Back to top

Kevert kínai méz Spanyolországból

Egy régi meghívásnak tettem eleget, amikor idén nyáron Spanyolországban jártam. Az ország középkeleti részén látogattam meg egy méhészszövetkezetet, méhészetet és beszélgethettem méhészekkel. (Bross Péter beszámolója)

Először nézzük, mi jellemzi a hazánktól 5,5-szer nagyobb ország méhészetét. Spanyolországban kétszer annyi méhcsalád van, mint hazánkban, azaz 2,4 millió, azaz a méhsűrűség sokkal alacsonyabb. A méhészekre jutó méhcsaládszám viszont magasabb, mindössze 5000 professzionális (150 méhcsaládtól többet tartó méhészeket hívjuk így) méhész tulajdonában van kb. 1,6 milliós család.

Az Európai Unió legnagyobb méztermelője, 30 ezer tonna méz terem évente, de ez is kevés a hazai igények kielégítésére, hiszen a belső mézfogyasztás nagyjából megegyezik a hazaival, így a 45 milliós ország 5-10 ezer tonna „mézhiányban" szenved.

Ettől azonban sokkal többet importálnak, Spanyolország az egyik legnagyobb mézimportőr az EU-ban, igaz, kikötői lévén csak „papíron", hiszen sok ezer tonna import mézet csak itt érkeztetnek, és egyből elhagyja az országot.

Mézfajtáik Három keretméret terjedt el: a Langstroth, a Dadant és a Layens. Utóbbi a legnépszerűbb, hiszen az ország méhállományának felét tartják a 33 cm széles és 41 cm magas méretű kereteken. Georges de Layens francia méhész az 1800-as évek második felében fejlesztette ki ezt az általában 12-16 keretes fekvő kaptárt, amely többek között azért vált népszerűvé, mert tökéletes a vándorlásra. Magas keretméretei miatt jól telelnek benne a családok és remekül fejlődnek tavasszal.

Az anyát általában szabadon hagyják petézni, a mindenkori hordás korlátozza be a fészket. Nincs semmilyen különleges tavaszi vagy főhordás előtti időigényes technológia, ezért is alakulhattak ki a nagyobb, több ezer családos méhészetek.

Mivel ezek a méhesek vándorolnak, folyamatos hordásban vannak a méhek, nincs tipikus főhordás (mint nálunk az akác), folyamatosan erős családokra van szükség. Az évközi méhészeti technológia végtelenül egyszerű: a szélső mézes kereteket kézi sepréssel elszedik, helyettük a fészek közepébe tesznek üres kereteket. Folyamatosan széthúzzák a fészket, melynek szélső lépei elmézesednek. A képen láthatók a fő méhlegelők mézei, balról jobbra: erdeiméz (mézharmat, főleg mediterrán tölgyről), gesztenyeméz, kakukkfűméz, levendulaméz, narancsméz és rozmaringméz.

Hosszú a szezon

Az általam meglátogatott méhészet éppen levendulán volt, a hordás ellenére rendkívül vadak voltak a méhek. Nem értettem, hogy a nyári hőségben miért adtak rám – már a faluban – bőrcsizmát, az afrikanizált méheknél használt vastag, szellőzős méhészruhát, alkart is takaró kesztyűt. A méhész elmondta, hogy

mindig ilyen vadak a mienktől kisebb méretű, szinte fekete színű méhei. A vadságból adódóan nem ültek a lépen a méhek, rohangáltak össze-vissza a kaptárban.

Nem bírtam ki és megkérdeztem, hogy minden méhész méhe ilyen vad, vagy csak én fogtam ki? „Igyekszünk ilyen támadót tartani, mert így kevesebb gondunk van az atkával. Nem tűri meg magán, ami nekünk azért jó, mert így el tudjuk húzni a vegyszeres kezelést egészen őszig. Hosszú a szezonunk, már március végén vándorlunk az első méhlegelőre és egészen augusztus végéig hordásban vagyunk.”

Vendéglátómnál, a szövetkezetben is érdekes tapasztalatokat szereztem, amiről távirati stílusban írok. Éppen megérkezett egy, mint kiderült 3. generációs méhész a teherautónyi mézével. Megjegyzem, a hordóin semmilyen jelölés nem volt, de a szövetkezet azonnal ráragasztott egy vonalkódos azonosítót. Kérdésemre, hogy neki vagy nagyapjának volt-e kedvezőbb helyzete a méhészkedés tekintetében, ezt válaszolta:

„Nekem sokkal jobb a helyzetem, hiszen magas, jó árat kapok a mézemért, amiből el tudom tartani a családomat!”

Kissé meglepődtem a válaszon, egy ideig nem is értettem a helyzetet, hiszen minden uniós méhészt „megöl” az olcsó import.

Kínai mézet importálnak

Mint kiderült, a spanyol méhészek többsége szövetkezetekbe tömörült. 200-400 méhész alkot egy szövetkezetet, ami nem csak a tagok mézét értékesíti, hanem egyéb mézkereskedelmet is folytat. Így például kínai mézet importálnak! Kérdésemre, hogy mi ennek az oka, a következő választ kaptam:

„A tagok érdekében! Az igazi haszon a kínai mézen van, másfél euróért itt van a csarnokunkban a méz, és vannak vevők, akik olcsó mézet szeretnének. Nem ragaszkodnak a 3-4-szer drágább spanyol mézhez, sőt ahhoz sem, hogy amit kapnak, lehet, hogy nem is méz. De vannak, akik kérik, hogy bizonyos százalék olcsó mézzel tegyük »versenyképesebbé« a spanyolt, így jobban eladható. Persze ezt a címkén is feltüntetik, »EU- és nem EU mézek keveréke « felirattal.

Egyre kevesebb az olyan vevő, aki a drága spanyol mézet szeretné megvenni. A szövetkezetünknek alkalmazkodnia kell a kor igényeihez és ezzel a legális mézkereskedelemmel a tagjaink is jól járnak, hiszen az ebből származó haszon náluk marad.

Negyedévente kapnak előleget a beszállított mézükért, évente számolunk el egyszer, amikor is a kínai méz importjából keletkező haszon a spanyol méhészek megélhetését is szolgálja.”

Tisztában vannak-e, hogy ezzel az uniós méhészek „sírját ássák”?! – szerettem volna megkérdezni, de nem tettem, mert vendég voltam, nem illik ilyent kérdezni. De így már megértettem a spanyol 3. generációs méhészt, miért él jobban, könnyebben, mint nagyapja. De vajon lesz-e a fiából 4. generációs méhész, ha így folytatódik minden tovább. 2017-ben a szövetkezet több mint 1000 tonna mézet importált Kínából.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sok lúd disznót győz?

Miközben a baromfi ára emelkedett, a sertés termelői ára 10 százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt évben, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH tájékoztatójából.

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

Elszállnak az élelmiszerárak Ausztriában

Nyugati szomszédainknál 2011 óta 6 százalékponttal gyorsabban emelkedtek az árak az euró-övezet átlagánál, s e különbséghez a regionális élelmiszerek jelentős drágulása is hozzájárult.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Ködös Albion – ugrás az ismeretlenbe?

Nem oszlik, sőt inkább egyre sűrűbb a Londont borító legendás köd. A brit parlament példátlan többséggel utasította el január közepén az immár két éve formálódó, az Európai Unióból való kilépésnek szervezett keretet adó, a kilépés feltételeit megfogalmazó megállapodástervezetet. Az ellenzék túl puhának, a kormánypártiaknak pedig túl keménynek találták az Európai Bizottság konszenzusát bíró menetrendet.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

A német élelmiszeripar az aszály és a Brexit árnyékában

„A német mezőgazdaság számára a legfőbb prioritás a nyitott piac fenntartása az Egyesült Királysággal”, mondta Joachim Rukwied, a Német Parasztszövetség (DBV) elnöke egy, a közelmúltban az ágazat helyzetéről tartott sajtótájékoztatón.

KSH: jelentősen drágult a gabona tavaly

A mezőgazdasági termelői árak tavaly decemberben 2017 azonos időszakához képest 5,8 százalékkal nőttek. A gyümölcsök ára 15 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 27 százalékkal. A burgonya ára 44, a zöldségféléké 30, a paradicsomé 22 százalékkal emelkedett, a vöröshagymáé pedig majdnem duplájára nőtt.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.