Back to top

A pálinkafőzés veszélyei

Amennyi örömöt, annyi veszélyt is jelenthet a pálinkafőzés, ha nem szakszerűen járunk el, és nem megfelelően tároljuk és fogyasztjuk ezt a nemes italt. Ezt alátámasztja több, az elmúlt években történt tragédia és baleset is. A Pálinka Nemzeti Tanács és annak elnöke, Mihályi László ezért úgy döntött, hogy listába szedi a leggyakoribb okokat, valamint tanácsokat, megoldásokat is kínál az otthoni párlatbalesetek elkerülésére.

Fulladásveszély

A borászok már tudják, de a párlatfőzők számára is komoly veszélyforrást jelent az erjedés során történő gázképződés. Ahogy a borospincékben a must erjedése során, úgy a párlat készítése során a gyümölcs erjesztésekor is úgynevezett mustgáz keletkezik. Ez az alattomos, színtelen és szagtalan gáz sok balesetet okozott már hazánkban, miközben néhány egyszerű és jól bevált módszerrel könnyen elkerülhető lenne a tragédia. A zárt térben történő erjesztés során már egyetlen gyertya meggyújtása is célravezető lehet az esetlegesen felgyülemlett mustgáz kimutatására, de a legbiztosabb egy megbízható szén-monoxid-érzékelő berendezés beszerzése, amely azonnal jelez, ha baj van.

Robbanás- és égésveszély

Az otthoni párlatfőzés okozta balesetek többsége a lepárlás közben történik. A kisebb égési sérülésektől a „szimpla” tűzeseteken át a robbanásokig szinte mindenre találunk példát az elmúlt időszakból. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint

a legtöbb balesetet az összetákolt, nem szakszerű készülékek, illetve az alapvető biztonsági előírások betartásának mellőzése okozza.

Fontos tehát, hogy biztonságos, a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő berendezést használjuk, és lehetőség szerint ne tároljunk ott az elkészült magas alkoholtartalmú terméket, ahol a lepárlást is végezzük, és ügyeljünk arra, hogy nyílt lánggal vagy más, gyulladást előidézni képes eszközzel ne érintkezzen a párlat.

Kerítésszaggató, körömlakklemosó

Fotó: Pálinka Nemzeti Tanács
Az utóbbi idők legtragikusabb, néhány médiumban tévesen „pálinkásnak” aposztrofált balesete Dámócon történt, ahol többen kórházba kerültek, négyen pedig életüket vesztették, mert mérgező vegyületeket tartalmazó szeszt fogyasztottak.

Az italpancsolás egyrészt közönséges bűncselekmény, másrészt az említett esetnek semmi köze a párlatfőzéshez.

A folyamatnak viszont természetes velejárója, hogy a kívánatos középpárlat mellett elő-, és utópárlat is képződik, ezért nagyon fontos a frakciók szakszerű szétválasztása. Ezen frakciók közül az előpárlat a veszélyesebb, ilyenkor metilalkohol és például etil-acetát keletkezik. Élvezeti értéke, a körömlakklemosóra emlékeztető illata (erről jól felismerhető) és csípős, kellemetlen íze miatt viszonylag csekély, ezért a kihozatali arány fokozásán túl semmi nem indokolja a középpárlatba engedését. Megfelelő elválasztási gyakorlat mellet is a leghatékonyabban analitikai vizsgálattal tudjuk kizárni ezt a veszélyfaktort, bár ennek természetesen van költségvonzata is.

Csak magozva!

A csonthéjas gyümölcsökből készült párlatok aromatikájában fontos szereppel bír az úgynevezett magzamat. Ennek fokozására számos eljárás létezik, de

semmiképp nem elfogadható, hogy magozás nélkül kerüljön feldolgozásra a kérdéses gyümölcs.

Az elmaradt vagy roncsolt magokat eredményező magozás következtében többek között a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségű, az egészségre súlyon káros hidrogén-cianid és etil-karbamát kerülhet a cefrébe. Ennek elkerülése érdekében a gondosan elvégzett magozást és a kierjedt cefre mielőbbi lepárlását ajánljuk!

A tárolás veszélyei

A párlat tárolása sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Sokan a jól bevált üvegpalackok helyett fém- vagy műanyagedényben tárolják a kész párlatot, pedig az alkohol a helytelenül megválasztott anyagú tárolók esetében bizonyos fémeket és a műanyagot is oldhatja. Ezáltal olyan anyagokat is bevihetünk a szervezetünkbe, amelyek hosszú távon károsak lehetnek.

Számos történet kering réztől megkékült párlatról vagy 60 fokos párlat által feloldott műanyagkannáról,

rosszabb eseten saját magunk is találkozhattunk már ilyennel. A szakértők szerint a legbiztonságosabb és egyben legegyszerűbb megoldás az alaposan megtisztított üvegpalack, amin valamilyen módon feltüntetjük, hogy párlatot tartalmaz, így a balesetek és félreértések is elkerülhetők.

Kellő szakértelem nélkül ne fogjunk hozzá!

Az igazán jó minőségű párlat elkészítéséhez jó minőségű gyümölcs, megfelelő, biztonságos felszerelés és szakértelem szükséges. Az érdeklődők rengeteg fórumon elsajátíthatják a minőségi párlatfőzés részleteit, hosszabb, összetettebb és rövidebb, gyorstalpaló jellegű képzési formák is az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Nem minden párlat pálinka

A párlat egy gyűjtőfogalom, ebbe a kategóriába tartozik minden erjesztett alapanyagból lepárlással készült szeszesital, például a pálinka is.

Pálinkának a 2008. évi LXXIII. törvény alapján csak azt a szeszesitalt nevezhetjük, amely 100 százalékban Magyarországon termelt nemes vagy vadgyümölcsből, szőlőtörkölyből vagy aszú-szőlőtörkölyből készült, valamint nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot. Fontos, hogy a készülő ital csak akkor lehet pálinka, ha Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták, a végeredmény pedig minimum 37,5 v/v %-os, maximum 86 v/v %-os lehet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Porosodó pálinkafőzőkkel lenne tele az ország?

Nem tartja életszerűnek a NAV-hoz befolyó adatokat a Pálinka Nemzeti Tanács, a magánfőzésről szóló 2018-as adóhatósági adatokból ugyanis az derül ki, hogy az országban nyilvántartott, magánfőzésre szolgáló lepárlókészülékeknek csak mintegy egyharmadát használták 2018-ban.

Szárnyal a prémium sörök forgalma

Hetvenhatezer hektoliterrel több sört adtak el tavaly a vezető sörgyárak a hazai piacon. A felsőkategóriás sörök értékesítése 2018-ban messze az átlag felett, összesen 24 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

Problémás csiliolajat és őrölt gyömbért találtak

Határérték feletti benzo(a)pirént és PAH-ot mértek Kínából származó őrölt gyömbérben, illetve határérték feletti lágyítószert, úgynevezett epoxidált szójaolajat (ESBO) mutatott ki kínai, csirke ízesítésű, tofus, chili olajban. Mindkét esetről a RASFF-on keresztül szerzett tudomást a Nébih.

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

Elszállnak az élelmiszerárak Ausztriában

Nyugati szomszédainknál 2011 óta 6 százalékponttal gyorsabban emelkedtek az árak az euró-övezet átlagánál, s e különbséghez a regionális élelmiszerek jelentős drágulása is hozzájárult.

Nem áll végrehajtás alatt a HELL ENERGY

A megindított végrehajtás során a 12 millió forint értékű követelés a társaság részéről január közepén teljes mértékben kiegyenlítésre került. A végrehajtó az eljárását 2019. január 31. napján befejezetté nyilvánította. Mindezekből okszerűen következik, hogy a cégnyilvántartásban 2019. február 4-én megjelent végrehajtási jog bejegyzésére törvénytelenül került sor.

Sajtbírálói tanfolyam indul

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács támogatásával, március 22-i kezdettel sajtbírálói képzést indít a Magyar Sajtkészítők Egyesülete.

Csúcsot döntött a skót whisky exportja

Kiemelkedően jó évet zártak a skót whiskyt előállítók és exportálók.Tavaly mind mennyiségében, mind értékében megdőlt az eddigi eladási rekord, s ezzel a kőolajat nem számítva, a brit exportbevétel 1 százaléka származott a skót whisky értékesítéséből.

A német élelmiszeripar az aszály és a Brexit árnyékában

„A német mezőgazdaság számára a legfőbb prioritás a nyitott piac fenntartása az Egyesült Királysággal”, mondta Joachim Rukwied, a Német Parasztszövetség (DBV) elnöke egy, a közelmúltban az ágazat helyzetéről tartott sajtótájékoztatón.

KSH: jelentősen drágult a gabona tavaly

A mezőgazdasági termelői árak tavaly decemberben 2017 azonos időszakához képest 5,8 százalékkal nőttek. A gyümölcsök ára 15 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 27 százalékkal. A burgonya ára 44, a zöldségféléké 30, a paradicsomé 22 százalékkal emelkedett, a vöröshagymáé pedig majdnem duplájára nőtt.