A népszavazást egy magát igazi lázadónak tartó 66 éves gazda, Armin Capaul kezdeményezte. Véleménye szerint, megfelelő anyagi támogatás mellett lehetőség lenne nagyobb legelőkön tartani az állatokat, így feleslegessé válna a szarvtalanítás. Mint elmondta:
„Tisztelnünk kell az állatokat, abban a formában, ahogy világra jönnek. Azok az állatok, melyeknél meghagyjuk a szarvakat büszkén, magasan hordják a fejüket, a szarvatalanítottak ellenben mindig szomorúak” – magyarázta a Reuters-nek a svájci gazda.
A svájci szarvasmarhák háromnegyedét vagy szarvtalanítják, vagy genetikailag nincs szarvuk.
Mivel Svájc egyik jelképéről van szó, ezért nem csoda, hogy ebben a kérdésben is sikerült elérni a kezdeményezőknek, hogy népszavazást tartsanak. Korábban ennél összetettebb kérdésben is kikérték az állampolgárok véleményét.
Jelen esetben Armin Capaul azzal érvel, hogy a tehenek kommunikációra is használják a szarvaikat, illetve segít a testhőmérséklet szabályozásában is. Véleménye szerint
éves szinten minden „szarvas állatért” 190 svájci frank támogatást kellenen adni (Kb. 54 ezer forint).
Természetesen a kérdés körül heves vita alakult ki. A kezdeményezést támogatók szerint az elkábított borjak komoly fájdalmat éreznek a szarvtalanítás során és után, míg az ellenzők azzal érvelnek, hogy ezzel az erővel a háziállatok ivartalanítást meg adókötelessé kéne tenni. Jean-Marie Surer állatorvos a Reuters munkatársának bemutatta, hogyan is történik a szarvtalanítás, és kihangsúlyozta: a folyamat olyannyira fájdalommentes, hogy borjak még csak a fülük botját sem mozdítják.
A kormány álláspontja
A kormány előzetes számításai szerint legkevesebb 30 millió frankba (8,5 milliárd forint) kerülne évente a támogatás – legrosszabb esetben akár 3 milliárd svájci frankba is kerülhet, ha igennel szavaznak a polgárok. A Svájci gazdasági miniszter Johann Schneider-Ammann elmodnta:
„Svájcban megszokott, hogy fontosabb és olykor kevésbé fontos kérdésekben népszavazást írunk ki bízva a polgárok szavazataiban.”
Gazdák is ellenzik a kezdeményezést
Sok farmer nem támogatja a népszavazást. Véleményük szerint az istállózó állattartásnak megvannak az előnyei, a tehenek jobban megférnek egymás mellett.
„Ha meghagynánk a szarvaikat, könnyebben kárt tehetnének egymásban és az emberekben is. Minden gazdaságnak joga eldönteni, hogy milyen utat választ. Szerintem mezőgazdaságunknak vannak ennél komolyabb problémái is.” – mondta a hírügynökségnek Stefan Gilgen gazda, aki 48 tehenet tart és napi 1000 liter tejet szállít az egyik nagy svájci tejipari cégnek.