A csíráztatás is ugyanilyen egyszerű, ahhoz még föld sem kell, csak víz szükséges hozzá, és egy erre acélra kialakított csíráztató edény.
A mikrozöldek esetében a szárat és leveleket fogyasztjuk el, a csírák esetében a magot és a szárat. De ugyanaz mindkettő élettani hatása.
Nem csoda, hogy egyre népszerűbbek ezek a mini szuperélelmiszerek, hiszen a bennük található anyagok rendkívül fontosak az egészség megőrzése szempontjából. Nagyon sokan éppen azért csíráztatnak télen, mert ilyenkor friss, szezonális, helyi salátákból hiány van a piacon.
Mind a csírák, mind a mikrozöldek tele vannak hasznos tápanyaggal,
Egy kutatás során 25 különböző fajta mikrozöldséget vizsgáltak, és kiderült, hogy 4-40-szer annyi tápanyagot tartalmaznak, mint a kifejlett, érett növények. A kutatók olyan életfontosságú anyagokat vizsgáltak bennük, mint a K, C, és E vitamin, lutein és a béta-karotin.
A vöröskáposzta, a koriander és a retek mikrozöldek teljesítettek legjobban, melyek 40-szeresen múlták felül az érett növényt. Viszont C, K és E-vitaminban a vöröskáposzta, az amaránt és a retek a leggazdagabb, béta-karotinban és luteinben pedig a koriander.
Ezért az az ideális, ha többféle növényt is fogyasztunk egyszerre.
Nagyon sokféle növény közül választhatunk, ami alkalmas csíráztatásra és mikrosalátának, lehet ez borsó, napraforgó, retek, lucerna, búza, zsázsa, koriander, brokkoli, káposzta – a teljesség igénye nélkül.
De nem csak egészségesek, finomak is, mert az ízük is koncentráltan jelenik meg, különösen igaz ez a mikrosalátákra.
Például a napraforgó kissé mogyorós ízű, a vöröshagyma és a mustármag kifejezetten csípős. A brokkoli, a zsázsa és a retek pikánsan fűszeres, míg a lucerna és a búza semlegesebb, lágyabb, friss zöld ízt képvisel.
Sokféleképpen felhasználhatjuk, a legegyszerűbb szendvicsekre szórni, de feltuningolhatjuk vele a sülteket, leveseket és tésztákat is. Tehetjük zöld turmixokba, keverhetjük salátákhoz, vagy igazán jól mutat a pizza tetején is.
