A madárkollekció, bár viszonylag kis egyedszámmal bírt, mégis figyelemreméltó volt, hiszen például kormos fejű törpepapagájt is bemutattak.
Ennél a fajnál gondot okoz, hogy gyakran keverik a fekete fejű törpepapagájjal, s az így világra jött hibridek termékenyek, ezért ma már ritkán láthatjuk tisztavérű egyedeit fogságban. Ráadásul a vadonban nincs belőlük 5-10 ezernél több, s számuk egyre fogy, ezért is fontos, hogy áldozatos munkával a madártenyésztők minél nagyobb genetikai értékkel bíró állományát tartsák fent.
A nyúlkollekcióban láthattunk a színes törpe és a törpe rex nyulak mellett mecklenburgiakat is. Ezek fekete kabátrajzosak voltak, akárcsak a kiállított óriás kosorrúak.
Az angol kosorrú nyúl különösen sokak érdeklődősét váltotta ki: bámulatosan hosszú füle nem mindennapi látványt nyújtott. A díszbaromfik közül a megszokott fajták mellett olyan ritkaságokat is elhoztak a tenyésztők, mint a holland törpe nyerges változata.
Viszont a kiállításról hiányoztak a magyar óriásnyulak, pedig volt olyan időszak – igaz, közel egy évtizeddel ezelőtt –, amikor szinte az ország összes jó minőségű magyar óriásnyulát itt sorakoztatták föl a tenyésztők.