Back to top

Ha megjön a hideg, összebújnak a méhek

A téli időszak az összehúzódás időszaka a kaptárban. A méhek telelőfürtben vészelik át a hideget, melyben állandó hőmérsékletet tartanak. Máig megfejtetlen, miként szabályozzák a fürt hőmérsékletét. A fürtbe húzódás egyúttal jelzés a méhész számára.

A szeptemberi betelelés után, mely a méhek megfelelő mennyiségű élelemmel való ellátását jelenti, a következő fontos esemény a méhész és főleg a méhek számára a fürtbehúzódás.  

Amikor a hőmérséklet 7-8 fok alá süllyed a méhek fürtbe húzódnak a mézzel telt lépek között, hogy így vészeljék át a telet. A méz nagy mennyiségű szénhidráttartalma miatt fűtőanyagként szolgál a számukra.

Míg a fürt közepén a méhek 20-25 fok hőmérsékletet tartanak, addig a köpenyben 12- 15 fokot lehet mérni. 12 fok alá ritkán megy a köpeny hőmérséklete, mert ha a méh testhőmérséklete 12 fok alá süllyed, akkor hidegkómába zuhan, melyet néhány óráig túl tud ugyan élni, de a feléledéshez újra melegre van szüksége.

Telelőfűrt, felülete 12-15 fok Celsius hőmérsékletű, kezünkkel is érezzük a melegét
Fotó: Hevesi Mihály

A fürt fűtését a méhek szárnyizomzatukkal végzik. A szárnyukat nem, csak azok izomzatát hozzák működésbe, rezegtetik úgy, hogy egy „kuplungrendszer” segítségével a szárnyaikat lekapcsolják az izomzatról.

A hő termeléshez a szárnyaikat tehát nem kell mozgatniuk, csak a szárnyizomzatukat. Nem véletlen, hogy szárnyizmaik testtömegük 20%-át is kiteszi, mely más rovarok szárnyizom tömegével összehasonlítva jelentős nagyságrendű.

A megfigyelések során egyértelművé vált, hogy a méhek nem a kaptárt vagy az odút fűtik, hanem csak a telelőfürtöt. Egyidejűleg, főleg a középső lépeken pusztán 15 százalékuk termel hőt, egymást csoportokban váltják ebben a tevékenységben. A hőtermelés kifelé haladva egyre csökken. A fürt „köpenyében” található méhek csak extrém esetben termelnek hőt, amikor például a méhek léputcát váltanak.

A fürt közepét, ahol az anya is tartózkodik, általában 20 fok fölött tartják. A fürt középhőmérsékletétől persze, amennyiben nincs fiasítás a lépeken, előfordulnak maximum 5 fokos eltérések lefelé vagy fölfelé.

Hogy miként képesek a fűtőméhek eldöntetni, mikor és mennyit fűtsenek ahhoz, hogy az állandó 12-25 fokos hőmérsékletet biztosítsák a maguk és társaik számára, arról csak feltételezések vannak. Lehetséges, hogy a fűtőméhek közül többen bejárják a fürtöt és az ő jelzéseik szabályozzák ezt. Mindenesetre ezt még tényszerűen nem sikerült bebizonyítani.

A méhész számára fontos lehet a fürtbe húzódás ténye. Azt jelzi, hogy egyelőre minden rendben van., semmi nem zavarja méheinket.

Behavazott kaptár kátránypapírral védett bejáróval
Fotó: Hevesi Mihály
Illetve ez az atka elleni zárókezelésre is jelzés, például oxálsav csurgatása esetén, mely ilyenkor a fürtben 90-95%-os hatásfokkal működik (egyébként pedig csak 40-50%-ossal).

A méheket télen illik nyugton hagyni, és vigyázni arra, hogy zaj ne zavarja meg őket a telelésben és a kaptár szellőzése folyamatos legyen, a hó pl. ne zárja el teljesen a kijárót.

Ezzel együtt kisebb „zaklatásokat” - mint a fólia és kartonpapírok kaptárba tétele vagy oxálcsurgatás, szublimálás, szükség esetén óvatos pincézés vagy zárthelyiségbe szállítás, ha az nem jár a fürt megbontásával -, minden további nélkül elviselik.

A fiasítás beindulásával azonban már semmiképp ne zaklassuk őket, mert az végzetes lehet számukra.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.

Illatjelek a varroával fertőzött fiasból

Nemcsak a magasfokú tisztogatási hajlam segíti a varroával fertőzött méhlárvák eltávolítását a fiasításból, hanem a fiasítás fokozott illatjelzései is.

Varroa atka tenyésztése méhek nélkül

Egy kutató kidolgozta a varroa atka laborban való, méhek nélküli tartási módszerét. A módszer meggyorsíthatja a varroakutatást és elősegítheti az ellene való hatékony küzdelmet, akár genetikai síkon is.

Okostelefonnal a méhek egészségéért

A világ élelmiszerkészletének harmadát a méhek beporzó-tevékenységének köszönhetjük. A hasznos rovarok pusztulása tehát nagyban veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot is. A méhpopuláció pusztulása mögötti egyik ok pedig a különböző paraziták jelenléte. Az egyik gyakori parazita kimutatására fejlesztettek ki a tudósok egy olyan technológiát, mellyel helyben is kimutatható a betegség jelenléte.

Méhekre veszélyes: varroa elleni szert vont ki a Nébih

Újabb, kifejezetten mézelő méheknek szánt állatgyógyászati készítmény vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A Nébih kéri, hogy aki rendelkezik a Destruktor 3,2% koncentrátum készítménnyel, semmiképp se használja fel!

Aggódva várják a tavaszt a méhészek

Évente egyre nagyobb gondot okoz a méhészeknek az, hogyan kezdik az új szezont. A nagy problémát egy kis ízeltlábú okozza.

Argentin mézharcos

Fernando Luis Esteban argentin méhész, élelmiszerkémikus, harminc éve az argentin méhészeti szaklap az Espacio Appicola főszerkesztője és tanácsadója, környezetvédelmi tudományok oktatója. Nem mellesleg az oxálsavas tartóshordozó megalkotója.

Fipronil a varroa elleni szerben

Fipronil szennyezés miatt megtiltotta az Oxxovar 5%-os oldat összes gyártási tételének forgalmazását, felhasználását és felhasználói szintig kivonta a terméket a piacról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az oxálsav tartalmú gyógyhatású készítmény a mézelő méhek varroa atka okozta fertőzésének kiegészítő kezelésre szolgál.

A magyar méhészet Achilles-sarkai

Némi cím-magyarázattal ajánljuk olvasóink figyelmébe szerzőnk tartalmas írását. Dr. Tóth György (2014-ben volt a Méhészet Év Szerzője) a hazai méhészet Achilles sarkának a hatékonyság és a versenyképesség hiányát tartja. Hogy mit ért ezek alatt, azt a Méhészjövő jeligéjű vitasorozat részeként, 17 pontban fejti ki.