Tóth Béla, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakértője repcében mért neonikotinoid szermaradék méhekre gyakorolt hatásáról számolt be a XIII. Növényorvosi Napon.
Az idén szükséghelyzeti engedéllyel lehet használni csávázószereket, így repcében a termőterület 80, napraforgóban 63, kukoricában 11 százalékán vetettek csávázott magot, tehát jelentős területeken használják a készítményeket.
A méhészek szerint tehát vizsgálni kell a hatóanyagok jelenlétét és mozgását a növényekben. Veszprém, Fejér és Zala megyében végeztek méréseket tavaly, melyek során novemberben és virágzás idején gyűjtöttek növénymintákat és tiametoxám, valamint klotianidin jelenlétét mérték. A táblák közt volt olyan, ahol magát a repcét nem kezelték, csak az előveteményét.
A növényi részekből ősszel a minták feléből, tavasszal, virágzáskor egyikből sem mutattak ki hatóanyagot, de a barázdákban összegyűlt vízből ősszel és tavasszal is, minden esetben.
A méhek valószínűleg ebből a vízből vették föl a hatóanyagot.
Érdekes eredmény született a méz elemzésekor: tiakloprid, acetamiprid és karbendazim hatóanyagot találtak benne elenyésző mennyiségben, és ezek állománypermetezésre használható növényvédő szerekből származnak.
Elpusztult méhekben számos növényvédő hatóanyagot mutattak ki, ami azt jelzi, hogy a rovarokat olyan hatóanyag-koktél érte, ami végzetes lett a számukra.