Back to top

Precíziós gazdálkodás: innovációs lehetőségek a húsmarhaágazatban

Kétnapos konferenciát szervezett tagjainak a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, ahol kiemelten foglalkoztak a támogatási lehetőségek várható változásaival, a korszerű tenyésztéstechnológiák és a precíziós gazdálkodás kihívásaival és új lehetőségeivel, továbbá a legeltetés és az állategészségügy stratégiai kérdéseivel.

Nagyon sok újdonság, új megoldás, technológia születik manapság szerte a világban, amit a gazdáknak a napi munka mellett szinte lehetetlen követni. De aki nem tart lépést az új ismeretekkel, az lemarad, az nem tud versenyben maradni. A gazdák többsége tisztában is van ezzel, és igényli a szakmai szervezetek segítségét ismereteik bővítéséhez.

A Magyar Charolais Tenyésztők Szövetsége aktívan részt vesz a tagjai tájékoztatásában, továbbképzésében. Szakmai kiadványokkal, rendezvényekkel támogatják termelőiket. Évente több alkalommal szerveznek szakmai napokat egy-egy aktuális téma ismertetésére, megvitatására, és minden évben megtartják kétnapos szakmai konferenciájukat is.

- Az idén immár hetedik alkalommal rendezzük meg húsmarhatenyésztési, időszerű kérdésekkel foglalkozó konferenciánkat. Ezúttal az ágazatban rejlő innovációs lehetőségeket vesszük sorra, és ezúttal is olyan előadókat hívtunk meg, akiktől sokat tanulhatunk – mondta Bujdosó Márton, az egyesület elnöke.

- Bár a marha hosszú biológiai periódusú állat, az események mégis gyorsan pörögnek, az újdonságokról tudnunk kell, alkalmaznunk kell, ahhoz hogy piacon tudjunk maradni.

Fontos a változások követése, akkor is ,ha időnként jelentős igénybevételt követel meg mindenkitől. Az új állattenyésztési törvény lehetővé teszi, hogy nemzetközi szinten akár több tenyésztő szervezet is részt vehessen egy-egy ország állattenyésztési munkájában. Sok-sok állatfajnál ez piacszerzési lehetőséget jelenthet. Nem önzetlen segítséget, tudásátadást, hanem nagyon kemény piacszerzést.

- A szarvasmarhánál várhatóan ez nem lesz annyira éles helyzet, de azért komoly verseny elé állítja a tenyésztőszervezeteket. A szarvasmar-fajtaegyesületek többsége jól, sikeresen működik, nem hiszem, hogy túl nagy invázió lesz ezen a területen külföldről, de mindenképpen fel kell készülni erre a helyzetre – tette hozzá az elnök. - De az biztos, hogy a mostani tenyésztőszervezeteket ez mindenképpen fel fogja pörgetni, és bizonyosan még intenzívebben tevékenykednek majd a tagok érdekébe. Az újdonság, a külföldi sokszor kecsegtetőbb…  

De azt már megtapasztalhattuk az elmúlt 20 évben, hogy aki idejött, az nem azért tette ezt, hogy nekünk sokkal jobb legyen, sokkal inkább azért, hogy több profitot szerezzen magának. Mi pedig az olcsóbb munkaerővel, megbízhatóan szolgáltuk őket.

Át kell gondolni tehát, hogy saját, meglévő szervezeteinket mennyire tartjuk tiszteletben, mennyire tartjuk fontosnak, az új világ és a csoda csak a mi munkánk által tud eljönni – emelte ki Bujdosó Márton.

Németh Gyyörgynek a kisfia is segített a felvezetésnél
Fotó: K.k.

A gazdák nagyobb jövedelmezősége, az ágazat hosszú távú versenyképességének előfeltétele a húsmarhatenyésztés hatékonyságának javítása; a fajlagos költségek csökkentése; az egységnyi területen előállított termék minőségének és mennyiségének növelése; az eredményességünk támogatásoktól való függőségének csökkentése. Ugyanakkor egyre jelentősebb ágazatpolitikai szempont a környezeti lábnyom csökkentése. Azokban az országokban fejlődik egy fajta, vagy egy ágazat, amelynek közössége képes a változó követelményeknek – lehetőség szerint a versenytársaknál jobban – megfelelni – húzta alá Domokos Zoltán, az egyesület ügyvezetője.

Az egyesület - reményeik szerint - még az idén elkészül egy olyan DOLLÁR INDEX kialakításával, amely a tenyészállatokra számított TÉ-ei, a hazai körülményekhez alakított súlyozásával dollárértéket ad egy-egy állatnak – kifejezve, hogy az állat egy utódja az átlaghoz képest mennyivel több, vagy éppen kevesebb hasznot hajt.

Dolgoznak továbbá egy olyan szoftver fejlesztésén, mely sokat segíthetne a gazdáknak a gazdálkodásuk hatékonyságát a hazai átlaggaal és a legjobb nemzetközi értékekkel való összehasonlításban. Ez a termelést jellemző mutatók 1-1 gyenge értéke esetén azt is javasolja, hogy melyek azok a mögöttes tevékenységek, amelyek átvilágítása szükséges. Domokos Zoltán szerint beszélhetnének arról is, hogy a takarmányhasznosítás hatékonyságára történő – máshol régóta működő ‑ hazai szelekció beindításával könnyedény csökkenthetnénk 10 százalékkal az egységnyi termeléshez szükséges takarmány mennyiségét, vagy a globális felmelegedésben szerepet játszó gázkibocsátást 25 százalékkal.

- Ezek a lehetőségek is rámutatnak, hogy a hagyományos tenyésztési és egyéb technológiai ismeretek mellett a kutatás, fejlesztés és innováció óriási hatékonyságnövelő erővel bír.

Mivel a húsmarhaágazat egyike a legtermészetközelibb, legextenzívebb állattenyésztési ágazatoknak, ezért az elmúlt időszakban viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban begyűrűzött újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Rá kell azonban ébrednünk, hogy esetenként nálunk is égető munkaerőhiány jelentkezik, és az ember nem képes a ma elvárt pontossággal dolgozni.

A termékenység még magasabb szintű kihasználásának és az egyéb szempontok igénye, pl. a szelekció, az élelmiszer és a vagyonbiztonság stb. elengedhetetlenné teszik a változtatást, az új technológiák alkalmazását.

Nem mindig elég a felismerés, hogy változtatni szükséges, ismernünk kell a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, azok hozzáadott értékét és persze a költségeit is. Nem elég csak azt tudnunk, hogy Magyarországon jelenleg milyen új lehetőségeket kínálnak az erre szakosodott hazai vállalkozások, de szükségünk lenne ágazati szintű innovációfigyelő és bevezetését segítő rendszerre is. Nem kellene évtizedig várni a világban már létező, jelentős hatékonyságnövelő újdonságok hazai köztudatba kerüléséig, és különösen a bevezetéséig – hangsúlyozta az ügyvezető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Reptéren gyakorlatozó segítőkutyák

A Sydney repülőtéren szolgálatba állt négylábúak ezúttal nem drog- vagy robbanószer kereső kutyák. Az a feladatuk, hogy megnyugtassák és jókedvre derítsék azokat az utasokat, akik számára a repülés stresszel jár.

Száz MOL-töltőállomáson segítenek hazajutni az elkóborolt ebeknek

Csaknem megduplázza, 54-ről 100-ra bővíti a MOL azon töltőállomásai számát, ahol ingyenes mikrochip-leolvasó lesz elérhető az elkóborolt kutyák azonosítása céljából.

Mindenkinek jut elég hal Karácsonyra

Elegendő hal lesz idén az ünnepekre, a közepesnek mondható haltermés ellenére, az árak tavalyhoz képest csak mintegy 5-7 százalékkal emelkednek - közölte a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője az MTI érdeklődésére.

Jelentősen csökkent a vágómarha ára

A KSH előzetes becslése szerint az elmúlt évhez képest 2018-ban a mezőgazdaság kibocsájtása 3,1 százalékkal 2600 milliárd Ft fölé nőtt. A növénytermesztés és a kertészet teljesítménye 1,8, az állattenyésztésé pedig 5,7 százalékkal lett nagyobb. Az élő állatok kibocsájtása 8,1, az állati termékeké pedig 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. Legjobban a baromfiágazat fokozta a teljesítményét.

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Vegák lesznek a svédek?

A svédországi Mezőgazdasági Bizottság adatai szerint a svédek egyre kevesebb húst fogyasztanak. 2018 első 9 hónapjában több mint egy kilóval csökkent az egy főre jutó húsfogyasztás.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.