Back to top

Épül a fenékküszöb az Ó-Dráván

A vízvisszatartást biztosító úgynevezett fenékküszöb építésével a legnagyobb, egyben legfontosabb részéhez ért a Barcs és Péterhida között található Ó-Dráva holtág négy éve tartó élőhely-revitalizációs projektje - mondta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője kedden Barcson.

Parrag Tibor, az Európai Unió LIFE+ programjának támogatását élvező 817 ezer eurós beruházás sajtóeseményén utalt rá: a WWF Magyarország magyar és horvát partnereivel célul tűzte ki, hogy biztosítja a Dráva bal partjának leghosszabb, 15 kilométer hosszú holtágának vízellátását, javítva az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapotát.

A jövő áprilisban befejeződő kivitelezés keretében korábban mederkotrásra, régi horgászstégek lebontására, felújítására, facsemeték ültetésére is sor került a területen - jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a most épülő fenékküszöb a vízvisszatartáson kívül lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását egy esetleges szennyezés esetén.

Hozzátette: a műtárgynál egy úgynevezett hallépcsőt is kialakítanak, ahol a halak a duzzasztót megkerülve tudnak vándorolni a főág és a holtág között.

Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programvezetője a projekt szükségességét azzal indokolta, hogy az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelent az élőhelyekre.

E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a fekete gólya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is

- jegyezte meg.

Fekete gólyák
Fekete gólyák

Gruber Tamás kitért rá, a holtág revitalizációja a természetvédelem mellett kedvező hatással lehet a turizmusra és a horgászatra, a helyszín szabadidős tevékenységek kedvelt célpontja lehet a jövőben.

Az eseményen kiosztott háttéranyagban olvasható, hogy az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90, ebből 12 fokozottan védett madárfaj, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő. A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A hétvégén már jár a szilvásváradi kisvasút

Ragyogóan napos hétvége elé nézhetünk. Éled a természet, itt-ott már madárcsicsergést is hallhatunk. Az időjárás előrejelzés szerint az éjszakai fagyok már elkerülnek minket, de persze a hideg völgyekben, északi oldalakon még erre is számíthatunk. Az erdei túrázáshoz tökéletes idő biztos sok embert kicsalogat az erdőbe, ahol jellemzően saras ösvényekre kell készülni.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.

Fenyőelegyes lomberdők hazája

A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.

Hektáronként tízezer csemetét ültetnek a Sóstói-erdőben

Tavaly ősszel kezdődött fakitermelés Nyíregyházán a Sóstói-erdőben, a Sóstói úti vasúti felüljáró melletti mintegy kéthektáros, főként akác és tölgy fafajból álló területen. A fakitermelés még az elmúlt évben befejeződött, a faanyagot elszállították, a vágástakarítás és a talajelőkészítés is véget ért.

Csak engedéllyel gyűjthető a hullott agancs!

A gímbikák többsége februárban és márciusban veti le fejdíszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtőket az erdőkbe. Tudni kell azonban, hogy ez a tevékenység a hatályos jogszabályok szerint csak az adott terület vadászatra jogosultjának írásbeli hozzájárulásával történhet. E nélkül a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint lopásnak minősül!