Back to top

Erdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában

Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.

A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete 5400 hektár állami erdőterületen gazdálkodik a Nyírségben, a Nagykun-Hajdúháton és a Tisza felső-középső szakaszának hullámtereiben. Mintegy 1200 hektár országos jelentőségű természetvédelmi terület tartozik hozzá Tiszadob, Tiszatelek-Gávavencsellő térségében, de jelentős nagyságú Natura 2000 hálózatba tartozó területet is kezel.

„Működési területünk Nyíregyháza 60 ki- lométeres sugarú körében húzódik 27 községhatárban. Termőhelyi adottságaink igen változatos erdőgazdálkodási spektrumot ölelnek fel”

Tölgyfa Gábor: szerteágazó a Nyíregyházi Erdészet tevékenysége
Tölgyfa Gábor: szerteágazó a Nyíregyházi Erdészet tevékenysége
– magyarázza Tölgyfa Gábor, aki 2007 óta a Nyíregyházi Erdészet igazgatója. 1999-ben szerzett okleveles erdőmérnöki diplomát, azóta dolgozik a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében gazdálkodó NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.-nél. A társaság több erdészeténél is megfordult, mielőtt Nyíregyházára került.

Az állományok felét adó akác fafajjal erdőnevelési-fatermesztési szempontból is kiemelten foglalkozik az erdészet. A természetes és mesterséges erdősítések intenzív fiatalkori ápolásával- nevelésével teremtik meg az értékes állományok kialakulásának feltételeit. Jórészt a fakitermelésekből származó alapanyagra épül az erdészet által működtetett fagyártmányüzem, a Nyírség aranyaként emlegetett akácból készült termékek Európa számos országába eljutnak.

Főként akácot dolgoznak fel
Főként akácot dolgoznak fel

Az üzemben elsősorban a hengeresfa-választékok megmunkálását végzik, cölöpfák, hengeres oszlopok, karók és szíjácsmart-csiszolt oszlopok készülnek.

Természetesen helyben is értékesítenek: például a nyíregyházi kerttulajdonosok, illetve a hegyaljai szőlészek az üzemből vásárolják a szőlőkarót. Emellett, az alföldi emberek szemében a legjobb tűzifának számító akácból, akár felhasználásra készen, házhoz is viszik a tüzelőt a nagyvárosban.

A Tisza hullámterének erdeiben a nemes nyár termesztése a meghatározó, másrészt az eredeti termőhelyén és összetételében megmaradt tölgy- kőris-szil-, és puhafás ligeterdők fenntartása, megújítása a cél.

A nemesnyár-gazdálkodásra akáchoz hasonló intenzív fatermesztési munka jellemző, míg az értékesebb, őshonos állományoknál a természeti értékeket védve gazdálkodnak. Korábban évekig Tiszadobon tartották nyilván a Közép-Tisza legnagyobb gémtelepét, de még most is gyakran találkozhatunk fekete gólyákkal, gémfajokkal és a rétisas is rak fészket a hatalmas fák koronájára.

Viszonylag nagy kiterjedésű természetvédelmi területet kezelnek
Viszonylag nagy kiterjedésű természetvédelmi területet kezelnek

„Ezeken a területeken meghatározó elem a víz. A Tisza vízjárása miatt komoly időbeli és térbeli korlátozásra rendezkedtünk be, mivel a hullámtéren az áradásokhoz kell igazítani a munkát. A Tisza két oldalán lévő állományok megközelítése sem egyszerű ilyenkor” – avat be a mindennapi munkával kapcsolatos tudnivalókba Tölgyfa Gábor. Ezeket a nehézségeket gazdag termőhellyel, fatermesztési szempontból kiváló adottságokkal ellensúlyozza a terület. Az élő folyó mellett a holtágak rendszere is meghatározó, főleg Tiszadobon, ahová egyébként a Tisza-szabályozás kezdete is kötődik. Ez a település komoly történelmi múlttal rendelkezik: egyik ékköve az Andrássy-kastély és az azt körülvevő állami erdőterületek. Mindezek összessége páratlan természeti kincs, mely nemcsak a Nyíregyházi Erdészet szintjén különleges.

A kétpólusú gazdálkodás mellett külön érdekesség a Nyíregyháza mellett elterülő 360 hektáros Sóstói-erdő, a város „zöld szigete”.

Területéből az erdészet mintegy 270 hektárnyi állami erdőt kezel. Az erdőnek óriási jelentősége és szerepe van a városlakók életében. Kevés település dicsekedhet olyan kinccsel, mint a Sóstói-erdő, amely észak felől mintegy pajzsként védi Nyíregyházát. Körbe öleli a város oázisaként emlegetett Sóstót, ahová az egész országból érkeznek látogatók. A régi sétány, a számos impozáns szálloda, a sziksós tó szépsége minden évszakban élményeket kínál. A Múzeumfalu, az Állatpark, a Sóstói Fürdő országos hírnevet „hoztak” Nyíregyházának. Ezeket a nevezetességeket egészíti ki és teszi teljessé a Sóstói-erdő.

A Sóstói-erdő egyik éke a magyar nőszirom
A Sóstói-erdő egyik éke a magyar nőszirom

Az egykori ősi homoki tölgyesek egyik legszebb maradványa a Natura 2000 hálózat részét képező Sóstói-erdő, így kiemelt feladat a természetvédelmi értékek megőrzése. Talán a természetközeli erdőgazdálkodásnak is köszönhető, hogy pár éve ismét fellelhető a fokozottan védett magyar nőszirom, illetve a fekete gólya is költ ebben a városi erdőben.

A parkerdő homoki tölgyes erdőállománya ugyanakkor elöregedett, fel- újítását kis területre korlátozva, mesterséges módon, természetközeli technológiákkal végzi az erdészet.

A kicsiket erdei játszótér várja
A kicsiket erdei játszótér várja
A terület évtizedek óta kedvelt kirándulóhely: a sportolni, pihenni, kikapcsolódni vágyók igényeit szolgálja. Kerékpárutak, tanösvények, sétautak, sportpályák, esőházak és szalonnasütők várják az erdőjárókat. Az egyik legforgalmasabb helyen alakította ki a társaság az Erdei Tornapályát, erdei játszótérrel, színpaddal, kondikerttel, hogy minden korosztály élvezhesse. Számos városi rendezvény mellett a Sóstói-erdő ad helyet a NYÍRERDŐ Napnak, amit több mint tíz éve rendez meg az erdészet az Erdők Hetén.

Tíz éve a városlakók igényére hozta létre a Nyíregyházi Erdészet a Nyíregyházi Főiskola egykori oktatójáról elnevezett Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolát.

Olyan oktatóközpont ez, ahol az óvodásoktól a főiskolásokig minden korosztály számára szerveznek egy-két órás, esetleg fél- vagy akár egész napos programokat, lehetőség szerint minél több erdei órával. A benti foglalkozásoknak helyet adó erdei iskola jól felszerelt tanteremmel, kerti oktatóval várja a gyermek- csoportokat. A fagyártmányüzem, illetve a Sóstói-erdőben folyó erdőkezelési munkák lehetőséget adnak az erdőgazdálkodás minden elemének bemutatására. Kiderül, hogy lesz az összegyűjtött makkból erdő, majd a féltve őrzött erdőket alkotó fákból mindennapi igényeinket kielégítő használati eszköz, berendezési tárgy.

A Madarak és Fák napja programjai nagy népszerűségnek örvendenek
A Madarak és Fák napja programjai nagy népszerűségnek örvendenek

„Évente több alkalommal szervezünk nyílt napot. A Tuzson János Botanikus Kert munkatársaival és a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjának tagjaival közösen rendezzük meg már hagyományosan a Madarak és Fák Napját, ahol színes programokkal várjuk az esetenként 600-800 gyereket” – tudtuk meg az erdészet igazgatójától. Nagyon népszerű az Erdők Hetén a Fedezd fel az erdőt az erdészekkel című rendezvény is, két napon keresztül több mint 1000 óvodás és iskolás ismerkedik az erdőgazdálkodással egy ötállomásos útvonalon. Az erdészet és az erdei iskola munkatársai vallják, hogy a gyerekeken keresztül a szülők, családok szemlélete is eredményesen formálható.

A Sóstói-erdő

Nyíregyháza mindig büszke volt az erdejére: szerette, óvta, védte a hűst adó és port fogó tölgyeseket. Az 1755-ben történt betelepítés után a tirpákok ősei inkább messzebbről hozatták drága költséggel az építkezéshez a fát, hogy az erdőt kíméljék. Dienes László a sóstói művésztelepről írt tanulmányában megemlíti, hogy „a város vezetősége akkoriban nem engedte, hogy az erdőn át, a Sóstóra vezető úton idegen jármű közlekedjen, sőt még a huszárezred tisztjeinek is megtiltotta, hogy az erdőn át lovagoljanak ki a Sóstóra. A szekérutakat csak a városi fogatok használhatták, főleg a téli fatisztogatások idején, mások elől sorompó zárta el lent az erdei kitérőnél, fönt a Sóstónál az utat.”

(Részlet a NYÍRERDŐ Zrt. által kiadott A Sóstói-erdő című könyvből.)

Krúdy és az erdő

Nyíregyháza leghíresebb szülötteinek listájáról nem hiányozhat Krúdy Gyula, a modern magyar próza egyik meghatározó alakjának neve. A városban végezte az elemi iskolát, a felső gimnáziumot, majd érettségit szerzett. Pályája kezdete is oda kötődik: diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. A Nyíregyháza szívének számító rengetegről így írt: „Gyönyörű volt ez a régi sóstói erdő. Még alig vágtak benne fát és a százesztendős tölgyek templomi ívei alatt keskeny gyalogösvények kavarogtak, amely ösvényeken legfeljebb a szerelmesek és a nyulak, a rókák fordultak meg.”

(Krúdy Gyula: A nyíregyházi beduinok)

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködését ösztönzi a NAK

Szebb településkép, könnyebb karbantartás, tervezhetőség és kedvezőbb árak – mindezt eredményezheti a hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködése.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Véradóbarát munkahely címet kapott az erdészet

2018-ban az EGERERDŐ Zrt. nyerte el Heves megyében a „VÉRADÓBARÁT MUNKAHELY” megtisztelő címet.

A svájci Toszkána

Nedves, meleg szubtrópusi éghajlatú, mediterrán mikroklímája miatt Svájc Toszkánájának is nevezik Luganót. Az éves átlaghőmérséklet 12,4 °C, fagypont alatti vagy 30 °C fölötti értéket ritkán mutat a hőmérő. A napsütéses órák száma magas, meghaladja az évi 2000 órát és jelentős a csapadék mennyisége. Az éghajlati tényezőknek köszönhetően burjánzik a vegetáció.

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.