Back to top

Örökölt örökzöldek

Keskeny kis szerpentinen kapaszkodunk föl a Badacsonyörs fölött magasodó Örsi-hegyre, ahol az ország egyetlen teraszos arborétuma található. A világ minden tájáról származó örökzöld különlegességek élnek itt, gyűjteményüket a Folly család négy generációja hozta létre, gyarapította, őrizte és fejleszti a mai napig is.

Megizzadunk, mire felkaptatunk az arborétumhoz, de a látvány mindenért kárpótol. Ahogy a sétautakon a különböző tűlevelűeket csodáljuk, a fakoronák között itt-ott kivillan a Balaton kékje, és amikor szétnézünk a legmagasabb teraszra épített kilátóból, teljes pompájában elénk tárul a Badacsony hegy és a Balaton csillogó vízfelülete.

Lefelé ereszkedve minden szinten megpihenhetünk egy-egy pergola alatt vagy az ősfák árnyékában megbújó padokon, és gyönyörködhetünk a színesen pompázó évelő- és egynyáriágyásokban, a végén pedig a jutalmunk egy pohár finom helyi bor, vagy házi szörp.

Folly Réka, az arborétum és a borászat vezetője mesél a regénybe illő család történetéről, a gyűjtemény születéséről és megmaradásáról.

– Ez a terület eredetileg Eszterházy-birtok volt, ám amikor Eszterházy Károly örökös nélkül meghalt, a hagyatéki eljárás során a Csigó családhoz került, akiknek komoly birtokrendszerük volt ezen a vidéken – kezdi a családi regényt Réka, miközben letelepszünk az egyik ősfa alá.

Csigó Elzát vette feleségül az én dédnagyapám, aki orvosként dolgozott Pécsett, ezért nekik ez a szőlőültetvény a vidéki birtokuk volt. A speciális, teraszos szerkezet a szőlőültetvényből adódik, a meredek domboldalt szárazon rakott homokkő támfalak tartják.

Ez a felső rész annyira köves és meredek volt, hogy itt már nem tudták a szőlőt művelni, ezért telepíthettek ide másfajta növényeket.

A dédnagypapám pusztán hobbiból érdeklődött a növények iránt, a fenyők és más érdekességek is vonzották. Így 1905-ben a birtok pici, alig félhektáros területén kezdett örökzöldeket telepíteni, akkor húsz különlegességet szerzett be. Sajnos sokáig nem követhette a telepítés sorsát, mert azt követően hét évvel meghalt.

Amit mindenképpen látni kell

A világ mind a 25 ciprusfaja és három változata megtalálható a Folly Arborétumban – így a valódi mediterrán ciprus (Cupressus sempervirens) változatok sora mellett például a szép szürke lombú arizonai ciprus (C. arizonica) is. A ritkábban láthatók közül is él itt néhány, így az amerikai Macnab-ciprus (C. macnabiana), a Mendocino-ciprus (C. goveniana), és a kuyamaka ciprus (C. stephensonii). Az ázsiaiak közül találkozhatunk a kasmíri ciprussal (C. cashmeriana), a himalájai ciprussal (C. torulosa), a Duclouxciprussal (C. duclouxiana) és a gyönyörű, fél évszázados könnyező ciprussal (C. funebris) is. Az eredeti telepítések között volt a különös alsó-kaliforniai faj, az óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), amely Európában az elsők között került ide és fejlődött termő fává az Örsi-hegy oldalán. Ma az eredeti, öreg arborétumi fa magjaiból nevelt két fiatalabb, de már termetes, toboztermő fa látható itt. Az északi félteke legnehezebb tobozú fenyője, hiszen az elérheti a 45 centiméteres hosszúságot, és az öt kilogrammos súlyt is.

• Miért fenyőket telepített? Hiszen errefelé elég ritkák lehettek a tűlevelűek. És honnét szerezte be azokat?

– Azért örökzöldeket, mert úgy érezte, de ez akkor csak megérzés volt, hogy azok itt szépen fognak fejlődni. Azért jutott erre a következtetésre, mert ez nagyon különleges adottságú terület. Ahol most állunk, az az Örsi-hegy domboldala, ez a rész egy védett mélyedés a domboldalban, az előttünk lévő Balaton adja a nagy vízfelületet, a keletkezett pára pedig megreked ebben a töbörben.

Ráérzett arra, hogy speciális mikroklímája van ennek a helynek.

Akkoriban teljesen ismeretlen tűlevelűeket hozatott holland, angol és észak-amerikai faiskolákból. Megrendelésre szállították a csemetéket előnevelve, vesszőkosárban, azzal együtt ültette el őket és valóban gyönyörűen fejlődtek. Ennek köszönhető, hogy elmondhatjuk, bizonyos fenyőfélékből Közép-Kelet-Európa legidősebb példányai nálunk vannak.

• Abban az időben nem számított átlagosnak, hogy szőlők helyett fenyőket ültetnek.

– Akkoriban úri passzió, hobbi volt a kertépítés. Ez még az első világégés előtt történt. A csoda az, hogy ezt mi meg tudtuk tartani, és nemcsak ezt a fél hektárt, hanem azt sikerült öt hektárra növelni.

Az elveszített és visszaszerzett arborétum

• A dédpapa után a nagypapa folytatta a telepítéseket?

– A nagyapám közgazdász volt, Budapesten kezdte a karrierjét, majd Tapolcára került bankigazgatónak, ahonnét el kellett mennie, mert rendszerellenesnek számított. Ennek köszönheti a kert az új lendületet, mert végül ide költözött a családjával, az én gyermek édesapámmal is, és folytatta a telepítéseket.

Mivel öt nyelven beszélt, kapcsolatot tartott külföldi gyűjtőkkel, kertészekkel, dendrológusokkal, magcserék révén gyarapította az állományt, és további területeket telepített be.

Az államosítások során elvették a birtok 90 százalékát, ám nem tudtak vele mit kezdeni. Nagyapám ezt látva, annak ellenére, hogy már nem az ő tulajdona volt, folytatta az ültetést. Nemzetközi dendrológiai körökben is ismert volt a gyűjtemény, neves szakemberek eljöttek megnézni, cikkeket közöltek róla. Noha kicsi volt, azt írták, olyan, mint egy ékszerdoboz, amelynek minden darabja kincset ér.

• Hogyan került ismét Folly-birtokba a gyűjtemény?

– Az édesapám itt nőtt fel, ezért elhatározta, hogy visszavásárolja. A rendszerváltás után viszont nem lehetett rá vételi ajánlatot tenni és nem kaphatott kárpótlási jegyet sem, mert védett területté nyilvánították. A hivatalok útvesztőiben, rengeteg utánajárással találta meg a megoldást. Máshol kellett területeket vásárolnia, majd birtokcsere révén került vissza a család tulajdonába. Akkor körbekerítette, kialakított néhány sétautat is. Alapított egy faiskolát, annak a bevétele fontos volt a fenntartás szempontjából. Így tudta tovább gyarapítani a gyűjteményt is. A kert végül látogatható nevezetességgé fejlődött, ám ehhez kellett az a több mint száz év is a növények összegyűjtéséhez és ahhoz, hogy megnőjenek és mutatóssá váljanak, hogy a látogatók is élvezhessék a látványukat.

A negyedik generáció

• Ön a negyedik nemzedék képviselője, és ön sem kertészeti szakember, fogorvosként hogyan lett az arborétum vezetője?

– Édesapám halála után valakinek át kellett vennie az arborétumot. Én mindenképpen orvos akartam lenni, elvégeztem az általános orvosi kart és a fogorvosit is. Nagyon vágytam az orvosi pályára, végül mégis teljesen másképp alakult az életem. Négyen vagyunk testvérek, a bátyám ráadásul kertészmérnök, úgyhogy rá várt volna ez a feladat, de ő másként döntött. Ezért hét éve a férjemmel és három gyerekünkkel hazaköltöztünk Budapestről, hogy továbbvigyük a kertet.

Elhatároztuk, hogy olyanná fejlesztjük, hogy az emberek tényleg csodát lássanak. Vannak különleges növényeink, de ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy vonzó és élvezhető legyen a látogatók számára.

• Mi változott az elmúlt években, és mit terveznek a jövőben?

– A fejlesztéseknek köszönhetően ma látogatóközpontként működik az arborétum. Évenként több tízezer vendég érkezik hozzánk, karszalagot és térképet kapnak és igyekszünk mindenkit megfelelő információval ellátni. Ennek a helynek ugyanis nemcsak a környezet a vonzereje, hanem az is, hogy a család történetén keresztül ismerjék meg az arborétum fejlődését. Európában is jegyzik a gyűjteményt, az ősszel Magyarországra látogató Nemzetközi Dendrológiai Társaság ezt az arborétumot is fölkeresi majd.

• Hogyan fér meg egymás mellett a ritka növénygyűjtemény és a borászat?

– Az arborétum és a borászat tökéletesen megfér egymás mellett, annak ellenére, hogy Magyarországon ezt a két dolgot együtt nem igazán tudják értelmezni. Olaszországban, Franciaországban, Svájcban kifejezetten jól működik ez a kettős, hiszen csodás környezetben lehet bort kóstolni. Mindkettő a kikapcsolódásról és a feltöltődésről szól.

Amikor átvettem az arborétumot, nem akartam szőlővel foglalkozni, de a testvéreim meggyőztek, hogy borászkodni márpedig kell, és igazuk lett.

A szőlőtermesztés és a borászat is szépen fejlődik nálunk, a bor és az arborétum jól erősítik egymást. Kis pincészet a miénk, szépek a boraink, komoly sikereket értünk el velük, és azt a mennyiséget, amit megtermelünk, könnyedén eladjuk. A hely szelleméhez igazodva néhány borunk az arborétum növényeiről kapja a nevét, így séta után a látogatók megkóstolhatják a Cédrus vagy a Boróka borunkat, de saját készítésű szörpöket is kínálunk. Olyan szolgáltatásokat építünk ki, amivel vonzóvá válhatunk a látogatók körében.

Fotók: a Folly Arborétum és a szerző felvételei

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezete 2018-ban ismét összeállította a közterületi sorfák jegyzékét, a növényeket növényvédelmi igényük szerint is értékelték. A védekezésben pedig már most is vannak tennivalók.

Mogyoró: bujtványt vagy merisztéma-szaporításút?

Kissé megfeledkeztünk a kevésbé jelentős gyümölcsfajainkról, pedig véleményem szerint manapság mind nagyobb figyelmet érdemelnek. A mogyorófajtákat köztudottan bujtással szaporított gyökeres sarjakkal telepítették régen és Magyarországon még ma is. A világon azonban több új módszert is kifejlesztettek, amivel a mogyorótermesztés egyes problémái elkerülhetők.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.

Valentin-nap: még mindig a vörös rózsa a legnépszerűbb

A hazai virágüzletek forgalma megduplázódik Valentin-napkor, de még az azt követő pár napban is erős. Az utóbbi években február 14-én – az ilyenkor még külföldről behozott – vörös rózsa mellett egyre több fogyott a piros, pink és bordó színűből, illetve divatba jött a nárcisz és a jácint – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Nyitnikék magbörze Rákosmentén

Első ízben, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Budapesti Kertbarát Szövetség a Nyitnikék vetőmag- és szaporítóanyag börzét rákoskeresztúri Vigyázó Sándor Művelődési Házban. A rendezvényen a résztevők előadásokon gyarapíthatták tudásukat, vetőmagot és szaporítóanyagot cserélhettek és vásárolhattak, illetve növényvédelmi szaktanácsokat is kaphattak.

Lelkesek a kis kertészek – hamar elfogytak a vetőmagcsomagok

A kiírás szerint február 15-ig lehetett a gyerekeknek a Vesd bele magad! programra jelentkezni, de jó egy héttel a megadott határidő lejárta előtt már minden vetőmagcsomag gazdára talált. Sokan későn kaptak észbe, és lekéstek az idei akcióról .