Back to top

Gesztenye és aszalt szilva

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni - hangzott el a Pölöskén tartott aszalt szilva és gesztenye szakmai napon. Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei szervezete nagy sikerű aszalt szilva és gesztenye szakmai napot tartott Pölöskén. Az elméleti előadásokon és az ültetvényi bemutatón részt vevő több mint száz gazdálkodó, agrárszakember és agrártudományi oktató számos új gyümölcsfajtával és innovatív termesztési technológiával ismerkedhetett meg.

Pölöskén mintatelep

A Pölöskei Fajtakísérleti Állomás történetéről és működéséről Pernesz György osztályvezető elmondta, hogy az állomás területe egykor gróf Széchenyi István birtokaihoz tartozott. Dédunokája, gróf Teleki Béla 1932-ben költözött oda a családjával és intenzíven gazdálkodó szakemberként mintatelepet hozott létre. 1972-ben átépítették az állomás főépületét. Az évek során hideg- és fűtött hajtatásban egyaránt folytattak zöldségfajta-kísérleteket. Az állomás mindig aktív volt az új termesztési technológiák kipróbálásában. Egyedül itt foglalkoztak az országban bogyósgyümölcsök fajtakísérletezésével. Az állomás metszési bemutatók, fajtabemutatók szervezésével sokat tett a környékbeli szőlősgazdák termesztési ismereteinek bővítéséért. A szőlők közül oda köthető a Pölöskei muskotály és a Zalagyöngye fajták minősítése.

Az 1990-es években átalakult a fajtakísérleti rendszer, jelenleg a morfológiai alapú DUS-vizsgálatok teszik ki a Pölöskén folyó munka nagy részét. Mára megszűnt a zöldségfajta-kísérletezés, az alma és a körte vizsgálata meghatározó. Több mint 200-200 fajtát vizsgálnak, megújult a cseresznye- és a meggyültetvény, előkészületben van a szilva megújítása. Pölöskén több mint 28 fajta diót is vizsgálnak, gesztenye- és szőlőfajta-kísérletezés is zajlik.

Lukács József, a Nébih elnökhelyettese köszöntőjében emlékeztetett rá, hogy a hivatal és a kamara 2014 óta rendez közös növényfajta-bemutatókat annak érdekében, hogy a gazdálkodókat első kézből átadott tapasztalatokkal és információkkal segítse a számukra legmegfelelőbb szántóföldi és kertészeti növényfajták kiválasztásában.

Az idei fajtabemutató-sorozat zárórendezvényét a Pölöskei Fajtakísérleti Állomáson szervezték meg. Az országban jelenleg 15 fajtakísérleti állomást üzemeltet a Nébih, kertészeti fajtakísérletek Pölöskén, Tordason, Helvécián és Monorierdőn folynak. A szakmai nap két főszereplő gyümölcsére rátérve ismertette, hogy

Magyarországon mintegy 8000 hektáron évenként 45-50 ezer tonna szilvát takarítunk be.

Az itthon termesztett szilva legtöbb fajtája alkalmas aszalásra.

Gesztenyéből jelenleg mintegy 300-400 hektárnyi területen körülbelül 1000 tonna terem az országban, körülbelül 2500 tonna gesztenyét pedig importból szerzünk be.

A gesztenye Magyarországon őshonos, de különleges termőhelyi adottságokat igényel, ezért az országnak csak bizonyos részein termeszthető biztonsággal, leginkább a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, a Dunazugban és a Börzsönyben. Lukács József megnyitóbeszédében röviden megemlékezett a közelmúltban elhunyt Szentiványi Péter professzor munkásságáról, akinek a hazai gesztenyefajták nemesítését köszönhettük.

Népes hallgatóság vett részt a bemutatón
Népes hallgatóság vett részt a bemutatón
Fotó: Németh Sándor
Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az agrárkamara az elmúlt évben indította útjára jégkármérséklő rendszerét. A rendszer az idei év szélsőséges tavaszi időjárásában jól vizsgázott. Azt is kifejtette, hogy 2020-ig a NAK 2000 milliárd forintnyi agrártámogatást igyekszik igényelni a magyar gazdálkodóknak az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) keretéből.

Bódis László, az egykori OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) nyugalmazott főigazgató-helyettese személyes hangvételű előadásában megemlékezett a nagy elődök, többek között Melis Péter, Hinfner Kálmán, Sváb János, Tomcsányi Pál és Szentiványi Péter munkásságáról.

A gesztenyére keresleti piac van, az árak folyamatosan emelkednek, érdemes termelni, és valószínűleg Magyarországot is el fogja érni a telepítési kedv növekedése,

kezdte előadását Szani Zsolt témafelelős. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak sikeres a gesztenyefeldolgozó-ipara, többet dolgoznak fel, mint amit meg tudunk termelni. Az alapanyag a mediterrán országokból érkezik, és magasabb hozzáadott értékű terméket juttatunk vissza az EU piacára. A Nébihnek sikerült kivívnia azt a jogot, hogy EU-s szintű növényfajta-oltalomra egyedül Magyarország, azon belül is a Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság vizsgálhatja a gesztenyefajtákat Pölöskén. Ez nagy előny a termelők számára, hiszen ha a vizsgálatok lezárultak, akkor a gazdálkodók egy-egy fajta tulajdonságait első kézből, hazai termesztési tapasztalatok alapján ismerhetik meg.

A gesztenyetermesztés Európában jelenleg válságban van, elsősorban a kéregrák és a gubacsdarázs kártétele miatt.

A nemesítés új irányzatait is ez a válság mozgatja. Valaha a világon minden kontinensre jellemző méretű és alakú gesztenyefajtákat termesztettek. A 19. században a nagyobb haszon reményében megindult a kontinensek közötti fajtacsere, ám a növényekkel együtt az új termőhelyeken a károsítók is elterjedtek, és ökológiai katasztrófahelyzetek álltak elő. A gesztenye az Egyesült Államokban körülbelül 800 ezer négyzetkilométernyi területen volt őshonos. Az erdők 25 százaléka gesztenyefából állt. Az 1876-ban japánból importált gesztenyefákkal azonban behurcolták a kéregrákot, amivel az ázsiai gesztenyék együtt tudtak élni, az amerikaiak nem.

Amerikában 50 év alatt mintegy 4 milliárd fa esett áldozatul a betegségnek, és onnan Európa is megkapta a kéregrákot, ahol a pusztítás hasonló méreteket öltött.

Az USA-ban a mai napig óriási erőfeszítéseket tesznek az amerikai gesztenye feltámasztásáért (erről a magyarmezogazdasag.hu-n megjelent korábbi cikkek elérhetők itt és itt /a szerk.).

A nemesítők manapság rezisztens fajtákat próbálnak találni. A helyi gesztenyefajtákat ázsiai fajtákkal keresztezték Európában és Amerikában is, hogy az európai gesztenye élvezeti értékéhez hasonló, de ázsiai ellenálló képességű fajtákat hozzanak létre. Ez a munka már 70-80 éve folyik Európában.

A gesztenyenemesítésben a legnagyobb európai termelőként Olaszország jár az élen, de az USA, Japán, Kína és Új-Zéland is számos új fajtát ad a piacnak.

A gesztenyével való fajtakísérletezés Pölöskén 6 évvel ezelőtt indult újra. Szani Zsolt bemutatta az ígéretes interspecifikus hibrideket, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nagyon fontos lenne a hazai nemesítés is.

Láng Attila a gesztenyetermesztéshez igyekezett kedvet csinálni a közönség soraiban megjelent gazdálkodóknak. Elmondta, hogy

a világon az elmúlt 30 év alatt négyszeresére nőtt a megtermelt gesztenye mennyisége, Magyarországon viszont ez idő alatt a tizedére esett vissza.

Ezzel párhuzamosan a gesztenye világpiaci átlagára a duplájára nőtt a termés növekedése ellenére.

Termelői tapasztalatai alapján beszélt többek között a legalkalmasabb termőterület tulajdonságairól, illetve az ültetvénylétesítés szempontjairól és feltételeiről, hangsúlyozva, hogy a gesztenye kifejezetten víz- és káliumigényes növény. Előadásában kitért a gesztenye növényvédelmére, a betakarítás gépesítésére és a betakarított gyümölcs eltarthatóságára is. Kiemelte, hogy a gesztenye beltartalmi értékei igen kedvezőek.

Márkné Deák Szilvia, a szilva témafelelőse először tavaly a hivatalban megtartott aszaltszilva-bírálat eredményeit ismertette. A 18 bírált fajta közül összesítésben a legjobban a Tuleu Dulce, a Gabi-féle kökény és a Stanley szerepelt. Megjegyezte, hogy

az aszalás nagyon egyszerű tartósítási módszer, de a magyarországi klímán ehhez valamilyen aszalóberendezés szükséges. Az aszalt szilva könnyen tárolható, nagy tápértékű gyümölcs, magas rost- és ásványianyag-tartalmának köszönhetően kedvező élettani hatása van.

Fotó: Németh Sándor
A különböző szilvafajták eltérő módon reagálnak erre az eljárásra, más-más színű, küllemű, ízű és héjú aszalvány készíthető belőlük. Ezekkel a szempontokkal Márkné Deák Szilvia előadása előkészítette a délutáni aszaltszilva-bírálatot is. Felhívta a közönség figyelmét, hogy

a kereskedelemben kapható aszalt szilvákat visszagőzölik és olajos bevonattal látják el, hogy hosszabb ideig eltarthatók legyenek.

Kapócs György aszalóüzem-tulajdonos saját szilvafeldolgozási tapasztalatairól tartott őszinte hangvételű előadást. Véleménye szerint a pálinka- és lekvárfőzés mellett az aszalás a szilva további kedvező tartósítási eljárása, ám meglehetősen ügyesnek kell lenni ahhoz, hogy nyereségesen termeljük.

Pernesz György és Lukács József emlékérmet adott át Pálfi Dénesnek, a pölöskei állomás egykori vezetőjének
Pernesz György és Lukács József emlékérmet adott át Pálfi Dénesnek, a pölöskei állomás egykori vezetőjének
Fotó: Németh Sándor

Nagy nehézséget okoz, hogy a külföldről, például Chiléből dömpingszerűen importált aszalt szilvák lenyomják a hazai árat.

Jól jönne, ha az aszalt szilvának nagyobb lenne az ismertsége és kedvezőbb a megítélése a piacon, ehhez azonban tetemes marketingbefektetés kellene.

Emlékfát ültettek Pálfi Dénes tiszteletére
Emlékfát ültettek Pálfi Dénes tiszteletére
Fotó: Németh Sándor
Az előadások után az immár hagyományosnak mondható oklevélátadásra került sor. Az idén a Szent István Egyetem gyümölcstermesztési tanszékén nemesített három új almafajta (Damara, Bellana, Isolda), illetve a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karán nemesített új szőlőfajta (Messiás) részesült állami elismerésben. Az új fajták nemesítésébe fektetett évtizedes munka elismeréséül Lukács József és Pernesz György okleveleket adott át a nemesítőknek.

Majd ugyanők adták át az emlékérmet a 80. születésnapját idén ünneplő Pálfi Dénesnek, egykori országgyűlési képviselőnek, a Zala Megyei Közgyűlés egykori elnökének is, aki a Pölöskei Fajtakísérleti Állomás korábbi vezetőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett az állomáson folyó szakmai munka és a magyarországi fajtakísérletezés területén.

A szakmai program ezután a fajtakísérleti állomás gesztenyeültetvényének meglátogatásával, majd aszaltszilva-bírálattal folytatódott. Végül az NKI munkatársai fát ültettek a fajtakísérleti állomás kertjében Pálfi Dénes tiszteletére.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Problémás csiliolajat és őrölt gyömbért találtak

Határérték feletti benzo(a)pirént és PAH-ot mértek Kínából származó őrölt gyömbérben, illetve határérték feletti lágyítószert, úgynevezett epoxidált szójaolajat (ESBO) mutatott ki kínai, csirke ízesítésű, tofus, chili olajban. Mindkét esetről a RASFF-on keresztül szerzett tudomást a Nébih.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Sajtbírálói tanfolyam indul

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács támogatásával, március 22-i kezdettel sajtbírálói képzést indít a Magyar Sajtkészítők Egyesülete.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

KSH: jelentősen drágult a gabona tavaly

A mezőgazdasági termelői árak tavaly decemberben 2017 azonos időszakához képest 5,8 százalékkal nőttek. A gyümölcsök ára 15 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 27 százalékkal. A burgonya ára 44, a zöldségféléké 30, a paradicsomé 22 százalékkal emelkedett, a vöröshagymáé pedig majdnem duplájára nőtt.

Nulla maradék: zöldség-gyümölcs termesztés természetesebben

Egy felmérés szerint a franciák 79 százaléka úgy véli, hogy az élelmiszerek árthatnak az egészségüknek. Ez csak tovább ösztönözte, hogy az egyik legnagyobb francia zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a Rougeline kezdeményezésére 7 taggal 2017 áprilisában útjára indult a Nulla növényvédőszer-maradék elnevezésű mozgalom.