Back to top

Biomarkerekkel a méhpusztulás ellen

A kanadai Québecben 2013-ban figyeltek meg abnormálisan magas mézelőméh-halálozási arányokat. A számos lehetséges tényező közül kiemelt fontosságúnak azonosították a méhek peszticidekkel történő érintkezését, ami növekvő aggodalomra adott okot.

A kukoricatáblákon például a vetőmag csávázásakor a bevonatolásához használt rovarirtó szerek maradékai nagy koncentációban vannak jelen, így a neonikotinoidok is, ami igen mérgező a méhekre. A neonikotinoidokkal kapcsolatos vizsgálatokból tudható, hogy ezek a vegyületek növelik egy kémiai mediátort elbontó enzim, az acetilkolinészteráz (AChE) aktivitását a gerinctelen állatokban, még akkor is, ha azok csak szub-letális dózisnak vannak kitéve. Ennek ismeretében a kanadai kutatók azt vizsgálták, hogy

a mézelő méhek AChE-aktivitása megváltozott-e a neonikotinoid vegyületekkel történt expozíciót követően.

Egyben megvizsgálták a kukoricaföldeken használt egyéb vegyszerek, az atrazin és a glifozát lehetséges hatásait is.

A virágporszórást megelőzően egy héttel háromféle mezőgazdasági területtípus közelébe telepítettek méhkaptárakat. Az egyik egy minősített organikus gazdaság kukoricaföldje volt, a következő egy hagyományosan termesztett kukoricás, a harmadik táblán nem termesztettek kukoricát. Ezzel egy időben a méheket a neonikotinoid inszekticidek (imidakloprid és clothianidin) és gyomirtó szerek (atrazin és glifozát) növekvő szub-letális dózisával kezelték, ellenőrzött körülmények között. A megnövekedett AChE-aktivitást minden területen 2 hetes expozíció után mutatták ki.

A hagyományos technológiát alkalmazó kukoricatáblához közeli méhek magasabb értéket mutattak, mint az organikus gazdaság kukoricaföldjén és a nem művelt területeken. A méhekben az AChE aktivitása a neonikotinoidokra adott válaszként emelkedett, de a glifozát expozíció esetén enyhe csökkenést figyeltek meg.

A kutatók ezeket az eredményeket, azaz az AChE-aktivitás mérését potenciális biomarkernek ajánlják a neonikotinoid expozíció megítélésére.
Forrás: 
Environmental Science and Pollution Research/Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kukoricabetakarítási rekord: 8 óra alatt 1110 tonna

Egy Amerikában összeszerelt 503 LE-s motorral szerelt CLAAS Lexion 760 Terra Trac RotoPlus APS hibrid cséplőszerkezetű kombájn 8 óra alatt 1110 tonna kukoricát takarított be,

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Nulla maradék: zöldség-gyümölcs termesztés természetesebben

Egy felmérés szerint a franciák 79 százaléka úgy véli, hogy az élelmiszerek árthatnak az egészségüknek. Ez csak tovább ösztönözte, hogy az egyik legnagyobb francia zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a Rougeline kezdeményezésére 7 taggal 2017 áprilisában útjára indult a Nulla növényvédőszer-maradék elnevezésű mozgalom.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.

Most növelhető a bekeverési arány

Magyarország jóval az európai átlag alatt áll a megújuló energiaforrások üzemanyagba keverési arányában. Az agrárkamara és a bioüzemanyag-gyártók szerint most kellene nagyot lépni, mert a 2020-as szintet 2030-ig be kell fagyasztani.