Back to top

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

3,6 ezer regisztrált biogazdálkodó működött tavaly Magyarországon – szúrta ki a legfrissebb (2017-es) Magyar statisztikai évkönyvben a hvg.hu. E szám több mint a kétszerese a 2005-ös hasonló adatnak, a hazai agráriumban tevékenykedő közel félmillió vállalkozóhoz képest a biogazdák aránya azonban egyelőre nem éri el az egy százalékot.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont 200 ezer hektárnyi földterület az összes hazai termőterületnek ugyanakkor mintegy 3 százaléka,

igaz, e töredék mennyiségnek is csak valamivel több mint a fele minősül már jelenleg is biogazdálkodásra százszázalékosan alkalmas térségnek. A többi föld egyelőre még csak úgynevezett „átállási terület”, ahol csak a későbbiekben lehet majd teljes értékű ökológiai gazdálkodást folytatni.

A szántóföldi növények termesztésére rendelkezésre álló tábláknak tavaly például 1,5–2 százaléka minősült biogazdálkodásra alkalmasnak a KSH összesítése szerint.

A bioültetvények (például az ökológiai szempontból „tiszta” zöldséges-, gyümölcsöskertek) mérete 2005 és 2017 között a négyszeresére (2,5 ezer hektárról 10 ezer hektárra) növekedett itthon, míg a hasonló státusú legelők és rétek kiterjedése jelenleg 60 százalékkal haladja meg a korábbi szintet.

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben. Ennek az évtizednek az elején még 32,5 ezer szarvasmarhát tartottak például deklaráltan természetközeli körülmények közt a honi biogazdák, az utóbbi hét évben az állomány azonban csaknem a felére (17,7 ezer állat) esett vissza. Az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint tartott juhok száma ugyanezen idő alatt a harmadával (9,5 ezerről 6,3 ezerre), a kecskéké a kétharmadával (1,7 ezerről félezerre) csökkent. Mindez azt jelenti, hogy

a biogazdaságokban csak a sertés- és a baromfiállomány nem mutat egyértelműen csökkenő tendenciát.

A hazai biogazdálkodás termelési folyamatainak felemás alakulásával párhuzamosan a magyar agrárium egésze által felhasznált kemikáliák mennyisége lendületesen emelkedik. Egy hektár „normál” mezőgazdasági területre 2010-ben például még átlagosan 72 kilogramm műtrágyát juttattak ki a gazdálkodók, a múlt évben viszont már 119 kilogramm volt a 10 ezer négyzetméterre jutó műtrágya menyisége idehaza.

A leggyorsabb ütemben a földekre kiszórt foszfor mennyisége nőtt ebben az évtizedben

(az eredeti adag két és félszeresére), de nitrogénből is nagyjából 50 százalékkal több fogy újabban a korábban szükségesnél. Mindezzel párhuzamosan a kálium „bevitele” is emelkedett – éspedig a duplájára – a magyar agráriumban, holott a művelés alatt tartott területek nagysága némileg csökkent ebben az évtizedben.

A szintetikus úton előállított műtrágyák növekvő mértékű felhasználása (ami nemcsak a talajt károsíthatja, hanem hasznos élőhelyek pusztulásához is vezet) persze azzal is összefügg, hogy az állatállomány csökkenése miatt egyre kevesebb szerves trágyához jutnak a földek.

2010-ben például még 1231 kiló híg- és istállótrágyát kapott itthon átlagosan egy hektár mezőgazdasági terület, öt évvel később viszont már csak 967 kilogrammot. A felhasznált szerves trágya mennyisége azóta tovább csökkent idehaza.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Elhalasztották az egységes dohánytermék-csomagolások bevezetését

Az egyik legnagyobb hatású, kilátásba helyezett változást az a kormányrendelet fogalmazta meg, amely szerint 2019. május 20-ától kizárólag egységes csomagolással ellátott dohánytermékeket lehetne forgalmazni Magyarországon.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Elfogadták az illeglális kutak morattóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés elfogadta az illegálisan kialakított kutak bírságmentes fennmaradására korábban 2018. december 31-ig szóló időpont 2020 végéig történő meghosszabbítását.

Környezetbarátabb termésnövelő termékeket lehet forgalmazni

Az uniós tagállamok állandó képviselői szerdán jóváhagyták az Európai Parlamenttel kötött, a termésnövelő anyagok uniós forgalomba hozataláról szóló új szabályokra vonatkozó megállapodást.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

17 tonna feletti átlagtermés: szenvedélyük a kukorica

Ha nem is dőltek meg a korábbi rekordok, szép sikerek születtek az idei, X. Kukorica Termésversenyen. Minderről ünnepélyes keretek között számolt be a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöksége. A gödöllői Grassalkovich Kastélyban tartott díjátadó ünnepségen az ország öt régiójából jöttek el termelők, hogy együtt örüljenek saját és egymás sikereinek.

Zöldborsó: a velőtől a kifejtőig

A zöldborsó nem egyetlen egységes kategória. Biológiai igényeiben, megjelenésében és a tenyészidő hossza tekintetében is eltérő változatai különböztethetők meg: a kifejtőborsó, a velőborsó és a cukorborsó. Létezik lapos hüvelyű és telt hüvelyű borsó.