A hideg idő megérkeztével igen gyakori a megfázás, meghűlés. Az idei ősz eddig jóval enyhébb volt a megszokottnál, ám a beköszöntött télies időjárás miatt aktuális felkészülni a betegségmegelőzésre és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és gyógynövényekkel orvoslására.
Erre az egyik legjobb és legkézenfekvőbb módszer a gyógyteák fogyasztása, amelyek azontúl, hogy a megnövelt folyadékfogyasztás révén gyorsítják az orrváladék elfolyósítását és ürülését, vízben oldódó aktív hatóanyagaik más biológiai aktivitást is kifejtenek, amivel elősegítik a gyógyulást, vagy éppen erősítik az immunrendszert.
A meghűléses betegségek természetes módon kezelésére elterjedt módszer az erélyes izzasztás, amiben a legfontosabb szerepet a szervezet védekezőképességének fokozása játssza.
A hárs és a bodza is jellemzően gyűjtött gyógynövény, gyűjtésük az ország egész területén folyik. Az évi feldolgozott drogmennyiség a hárs esetében 25-30 tonna, a bodzavirágból 50 tonna körüli. A bodza termesztése – bár annak alapvető célja nem a virág, hanem a bogyó előállítása – országszerte növekvő tendenciát mutat, 5875 hektáron történik.
A meghűléses megbetegedések kezelésének másik kedvelt gyógynövénye a kamilla, mely elsősorban gyulladáscsökkentő hatása miatt hasznos.
A magyar kamillavirág hungarikum, kiváló minősége világhírű.
A filteres vagy egész kamillavirágként piacra kerülő drog részben gyűjtésből, részben termesztésből származik. Jellemzően az Alföldön gyűjtik illetve termesztik, termesztése 300-450 hektáron történik. A Magyarországon előállított kamillavirág drog nagyobb hányada exportra kerül, a többit itthon dolgozzák fel. Bodza-, hársfa- és kamillavirágból gyógyteát forrázat készítésével nyerhetünk, amihez a drogot forrásban lévő vízzel leöntjük, az edényt lefedve 10-20 percig állni hagyjuk, majd szűrjük.
A meghűlés megelőzésében, illetve a megfázást követő lábadozásban fontosak az erősítő, roboráló teák. Ezek közül legjelentősebb a kiváló C-vitamin forrásként is ismert csipkebogyóhús, melyet önmagában és más gyógynövényekkel – például hibiszkusszal – tea formájában vagy étrendkiegészítő, vitaminkészítmény formájában alkalmaznak.
A vadrózsa fajok – melyek termése a csipkebogyó – gyűjtése évi 100 tonna drogot eredményez a hazai piacon, de termesztése is növekvő tendenciát mutat, jelenleg mintegy 300 hektáron történik.
A hazai gyógynövénydrogok exportértékesítése mellett jelentős belföldi piacot biztosít a termékek számára a szárított fűszer- és gyógyteapiac. A gyógyteapiac meghatározó magyar szereplői mellett a piacon jelen van számtalan kisebb, helyi termékbázisra épülő lokális kézműves cég. Szakértői becslések alapján a magyarországi gyógyteapiac – a multinacionális gyártók márkáival, valamint a kereskedelmi láncok saját márkáival együtt – mintegy 4-5 milliárd forint éves forgalmat tesz ki. A gyógyteapiac általános jellemzője, hogy – tekintettel a viszonylag alacsony feldolgozottsági szintre – a belépési küszöb beruházás szempontjából is relatíve alacsony.
A legyengült immunrendszer erősítésére és a nátha, meghűlés tüneteinek enyhítésére számos gyógynövény alapú étrend-kiegészítő készítmény is rendelkezésre áll, amelyek egy része a gyógynövények továbbfeldolgozott, standardizált kivonatait, hatóanyagát tartalmazza. Ezek a fogyasztók körében nagy népszerűségnek örvendenek, piaci forgalmuk évről évre nő, becslések szerint évi 30-40 milliárd forint.
Tekintettel az egészséges életmód kihívásaira, az étrenddel kapcsolatos növekvő egészségügyi problémákra, az élelmiszeriparon belül az étrend-kiegészítő iparág fontos és jelentős felvevőpiaca a gyógy- és fűszernövényekből készült standardizált kivonatoknak. A hazánkban gyártott étrend-kiegészítő termékek jelentős része azonban külföldről származó és ott előállított gyógynövénykivonatot tartalmaz.