Farkas Sándor közölte: már vannak magyar gazdasági szereplők a nyugat-afrikai országban, főként a mezőgazdaságban. Legfrissebb példaként az egyik hazai állattenyésztő cégnek két vezető ghánai vállalkozástól elnyert megbízását említette, ami a magyar termékek versenyképességét is jelzi. Ígéretes fejleményként értékelte a miniszterhelyettes, hogy tavaly ősszel megkezdhette működését egy ghánai-magyar mintafarm, ahol a paprika, a tökfélék és az uborka termesztése olyan kedvező volt, hogy magyar vetőmagok, paradicsomok, édesburgonya, és kukorica tesztelése is megkezdődhetett – mondta Farkas Sándor.
Farkas Sándor közölte, a meghatározó magyar termékek már bemutatkozhattak egy korábbi, ghánai-magyar mezőgazdasági-feldolgozóipari szakfórumon, ahol a cégek a termeléstől a csomagolásig, illetve az értékesítésig kínáltak nemzetközileg versenyképes megoldásokat. Hozzátette, Magyarország az egyes növénykultúrák termelésében, feldolgozásában, értékesítésében szerzett tapasztalatait szívesen osztja meg Ghánával. Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese véleménye szerint a körzeti mezőgazdasági kirendeltségek létrehozásán keresztül lehetne a leghatékonyabban megvalósítani a tudás- és technológiatranszfert.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt években különösen élénkké váltak a kétoldalú kapcsolatok Ghána és Magyarország között. Példaként említette, hogy
Hozzátette, hogy halászati együttműködést is indult a két ország között, továbbá tárgyalások folynak egy paradicsomfeldolgozó üzem létesítéséről.
A főigazgató kitért arra, hogy afrikai relációban elsőként indították el fiatal kutatók cseréjét a két ország között. A ghánai fiatalok tanulmányozhatják a legkorszerűbb agrárfejlesztési technológiáinkat, a fiatal magyar kutatók pedig ghánai agrárkutatási intézményekben végzik tudományos munkájukat.