A kukoricatáblákon például a vetőmag csávázásakor a bevonatolásához használt rovarirtó szerek maradékai nagy koncentációban vannak jelen, így a neonikotinoidok is, ami igen mérgező a méhekre. A neonikotinoidokkal kapcsolatos vizsgálatokból tudható, hogy ezek a vegyületek növelik egy kémiai mediátort elbontó enzim, az acetilkolinészteráz (AChE) aktivitását a gerinctelen állatokban, még akkor is, ha azok csak szub-letális dózisnak vannak kitéve. Ennek ismeretében a kanadai kutatók azt vizsgálták, hogy
a mézelő méhek AChE-aktivitása megváltozott-e a neonikotinoid vegyületekkel történt expozíciót követően.
Egyben megvizsgálták a kukoricaföldeken használt egyéb vegyszerek, az atrazin és a glifozát lehetséges hatásait is.
A virágporszórást megelőzően egy héttel háromféle mezőgazdasági területtípus közelébe telepítettek méhkaptárakat. Az egyik egy minősített organikus gazdaság kukoricaföldje volt, a következő egy hagyományosan termesztett kukoricás, a harmadik táblán nem termesztettek kukoricát. Ezzel egy időben a méheket a neonikotinoid inszekticidek (imidakloprid és clothianidin) és gyomirtó szerek (atrazin és glifozát) növekvő szub-letális dózisával kezelték, ellenőrzött körülmények között. A megnövekedett AChE-aktivitást minden területen 2 hetes expozíció után mutatták ki.
A hagyományos technológiát alkalmazó kukoricatáblához közeli méhek magasabb értéket mutattak, mint az organikus gazdaság kukoricaföldjén és a nem művelt területeken. A méhekben az AChE aktivitása a neonikotinoidokra adott válaszként emelkedett, de a glifozát expozíció esetén enyhe csökkenést figyeltek meg.
