Back to top

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Az egészséges talaj nagyon is él – ez a művelt és a természetes talajokra is vonatkozik. Azonban a föld alatti események nagy része rejtve marad a kutatók előtt. Ha több figyelmet szentelnénk ennek a jelenségnek, az hasznos lehet az ökoszisztémában zajló folyamatok megértéséhez.

Mérhető neszek

Amit nem látunk azt még mindig meghallhatjuk: ez járt a fejében az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) tudósainak, amikor piezoelektromos érzékelőkkel vizsgálták a különböző talajokat, akusztikus jeleket keresve.

Ennek eredményeképpen rájöttek, hogy a gyökerek növekedése vagy a giliszták járatépítése olyan hangokat ad ki, amivel egyszerűen visszakövethetőek ezek az események.

A tanulmányt, mely ezt alátámasztja Marine Lacoste az INRA-tól, Siul Ruiz és Dani Or, az ETH professzora írta.

Or szerint a talajok hangjának vizsgálata egy új lehetőséget nyit a tudomány számára: „Például megtudhatjuk, hogy mikor nőnek a gyökerek. Eddig nem tudtuk, hogy ez nappal vagy éjszaka történik, illetve száraz vagy inkább nedves környezetben. Az új módszer azonban lehetővé teszi, hogy ezt terepen viszonylag egyszerűen megállapítsuk – ásás nélkül.”

Most először mutatták meg a kutatók, hogy a talajéletet akusztikus érzékelőkkel is lehet vizsgálni.

Ahhoz, hogy a feltevésüket alátámasszák, a tudósok vizuális megfigyeléseket vetettek össze felvett hangokkal. A kísérlethez üvegedényekben homokos talajban neveltek kukoricát, illetve vályogos talajban tartottak földigilisztákat.

Piezoelektromos érzékelők regisztrálták a talajból érkező akusztikus jeleket, melyek rugalmas hullámokként jelennek meg az 1-100 kiloherzes frekvenciában. Ilyen hanghullámok keletkeznek akkor is, amikor például apró szemcsék dörzsölődnek egymáshoz.

Az emberi fül számára ez nem hallható.

A földigiliszták esetében hét nap után, míg a gyökereknél 19 nap után összevetették a megfigyelt gyökérnövekedést illetve a járatok mennyiségét a felvett neszekkel – a két adat következetesen egybevágott.

A kontroll edényekből származó mérések, melyek csak talajt tartalmaztak, megerősítették, hogy a neszek tényleg a gyökerektől és a gilisztáktól származtak.

Fotó: Marine Lacoste

Mikor nőnek a gyökerek, és mennyit?

Dani Or már korábban is sikeresen kutatta terepen a földcsuszamlás előjeleit. Ez a munka tanította meg arra, hogyan különböztesse meg és értelmezze a földből érkező akusztikus jelzések széles skáláját.

„A talajból származó neszek nagyon alacsony magnitúdójúak, de a tény, hogy egyedi tulajdonságokat mutatnak azt jelenti, hogy különböző forrásokhoz társíthatók. A talajlakó férgek például sokkal gyorsabban mozognak, mint a gyökerek, így az általuk kibocsátott akusztikus jelek is sokkal szabálytalanabbak.”

Reményei szerint ki tud dolgozni egy olyan új módszert, ami hozzásegíthet a növekvő gyökérvégek számának és a növekedés sebességének meghatározásában. Ezzel lehetőség nyílna a giliszták és a növekvő gyökerek közötti összefüggéseket, illetve a talajok szerkezetének kialakulását is vizsgálni.

Következő lépés: terepi kísérletek

Ezzel a tanulmánnyal a tudósok bebizonyították, hogy a talaj biológiai aktivitását akusztikusan is lehet vizsgálni – legalábbis laboratóriumi körülmények között. A következő lépés, hogy a terepi megvalósíthatóságát is körbejárják. Egy előzetes kísérlet már sikeresnek bizonyult: a tudósok egy oszlopos talajmintában neveltek növényeket – így tudtak akusztikus méréseket végezni. Or nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy a módszerét a jövőben a gazdák is hasznosíthatják a többi talajelemzési eljárás mellett.

Forrás: 
www.ethz.ch

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Precíziós vagy sem, működjön a gyakorlatban

Bár az elektronizálás az egyik fejlesztési irány a kertészeti gépek gyártásában, elektromos traktort csak korlátozottan lehet használni a ma ismert akkumulátorok mellett, nagyobb jövő előtt állnak a különböző robotok és önjáró eszközök. Gyümölcsszedő robotok is léteznek mechanikus vagy pneumatikus fogószerkezettel, amelyek fölismerik és leszedik a gyümölcsöt.

Hidrokultúrás veresegyházi paradicsom télen-nyáron

December 14-én pénteken, Veresegyházon a Veresi Paradicsom Kft. új üvegházának átadásán Nagy István agrárminiszter a rendezvény fővédnökeként mondott köszöntő beszédet, melyben Magyarország versenyképes élelmiszer termelését, továbbá a kertészet mezőgazdaságban betöltött szerepét és támogatásának jelentőségét részletezte.

Precíziós kenyér: három szuperrobot figyeli a búzamezőket

A Tom, Dick és Harry nevű robotok februártól kezdhetik meg a munkát a 4000 hektáros dél-angliai földterületen. A hároméves kísérleti időszakot a tervek szerint nemcsak több termés, hanem kevesebb vegyszerhasználat is jellemzi majd.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Közeleg a hazai agrárium legfőbb seregszemléje, az AGROmashEXPO

Bő egy hónap múlva kezdetét veszi a magyarországi agráripar csúcsrendezvénye, a 2019-es AGROmashEXPO. A rendezvény január 23-a és 26-a között, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban várja majd a látogatókat mintegy 40 ezer négyzetméteren, több mint 350 kiállító részvételével, akik a legújabb mezőgazdasági technológiákat és gépeket vonultatják fel.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.