Back to top

Precíziós gazdálkodás: innovációs lehetőségek a húsmarhaágazatban

Kétnapos konferenciát szervezett tagjainak a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, ahol kiemelten foglalkoztak a támogatási lehetőségek várható változásaival, a korszerű tenyésztéstechnológiák és a precíziós gazdálkodás kihívásaival és új lehetőségeivel, továbbá a legeltetés és az állategészségügy stratégiai kérdéseivel.

Nagyon sok újdonság, új megoldás, technológia születik manapság szerte a világban, amit a gazdáknak a napi munka mellett szinte lehetetlen követni. De aki nem tart lépést az új ismeretekkel, az lemarad, az nem tud versenyben maradni. A gazdák többsége tisztában is van ezzel, és igényli a szakmai szervezetek segítségét ismereteik bővítéséhez.

A Magyar Charolais Tenyésztők Szövetsége aktívan részt vesz a tagjai tájékoztatásában, továbbképzésében. Szakmai kiadványokkal, rendezvényekkel támogatják termelőiket. Évente több alkalommal szerveznek szakmai napokat egy-egy aktuális téma ismertetésére, megvitatására, és minden évben megtartják kétnapos szakmai konferenciájukat is.

- Az idén immár hetedik alkalommal rendezzük meg húsmarhatenyésztési, időszerű kérdésekkel foglalkozó konferenciánkat. Ezúttal az ágazatban rejlő innovációs lehetőségeket vesszük sorra, és ezúttal is olyan előadókat hívtunk meg, akiktől sokat tanulhatunk – mondta Bujdosó Márton, az egyesület elnöke.

- Bár a marha hosszú biológiai periódusú állat, az események mégis gyorsan pörögnek, az újdonságokról tudnunk kell, alkalmaznunk kell, ahhoz hogy piacon tudjunk maradni.

Fontos a változások követése, akkor is ,ha időnként jelentős igénybevételt követel meg mindenkitől. Az új állattenyésztési törvény lehetővé teszi, hogy nemzetközi szinten akár több tenyésztő szervezet is részt vehessen egy-egy ország állattenyésztési munkájában. Sok-sok állatfajnál ez piacszerzési lehetőséget jelenthet. Nem önzetlen segítséget, tudásátadást, hanem nagyon kemény piacszerzést.

- A szarvasmarhánál várhatóan ez nem lesz annyira éles helyzet, de azért komoly verseny elé állítja a tenyésztőszervezeteket. A szarvasmar-fajtaegyesületek többsége jól, sikeresen működik, nem hiszem, hogy túl nagy invázió lesz ezen a területen külföldről, de mindenképpen fel kell készülni erre a helyzetre – tette hozzá az elnök. - De az biztos, hogy a mostani tenyésztőszervezeteket ez mindenképpen fel fogja pörgetni, és bizonyosan még intenzívebben tevékenykednek majd a tagok érdekébe. Az újdonság, a külföldi sokszor kecsegtetőbb…  

De azt már megtapasztalhattuk az elmúlt 20 évben, hogy aki idejött, az nem azért tette ezt, hogy nekünk sokkal jobb legyen, sokkal inkább azért, hogy több profitot szerezzen magának. Mi pedig az olcsóbb munkaerővel, megbízhatóan szolgáltuk őket.

Át kell gondolni tehát, hogy saját, meglévő szervezeteinket mennyire tartjuk tiszteletben, mennyire tartjuk fontosnak, az új világ és a csoda csak a mi munkánk által tud eljönni – emelte ki Bujdosó Márton.

Németh Gyyörgynek a kisfia is segített a felvezetésnél
Fotó: K.k.

A gazdák nagyobb jövedelmezősége, az ágazat hosszú távú versenyképességének előfeltétele a húsmarhatenyésztés hatékonyságának javítása; a fajlagos költségek csökkentése; az egységnyi területen előállított termék minőségének és mennyiségének növelése; az eredményességünk támogatásoktól való függőségének csökkentése. Ugyanakkor egyre jelentősebb ágazatpolitikai szempont a környezeti lábnyom csökkentése. Azokban az országokban fejlődik egy fajta, vagy egy ágazat, amelynek közössége képes a változó követelményeknek – lehetőség szerint a versenytársaknál jobban – megfelelni – húzta alá Domokos Zoltán, az egyesület ügyvezetője.

Az egyesület - reményeik szerint - még az idén elkészül egy olyan DOLLÁR INDEX kialakításával, amely a tenyészállatokra számított TÉ-ei, a hazai körülményekhez alakított súlyozásával dollárértéket ad egy-egy állatnak – kifejezve, hogy az állat egy utódja az átlaghoz képest mennyivel több, vagy éppen kevesebb hasznot hajt.

Dolgoznak továbbá egy olyan szoftver fejlesztésén, mely sokat segíthetne a gazdáknak a gazdálkodásuk hatékonyságát a hazai átlaggaal és a legjobb nemzetközi értékekkel való összehasonlításban. Ez a termelést jellemző mutatók 1-1 gyenge értéke esetén azt is javasolja, hogy melyek azok a mögöttes tevékenységek, amelyek átvilágítása szükséges. Domokos Zoltán szerint beszélhetnének arról is, hogy a takarmányhasznosítás hatékonyságára történő – máshol régóta működő ‑ hazai szelekció beindításával könnyedény csökkenthetnénk 10 százalékkal az egységnyi termeléshez szükséges takarmány mennyiségét, vagy a globális felmelegedésben szerepet játszó gázkibocsátást 25 százalékkal.

- Ezek a lehetőségek is rámutatnak, hogy a hagyományos tenyésztési és egyéb technológiai ismeretek mellett a kutatás, fejlesztés és innováció óriási hatékonyságnövelő erővel bír.

Mivel a húsmarhaágazat egyike a legtermészetközelibb, legextenzívebb állattenyésztési ágazatoknak, ezért az elmúlt időszakban viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban begyűrűzött újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Rá kell azonban ébrednünk, hogy esetenként nálunk is égető munkaerőhiány jelentkezik, és az ember nem képes a ma elvárt pontossággal dolgozni.

A termékenység még magasabb szintű kihasználásának és az egyéb szempontok igénye, pl. a szelekció, az élelmiszer és a vagyonbiztonság stb. elengedhetetlenné teszik a változtatást, az új technológiák alkalmazását.

Nem mindig elég a felismerés, hogy változtatni szükséges, ismernünk kell a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, azok hozzáadott értékét és persze a költségeit is. Nem elég csak azt tudnunk, hogy Magyarországon jelenleg milyen új lehetőségeket kínálnak az erre szakosodott hazai vállalkozások, de szükségünk lenne ágazati szintű innovációfigyelő és bevezetését segítő rendszerre is. Nem kellene évtizedig várni a világban már létező, jelentős hatékonyságnövelő újdonságok hazai köztudatba kerüléséig, és különösen a bevezetéséig – hangsúlyozta az ügyvezető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyamentés Dél-Koreában

Dél-koreai állatvédő aktivisták akciót szerveztek kétszáz kutya megmentéséért. A derék négylábúakat ugyanis a koreai hagyományoknak megfelelően vendéglők étlapjaira szánták.

Nő az állatorvosi praxisok száma

Egyre több cég nyújt állatorvosi szolgáltatásokat, míg 2015-ben 866 vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként az állategészségügyi ellátást, addig számuk tavaly elérte a 881-et az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.

Sok lúd disznót győz?

Miközben a baromfi ára emelkedett, a sertés termelői ára 10 százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt évben, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH tájékoztatójából.

Tejminőséget javító takarmánykiegészítő

Az A-One Danmark vállalkozás új terméke egy olyan takarmánykiegészítő, aminek a használatával kimutathatóan emelkedik a föcstejben található antitestek száma, a laktáció későbbi szakaszában pedig magasabb lesz a koca tejének laktóz- és zsírtartalma.

Ártalmatlan faj megtévesztő külsővel: a vörös királysiklók

A vörös királysiklók (Lampropeltis triangulum sinaloae) kis méretüknek és feltűnő színezetüknek köszönhetően a terráriumok gyakori és népszerű lakói. Első ránézésre talán nem is gondolnánk, hogy a kirívó kültakaró valójában az álcázást szolgálja.

Bantamot a tyúkudvarba!

Vannak olyan díszbaromfifajták, melyek első pillantásra megnyerik a szemlélő tetszését. Ilyen sokak által kedvelt fajta a bantam, melynek tenyésztése nálunk is több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Egyesek a tyúkudvar kis királyfijának nevezik ezt, a meglehetősen élénk vérmérsékletű, kackiás tollast.

No-Deal Brexit: a bárányok elhallgatnak

Az Egyesült Királyság a világ harmadik legnagyobb bárány-exportőre. Ha pedig a Brexit megegyezés nélkül zajlik le, akkor az eddig külföldön értékesített állatok a gazdák nyakán maradhatnak.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

Klímaváltozás: merre indulhatnak a kistermelők?

Tömegével pusztulnak az állatok Ausztráliában, ahol most nyár van, és nem is akármilyen, hiszen a hőmérséklet több helyen folyamatosan negyven Celsius-fok fölött van. Hazánkban is egymás után megdőlnek a téli melegrekordok - sok más érdekes téma mellett erről is olvashat a Kistermelők Lapja februári számában.

Az egyik legkisebb és legkedvesebb Pionus: az ibolyapapagáj

A házikedvencként tartott papagájfajok közül jó tulajdonságaik ellenére kevéssé elterjedtek; mondhatni, szinte mellőzöttek a különféle Pionusfajok, különösen, ha közkedveltségüket a jákóhoz, amazonokhoz, arákhoz viszonyítjuk.