Back to top

Végre esik, és még hideg is van

A hosszan tartó aszályos idő miatt az őszi vetések már sokfelé maradandó károsodást szenvedtek, sok a hiányos, alacsony tőszámú kelés, sőt egyes táblákon kiszáradt repce foltokat is látni. Az időjárás a hét legvégén végre átalakult térségünkben: nyugatira, délnyugatira fordult az áramlás, mellyel hosszú idő után csapadék is érkezik.

Erzsébet sokfelé már ma reggelre is megrázta a pendelyét, de a hó csak mutatóban érkezett, és a csapadékmennyiség is kevés volt. A folytatásban kissé enyhül az idő és újabb csapadékhullámok érkeznek.

A mögöttünk álló hét az átlagostól jóval enyhébb idővel indult, hétfőn még 20 fokos maximum hőmérsékletek is előfordultak. A hét második felében hidegebb levegő érkezett fölénk, országszerte megjelentek a reggeli fagyok. Szombaton reggelre -5 Celsius foknál keményebb hideg is előfordult az országban.

A problémát az okozta, hogy egész héten folytatódott a hónapok óta tartó aszályos idő, egyáltalán nem esett. Vasárnap estétől kezdődött változás időjárásunkban, nedvesebb levegő érkezett fölénk, melyből az idei első hópelyhek is megjelentek.

Hétfő reggelre sok helyen leesett az első hó.
Hétfő reggelre sok helyen leesett az első hó.
Fotó: MTI - Varga György
Hétfő reggelre a csapadék első hullámából Csongrád és Békés megyében, ahol eddig a legnagyobb volt a csapadékhiány, 5 mm körüli mennyiség hullott. Napközben az országban sokfelé, de csak gyenge, nagyon gyenge intenzitással esegetett (hó és eső vegyesen), mely bár jól jön a száraz talajnak, de ettől mielőbb jóval több kellene.

A talaj szinte országszerte nagyon száraz.

Nagyjából a Kapuvár-Keszthely-Nagyatád vonaltól nyugatra van leginkább nedvesség a talajban, de az Északi-középhegység térségében, attól északra is van valamennyi. Az ország többi részén viszont, főleg az Alföldön rendkívül száraz a föld, 100-160 mm csapadék kellene a fölső 1 m-es réteg telítéséhez.

Az őszi vetések állapota nagyon vegyes képet mutat az országban az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően.

A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak mind a kalászosok, mind a repce. Ezzel szemben az ország nagyobb részén, a száraz talajú területeken azonban már maradandó károsodások is előfordulnak. Vannak viszonylag jó állapotú táblák keleten is, de többnyire hiányos, alacsony tőszámú a kelés, a repce jelenleg vegetál, épphogy túlél. Sőt egyes táblákon már kiszáradt foltok is vannak. Az őszi kalászosok vetéséhez a száraz talajban már a magágy előkészítése is rendkívül nehéz volt, a vetés alig akart kelni, ezekben is sok a hiányosan kelt állomány. A száraz, kemény talaj miatt alig, csak nagy plusz költséggel, az eszközöket tönkretéve lehet az őszi talajmunkákat elvégezni.

Hogy alakul az előttünk álló hét időjárása?

A folytatásban a hőmérsékletben jelentős változás nem várható, bár valamennyit enyhül az idő. Sok lesz a felhő, csak kevés helyen és viszonylag rövid ideig várható napsütés.

A felhős idő miatt komoly fagy nem valószínű a héten, de a maximumok is 10 fok alatt maradnak.

A jó hír az, hogy átalakult az áramlási rendszer térségünkben, több hullámban is érkezik nedves levegő fölénk nyugat, délnyugat felől, melyből csapadék is várható. Kedden érkezik a második hullám (ebből nyugaton és a magasabb hegyekben átmeneti hóréteg is kialakulhat), majd a hét végén a következő. Mivel ebben az időszakban minimális a párolgás, szinte az összes csapadék a talaj vízkészletét fogja növelni.

A jövő hétfőig várható csapadék mennyisége általában 5 és 15 mm között valószínű az országban, de délnyugaton ettől több is hullhat. E miatt az őszi vetések károsodása megáll, az 5 fok fölötti hőmérsékletű időszakokban pedig a kalászosok lassan fejlődni is fognak.
Forrás: 
OMSZ

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Kialakult az El Nino

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal csütörtökön közölte, hogy az időjárási jelenség létrejött a Csendes-óceán középső térségében, ám a meteorológusok szerint csupán három-négy hónapig fog tartani.

Klímaváltozás: merre indulhatnak a kistermelők?

Tömegével pusztulnak az állatok Ausztráliában, ahol most nyár van, és nem is akármilyen, hiszen a hőmérséklet több helyen folyamatosan negyven Celsius-fok fölött van. Hazánkban is egymás után megdőlnek a téli melegrekordok - sok más érdekes téma mellett erről is olvashat a Kistermelők Lapja februári számában.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.

Rekordhideggel kénytelenek szembenézni a gazdák

A tengerentúlon, Washington államban ezekben a napokban is tombol a tél: a hóviharok és a rendkívüli hideg miatt rengeteg tejelő szarvasmarha is elpusztult az elmúlt hetekben. A kormányzó vészhelyzetet hirdetett a térségben.