Back to top

Kevert kínai méz Spanyolországból

Egy régi meghívásnak tettem eleget, amikor idén nyáron Spanyolországban jártam. Az ország középkeleti részén látogattam meg egy méhészszövetkezetet, méhészetet és beszélgethettem méhészekkel. (Bross Péter beszámolója)

Először nézzük, mi jellemzi a hazánktól 5,5-szer nagyobb ország méhészetét. Spanyolországban kétszer annyi méhcsalád van, mint hazánkban, azaz 2,4 millió, azaz a méhsűrűség sokkal alacsonyabb. A méhészekre jutó méhcsaládszám viszont magasabb, mindössze 5000 professzionális (150 méhcsaládtól többet tartó méhészeket hívjuk így) méhész tulajdonában van kb. 1,6 milliós család.

Az Európai Unió legnagyobb méztermelője, 30 ezer tonna méz terem évente, de ez is kevés a hazai igények kielégítésére, hiszen a belső mézfogyasztás nagyjából megegyezik a hazaival, így a 45 milliós ország 5-10 ezer tonna „mézhiányban" szenved.

Ettől azonban sokkal többet importálnak, Spanyolország az egyik legnagyobb mézimportőr az EU-ban, igaz, kikötői lévén csak „papíron", hiszen sok ezer tonna import mézet csak itt érkeztetnek, és egyből elhagyja az országot.

Mézfajtáik Három keretméret terjedt el: a Langstroth, a Dadant és a Layens. Utóbbi a legnépszerűbb, hiszen az ország méhállományának felét tartják a 33 cm széles és 41 cm magas méretű kereteken. Georges de Layens francia méhész az 1800-as évek második felében fejlesztette ki ezt az általában 12-16 keretes fekvő kaptárt, amely többek között azért vált népszerűvé, mert tökéletes a vándorlásra. Magas keretméretei miatt jól telelnek benne a családok és remekül fejlődnek tavasszal.

Az anyát általában szabadon hagyják petézni, a mindenkori hordás korlátozza be a fészket. Nincs semmilyen különleges tavaszi vagy főhordás előtti időigényes technológia, ezért is alakulhattak ki a nagyobb, több ezer családos méhészetek.

Mivel ezek a méhesek vándorolnak, folyamatos hordásban vannak a méhek, nincs tipikus főhordás (mint nálunk az akác), folyamatosan erős családokra van szükség. Az évközi méhészeti technológia végtelenül egyszerű: a szélső mézes kereteket kézi sepréssel elszedik, helyettük a fészek közepébe tesznek üres kereteket. Folyamatosan széthúzzák a fészket, melynek szélső lépei elmézesednek. A képen láthatók a fő méhlegelők mézei, balról jobbra: erdeiméz (mézharmat, főleg mediterrán tölgyről), gesztenyeméz, kakukkfűméz, levendulaméz, narancsméz és rozmaringméz.

Hosszú a szezon

Az általam meglátogatott méhészet éppen levendulán volt, a hordás ellenére rendkívül vadak voltak a méhek. Nem értettem, hogy a nyári hőségben miért adtak rám – már a faluban – bőrcsizmát, az afrikanizált méheknél használt vastag, szellőzős méhészruhát, alkart is takaró kesztyűt. A méhész elmondta, hogy

mindig ilyen vadak a mienktől kisebb méretű, szinte fekete színű méhei. A vadságból adódóan nem ültek a lépen a méhek, rohangáltak össze-vissza a kaptárban.

Nem bírtam ki és megkérdeztem, hogy minden méhész méhe ilyen vad, vagy csak én fogtam ki? „Igyekszünk ilyen támadót tartani, mert így kevesebb gondunk van az atkával. Nem tűri meg magán, ami nekünk azért jó, mert így el tudjuk húzni a vegyszeres kezelést egészen őszig. Hosszú a szezonunk, már március végén vándorlunk az első méhlegelőre és egészen augusztus végéig hordásban vagyunk.”

Vendéglátómnál, a szövetkezetben is érdekes tapasztalatokat szereztem, amiről távirati stílusban írok. Éppen megérkezett egy, mint kiderült 3. generációs méhész a teherautónyi mézével. Megjegyzem, a hordóin semmilyen jelölés nem volt, de a szövetkezet azonnal ráragasztott egy vonalkódos azonosítót. Kérdésemre, hogy neki vagy nagyapjának volt-e kedvezőbb helyzete a méhészkedés tekintetében, ezt válaszolta:

„Nekem sokkal jobb a helyzetem, hiszen magas, jó árat kapok a mézemért, amiből el tudom tartani a családomat!”

Kissé meglepődtem a válaszon, egy ideig nem is értettem a helyzetet, hiszen minden uniós méhészt „megöl” az olcsó import.

Kínai mézet importálnak

Mint kiderült, a spanyol méhészek többsége szövetkezetekbe tömörült. 200-400 méhész alkot egy szövetkezetet, ami nem csak a tagok mézét értékesíti, hanem egyéb mézkereskedelmet is folytat. Így például kínai mézet importálnak! Kérdésemre, hogy mi ennek az oka, a következő választ kaptam:

„A tagok érdekében! Az igazi haszon a kínai mézen van, másfél euróért itt van a csarnokunkban a méz, és vannak vevők, akik olcsó mézet szeretnének. Nem ragaszkodnak a 3-4-szer drágább spanyol mézhez, sőt ahhoz sem, hogy amit kapnak, lehet, hogy nem is méz. De vannak, akik kérik, hogy bizonyos százalék olcsó mézzel tegyük »versenyképesebbé« a spanyolt, így jobban eladható. Persze ezt a címkén is feltüntetik, »EU- és nem EU mézek keveréke « felirattal.

Egyre kevesebb az olyan vevő, aki a drága spanyol mézet szeretné megvenni. A szövetkezetünknek alkalmazkodnia kell a kor igényeihez és ezzel a legális mézkereskedelemmel a tagjaink is jól járnak, hiszen az ebből származó haszon náluk marad.

Negyedévente kapnak előleget a beszállított mézükért, évente számolunk el egyszer, amikor is a kínai méz importjából keletkező haszon a spanyol méhészek megélhetését is szolgálja.”

Tisztában vannak-e, hogy ezzel az uniós méhészek „sírját ássák”?! – szerettem volna megkérdezni, de nem tettem, mert vendég voltam, nem illik ilyent kérdezni. De így már megértettem a spanyol 3. generációs méhészt, miért él jobban, könnyebben, mint nagyapja. De vajon lesz-e a fiából 4. generációs méhész, ha így folytatódik minden tovább. 2017-ben a szövetkezet több mint 1000 tonna mézet importált Kínából.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őrült pazarlás: kárbaveszett tej- és tejtermékek

Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt – derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.

Nincs egységes uniós stratégia az elsivatagosodás ellen

Az Európai Bizottság nem rendelkezik világos képpel az Európai Unióban egyre nagyobb fenyegetést jelentő elsivatagosodásról és talajromlásról, az eddig tett bizottsági és tagállami lépések nem egységesek - állapította meg egyebek mellett a luxembourgi székhelyű Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.

Le sem szedik a narancsot

Katasztrofálisan rossznak titulálta az idei narancs- és mandarinidény első felét a spanyolországi Murcia tartomány gazdaszervezetének vezetősége, és elsősorban a déli féltekéről, főleg Dél-Afrikából érkező árut tették felelőssé a spanyol citruságazat vergődéséért.

A biomassza kapacitás kiaknázásához több támogatás kell

Magyarország nagyobb részesedést kér a kelet-közép-európai gazdálkodóknak az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően hétfőn.

Mi számít unfairnek, és kit kell megvédeni ellene?

Még ebben a két alapvető kérdésben sincs egyezség, így most már biztos, hogy az idén nem születik meg az uniós irányelv a tisztességtelen kereskedői gyakorlatok tiltásáról – írja a fruchthandel.de.

Paprikás 2018: megváltozott a piac

Nemcsak az időjárás vagy a gazdasági körülmények változnak, az évtizedekig szinte állandó paprikapiac is látványosan fejlődik az utóbbi 1-2 évben hazánkban és Európában is. A lassan lezáruló 2018-as év tapasztalatai hasznosak lehetnek a paprikatermesztő kertészeknek a jövőre vonatkozó lehetőségeiket, terveiket illetően.

Karácsonykor háromszor annyit vásárolunk

Bár a legerősebb hét most kezdődik az élelmiszerüzletekben, az eddigi tapasztalatok alapján a CBA a decemberi forgalom 3-5 százalékos növekedésére számít az előző év azonos időszakához képest - mondta Fodor Attila, a társaság kommunikációs igazgatója vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Dél-Afrika száműzi az uniós baromfitermékeket

Arányos ellenintézkedésekkel kellene sújtania az Európai Uniónak a Dél-Afrikai Köztársaságot amiatt, hogy jelentős vámot léptetett életbe az EU-ból származó baromfitermékekre. Japánba viszont megindulhat az EU exportja.