Back to top

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

3,6 ezer regisztrált biogazdálkodó működött tavaly Magyarországon – szúrta ki a legfrissebb (2017-es) Magyar statisztikai évkönyvben a hvg.hu. E szám több mint a kétszerese a 2005-ös hasonló adatnak, a hazai agráriumban tevékenykedő közel félmillió vállalkozóhoz képest a biogazdák aránya azonban egyelőre nem éri el az egy százalékot.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont 200 ezer hektárnyi földterület az összes hazai termőterületnek ugyanakkor mintegy 3 százaléka,

igaz, e töredék mennyiségnek is csak valamivel több mint a fele minősül már jelenleg is biogazdálkodásra százszázalékosan alkalmas térségnek. A többi föld egyelőre még csak úgynevezett „átállási terület”, ahol csak a későbbiekben lehet majd teljes értékű ökológiai gazdálkodást folytatni.

A szántóföldi növények termesztésére rendelkezésre álló tábláknak tavaly például 1,5–2 százaléka minősült biogazdálkodásra alkalmasnak a KSH összesítése szerint.

A bioültetvények (például az ökológiai szempontból „tiszta” zöldséges-, gyümölcsöskertek) mérete 2005 és 2017 között a négyszeresére (2,5 ezer hektárról 10 ezer hektárra) növekedett itthon, míg a hasonló státusú legelők és rétek kiterjedése jelenleg 60 százalékkal haladja meg a korábbi szintet.

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben. Ennek az évtizednek az elején még 32,5 ezer szarvasmarhát tartottak például deklaráltan természetközeli körülmények közt a honi biogazdák, az utóbbi hét évben az állomány azonban csaknem a felére (17,7 ezer állat) esett vissza. Az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint tartott juhok száma ugyanezen idő alatt a harmadával (9,5 ezerről 6,3 ezerre), a kecskéké a kétharmadával (1,7 ezerről félezerre) csökkent. Mindez azt jelenti, hogy

a biogazdaságokban csak a sertés- és a baromfiállomány nem mutat egyértelműen csökkenő tendenciát.

A hazai biogazdálkodás termelési folyamatainak felemás alakulásával párhuzamosan a magyar agrárium egésze által felhasznált kemikáliák mennyisége lendületesen emelkedik. Egy hektár „normál” mezőgazdasági területre 2010-ben például még átlagosan 72 kilogramm műtrágyát juttattak ki a gazdálkodók, a múlt évben viszont már 119 kilogramm volt a 10 ezer négyzetméterre jutó műtrágya menyisége idehaza.

A leggyorsabb ütemben a földekre kiszórt foszfor mennyisége nőtt ebben az évtizedben

(az eredeti adag két és félszeresére), de nitrogénből is nagyjából 50 százalékkal több fogy újabban a korábban szükségesnél. Mindezzel párhuzamosan a kálium „bevitele” is emelkedett – éspedig a duplájára – a magyar agráriumban, holott a művelés alatt tartott területek nagysága némileg csökkent ebben az évtizedben.

A szintetikus úton előállított műtrágyák növekvő mértékű felhasználása (ami nemcsak a talajt károsíthatja, hanem hasznos élőhelyek pusztulásához is vezet) persze azzal is összefügg, hogy az állatállomány csökkenése miatt egyre kevesebb szerves trágyához jutnak a földek.

2010-ben például még 1231 kiló híg- és istállótrágyát kapott itthon átlagosan egy hektár mezőgazdasági terület, öt évvel később viszont már csak 967 kilogrammot. A felhasznált szerves trágya mennyisége azóta tovább csökkent idehaza.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyamentés Dél-Koreában

Dél-koreai állatvédő aktivisták akciót szerveztek kétszáz kutya megmentéséért. A derék négylábúakat ugyanis a koreai hagyományoknak megfelelően vendéglők étlapjaira szánták.

Nő az állatorvosi praxisok száma

Egyre több cég nyújt állatorvosi szolgáltatásokat, míg 2015-ben 866 vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként az állategészségügyi ellátást, addig számuk tavaly elérte a 881-et az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

Sok lúd disznót győz?

Miközben a baromfi ára emelkedett, a sertés termelői ára 10 százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt évben, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH tájékoztatójából.

Tejminőséget javító takarmánykiegészítő

Az A-One Danmark vállalkozás új terméke egy olyan takarmánykiegészítő, aminek a használatával kimutathatóan emelkedik a föcstejben található antitestek száma, a laktáció későbbi szakaszában pedig magasabb lesz a koca tejének laktóz- és zsírtartalma.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Ártalmatlan faj megtévesztő külsővel: a vörös királysiklók

A vörös királysiklók (Lampropeltis triangulum sinaloae) kis méretüknek és feltűnő színezetüknek köszönhetően a terráriumok gyakori és népszerű lakói. Első ránézésre talán nem is gondolnánk, hogy a kirívó kültakaró valójában az álcázást szolgálja.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Bantamot a tyúkudvarba!

Vannak olyan díszbaromfifajták, melyek első pillantásra megnyerik a szemlélő tetszését. Ilyen sokak által kedvelt fajta a bantam, melynek tenyésztése nálunk is több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Egyesek a tyúkudvar kis királyfijának nevezik ezt, a meglehetősen élénk vérmérsékletű, kackiás tollast.