Back to top

Az agrártámogatás harmadát kapják a gazdák

Az uniós közvetlen területalapú támogatási előleg alig több mint egyharmadát kapják a gazdák idén. Sokan még ennyit sem, ami gondot jelent az őszi munkáknál.

Kellemetlen csalódás érheti azokat a gazdákat, akik május 15-ig benyújtották az uniós közvetlen földalapú támogatási kérelmüket és most a korábbi években megszokott előlegekre számítottak. Az ez évtől hatályos közösségi jogszabályok szerint a teljes összeg legföljebb 70 százalékát fizethetik ki a tagállamok előlegként a gazdáknak október 16-november 30 között. Decembertől a jövő év közepéig az úgynevezett résztámogatást, vagyis a teljes összeg még ki nem fizetett részét is megkapják a termelők - írja a Népszava.

Az Európai Központi Bank (EKB) szeptember 28-án hivatalosan megállapított euróárfolyama 324,37 forint volt, ami hektáronként nagyjából 70 ezer forint közvetlen földalapú támogatás (SAPS). A hazai gyakorlat szerint általában az előleg a teljes összeg 50-60 százaléka, vagyis 35-42 ezer forint lenne. Az Agrárminisztérium (AM) Népszavának küldött adatai szerint az 5 millió hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területre beadott 170 411 kérelemre, ha az ellenőrzéseken mindent rendben találnak, a Magyar Állam Kincstár (MÁK) alig 23-24 ezer forintot fizet a termelőknek hektáronként. Ennek oka, hogy

a támogatás két részből áll, s 2018-ban csak az összeg 70 százalékát kitevő termeléshez kötött támogatás hektáronként 47 862 forint, s ennek 50 százalékával, 23 931 forinttal számolhatnak a gazdák, s a zöldítésért járó 22-23 ezer forint felét idén már nem valószínű, hogy kézhez kapják a termelők.

Így a jogosultak valójában a nekik járó összeg alig több mint egyharmadához juthatnak.

Ezt az agrártárca azzal magyarázta lapunknak, hogy az uniós szabályok változása miatt idén itthon is módosult a zöldítésre vonatkozó feltételrendszer. Egyebek mellett vizsgálni kell azt is, hogy a gazdák nem használtak-e növényvédőszert a termelésből ideiglenesen kivont, pihentetett területen, amit a szabályozás is tilt.

Az új, a korábbi szabályoknál jelentősen nagyobb adminisztratív terhet jelentő előírásokat úgy kell a MÁK-nak végrehajtania, hogy az ne okozzon hátrányt a gazdáknak, és ne kelljen később visszakövetelni a már kifizetett támogatásokat. Emiatt változott a kifizetési rend. A megnövekedett ellenőrzési feladatok végrehajtását követően a zöldítési kifizetések nagy ütemben indulnak majd meg, ígérte az agrártárca.

Az egységes területalapú támogatásokat– így az előlegeket is – csak a jogosultsági ellenőrzések lezárultával fizetheti ki a MÁK.

November első napjaival bezárólag 144 ezer kifizetési kérelem érkezett meg a Kincstárhoz. Ez a termelők 83 százaléka, azaz majd’ 119 ezer gazdálkodó kapta meg a támogatást.

Ez jelentősen meghaladja az elmúlt évek időarányos teljesítését - tájékoztatott a szaktárca. Igaz, tehetjük hozzá, jóval kisebb összeghez jutottak a jogosultak, mint korábban.

A MÁK a jogszabályi kereteknek megfelelően értesíti azokat a termelőket, akik rosszul adták be kérelmeiket. Azokat a gazdálkodókat, akik az első értesítés után nem éltek a szankciómentes javítás lehetőségével, októberben újra felszólították, ebben az időszakban a Kincstár 6 802 adategyeztetésre felszólító végzést küldött ki.

Ezzel nem is lenne baj, hiszen érthető, ha az uniós adófizetők pénzére vigyáz a kifizető ügynökség. Márpedig előfordul, hogy egy táblán többen gazdálkodnak, s ha akár csak egy hibás kérelem is érkezik a Kincstárhoz, amíg nem tisztázzák a helyzetet, senki sem kaphatja meg a támogatási előleget. Az is hátráltatja az utalást, ha a birtokhatárokat hibásan rajzolják be a nyilvántartásba.

A gond az, hogy korábban az első körös adategyeztetésre augusztusban, a második körre pedig decemberben került sor. Ebben az évben azonban közvetlenül az október közepétől esedékes kifizetések előtt, október 13-án kezdődtek meg az adategyeztetések.

Az ügyintézési határidő pedig ettől a dátumtól ketyeg. Az adategyeztetéssel érintett területekre a támogatást addig nem fizeti ki a Kincstár, amíg az eljárást le nem zárják – említette a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetéségének (MOSZ) főtitkára. Már a csökkentett előleg is óriási gondokat okoz a gazdáknak, az esetleges csúszás pedig tetézi ezt, hiszen az őszi munkáknál számítottak ezekre a forrásokra.

Fizetni kellene a a dráguló műtrágyát, a mezőgazdasági gépek üzemanyagát, a szinte folyamatosan emelkedő munkabéreket.

A gázolaj áfáját ugyan visszaigényelhetik a termelők, de arra csak az őszi munkákat követően számíthatnak.

Ráadásul a hazai agrárium jellegzetessége, hogy igen nagy a bérelt földek aránya. A 2019-es bérleti szerződéseket éppen az uniós támogatásokra számítva, többnyire novemberi, decemberi határidőkkel kötik. Most kellene tárgyalni a tulajdonossal, tulajdonosokkal a bérleti díjról, de ha a gazda nem tud fizetni, a szerződést is felbonthatja a tulajdonos.

Sok gazda vett fel éven belül lejáró hitelt valamelyik kereskedelmi banktól, ugyancsak arra számítva, hogy ősszel hozzájuthat a támogatási előleghez. A szokásosnál kisebb összeg, illetve akik még ennyit sem kaptak eddig, bajba kerülhetnek, ha nem fizetik vissza időben a hitelt a bankjuknak – figyelmeztetett Vári Attila, vidékfejlesztési szaktanácsadó.

A gazdák jelentős része számára nehezen áttekinthető az uniós támogatások kifizetésének rendszere.

A Magyar Államkincstárhoz kell ugyan benyújtani a kérelmüket, az a szervezet folyósítja a támogatást, de az elbírálás a megyei kormányhivataloknál működő agrár-vidékfejlesztést támogató főosztályok feladata. Az adategyeztetés idejét jócskán kitolhatja, hogy a megyei szervezetnek nincs döntési joga, tehát meg kell várnia, amíg a Kincstár Budapesten található Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Központja jóvá nem hagyja a kifizetést. Ez a gyakorlat minden egyéb uniós támogatási esetében is. Ha a Soroksári úti központ sem tudja egy kérdésre a választ, akkor a szaktárcához fordul, például jogszabály értelmezésért.

A szakemberek szerint ez a széttagoltság is okozója a támogatások késedelmes kifizetésének, és úgy vélték, folytatni kellene azt az át-, vagy visszaszervezést, amelynek keretében a vidékfejlesztési államtitkárság a Miniszterelnökségtől újra az agrártárcához került.

Jelenleg ugyanis három főhatóság között, szinte lehetetlen megtalálni a felelőst, például a támogatáskifizetések körül kialakult visszásságok miatt.

Az uniós agrár- és a vidékfejlesztési támogatások intézést az Agrárminisztériumhoz kellene rendelni, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan – hangsúlyozta Horváth Gábor.

Zöld jelzést kapott a Kincstár

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogutódjának számító Magyar Állam Kincstár státusza sokáig bizonytalan volt. A kifizető ügynökség akkreditációja – az uniós szabályok szerint - tagállami hatáskörbe tartozik. A MÁK teljes körű akkreditációja 2017. október 11-én lezárult. Információink szerint azonban erre még Brüsszelnek is rá kell bólintania.

A közvetlen támogatások keretösszegét az Európai Unió közös költségvetését érintő megállapodás alapján uniós jogszabály rögzíti. A keret hat támogatási jogcímen összesen 1343 millió eurót biztosít Magyarországnak. A kormányzati struktúrában bekövetkezett racionalizálás révén valamennyi uniós forrású kifizetés a Magyar Államkincstárhoz került.

Forrás: 
nepszava.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hidrokultúrás veresegyházi paradicsom télen-nyáron

December 14-én pénteken, Veresegyházon a Veresi Paradicsom Kft. új üvegházának átadásán Nagy István agrárminiszter a rendezvény fővédnökeként mondott köszöntő beszédet, melyben Magyarország versenyképes élelmiszer termelését, továbbá a kertészet mezőgazdaságban betöltött szerepét és támogatásának jelentőségét részletezte.

Sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtása: most!

Bár még nem jelent meg a 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet helyébe lépő jogszabály, az Agrárminisztérium bejelentette, hogy folytatódik a sertés állatjóléti támogatási program.

Dél-Afrika száműzi az uniós baromfitermékeket

Arányos ellenintézkedésekkel kellene sújtania az Európai Uniónak a Dél-Afrikai Köztársaságot amiatt, hogy jelentős vámot léptetett életbe az EU-ból származó baromfitermékekre. Japánba viszont megindulhat az EU exportja.

Jövőre is lesz baromfi állatjóléti támogatási program

Az Agrárminisztérium a baromfiágazat szakmai szervezeteivel egyeztetve már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a jelenlegi program helyébe lépő új, 2025-ig tartó támogatási programot az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

Keleti gazdák tüntettek Brüsszelben

Közép- és kelet-európai gazdák tüntettek csütörtökön Brüsszelben az Európai Tanács ülése alatt egyenlő támogatási szinteket és egyéb jogosultságokat követelve.

Újabb pályázati forrás jut környezet- és természetvédelemre

Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön.

Környezetbarátabb termésnövelő termékeket lehet forgalmazni

Az uniós tagállamok állandó képviselői szerdán jóváhagyták az Európai Parlamenttel kötött, a termésnövelő anyagok uniós forgalomba hozataláról szóló új szabályokra vonatkozó megállapodást.

Több pénzt költhet jövőre az Európai Unió, mint idén

Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését tegnap a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.

Újabb 11 milliárd forint vidékfejlesztési támogatásról született döntés

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.

Kérdőív biogazdák figyelmébe

Az ökológiai vetőmagokkal/szaporítóanyagokkal és nemesítéssel kapcsolatban oszthatják meg tapasztalataikat és véleményüket a gazdálkodók a LIVESEED kérdőíven, az unió-szerte zajló felmérést Magyarországon az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezi. A felmérés eredményeként létrejövő adatok további ökológiai növénynemesítéssel és vetőmagtermeléssel kapcsolatos kutatásoknak szolgálnak alapul.