún. Juncker-tervet);
- növeljék a közlekedési infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra szánt összeget;
- őrizzék meg a mezőgazdaságra és kohézióra szánt összegek korábbi szintjét;
- szánjanak kétszer annyit a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, háromszor annyit az Erasmus+ programra; 
- és az éghajlatváltozás kezelésére szánt összeget legalább az MFF összegének 25 százalékában állapítsák meg, amelyet a lehető leghamarabb, de 2027-ig mindenképp emeljenek 30 százalékra.

Az Európai Unió költségvetésének bevételi oldala nagyon bonyolult, igazságtalan, nem átlátható és az uniós polgárok számára teljesen követhetetlen – jelentették ki a képviselők az unió saját bevételeinek tervezett reformja kapcsán. Bármilyen új rendszernek jelentősen csökkentenie kell a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló bevételhányadot, és elegendőnek kell lennie az új MFF-ben megállapított uniós kiadások fedezésére. A parlament támogatja a tagállami visszatérítések és egyéb kiigazító mechanizmusok felszámolását.

A képviselők új saját bevételi források kijelölését kérik. Ilyen lehetne például egy új vállalati adó (amely a digitális ágazatban tevékenykedő nagy cégek megadóztatását is magába foglalná), az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevétel, vagy egy műanyagadó.

A képviselők hangsúlyozták: a költségvetési kiadások és bevételek kérdését egy füst alatt kell rendezni, vagyis az MFF és a saját bevételek csomag kapcsán minden kérdést nyitva kell hagyni egészen addig, ameddig mindkét területen megállapodás nem születik.

A parlament az MFF-ről szóló állásfoglalása 2018 márciusi elfogadása óta készen áll a Tanáccsal folytatandó tárgyalásra, amelyek azonnal elkezdődhetnek, ha a Tanács elfogadja közös álláspontját. Az új MFF-rendelet elfogadásához a parlament hozzájárulására van szükség. A képviselők várakozásai szerint „a 2019-es európai választások előtt megfelelő megállapodást kell kötnünk annak érdekében, hogy elkerülhessük, hogy a pénzügyi keret késedelmes elfogadása miatt az új programok komoly hátránnyal induljanak el."

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellenőrizetlen import

Spanyol- és Görögországból, illetve az EU-n kívüli országokból, közöttük főleg Albániából és Marokkóból tetemes mennyiségben özönlik olcsó szamóca az olasz piacra, ellehetetlenítve ezzel a délolasz termelőket.

A kereskedelmi háború helyett az ASP tesz be a szójának

A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háborúban veszíteni látszott a szója. Azonban úgy tűnik, ennél sokkal nagyobb veszély les rá: a Kínában tomboló afrikai sertéspestis járvány következtében visszaesik a kereslet, így lesz miért aggódniuk az amerikai gazdáknak.

Egyre tudatosabban vásárolunk

Több felmérés azt mutatja, hogy a magyar vásárlók egyre tudatosabbak, sőt egyre inkább keresik a magyar termékeket - mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Az összefogásnak köszönhetően lehetővé válik a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés

Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.

Határidő: bonyolódott transzferár nyilvántartások

Közeledik a május 31-i elkészítési határidő, és minden érintett cégnek az új, bonyolultabb követelményeket kell követnie. Az eddigi, önálló nyilvántartás helyett már kötelező a fődokumentum és helyi dokumentum elkészítése.

Tart a támogatási szezon: állatjólét és egységes kérelem

A tavasz nem csupán az ilyenkor esedékes munkák, hanem a támogatások igénylésének fő időszaka is. Ezen a téren voltak és vannak teendők, hiszen a minap zárult le az emelt összegű baromfi állatjóléti támogatás igénylése és április 9-től beadhatók az egységes támogatási kérelmek is.

A Sajón tevékenykedő rapsicok buktak le

Április első hetében, hosszas előzetes megfigyelés után, újabb sikeres akciót hajtott végre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök ezúttal a Sajó térségében tartottak járműellenőrzéseket, egyik ilyen akciójuk során bukkantak azokra az orvhalászokra, akiknek autójából sajnos már élettelen állapotban került elő három, illegálisan kifogott hal.

A gazdálkodók uniós támogatásának összhangban kell lennie a környezetvédelmi követelményekkel

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. április 15-i luxemburgi ülésén az uniós agrárminiszterek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) új környezet- és klímavédelmi rendszeréről folytattak vitát. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy nem növelhetők a gazdák számára előírt környezet- és klímavédelmi vállalások úgy, hogy közben csökkennének a támogatások.

Tíz százalékkal emelkedhetnek a halászatra fordítható EU-s források

Mintegy tíz százalékkal közel 7,74 milliárd euróra emelkedhetnek a halászatra fordítható európai uniós források - jelentette ki Erdős Norbert fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.