A műtrágyapiac korábban a szabályozott, államilag támogatott területek közé tartozott, vámokkal, kvótákkal, csak nemrégiben vált szabaddá a verseny. A gyárak képviselői abban egyetértettek, hogy a verseny ösztönzi a fejlesztést, az új termékek bevezetését.
Az importtal a termelők sok új típusú trágyát ismertek meg, azonban ezek jobb hasznosításához az ő tudásukat is bővíteni kell.
Aranyosi Károly (IKR Agro Kft.) szerint tíz éve még senki nem gondolta volna, hogy a hazai gazdálkodók megcélozzák a 8-9 tonnás búzahozamokat, amit többek közt a tápanyagellátással kell megalapozni. Balássy Ákos (EuroChem) elmondta, hogy a cég prémium termékeivel szemléletváltást is el szeretnének érni, fontos, hogy a termelők ne a műtrágyamennyiséget figyeljék, hanem a hasznosulást is.
A magyar műtrágyapiac értéke 134 milliárd forint volt tavaly, tudtuk meg Pesti Csabától, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársától, és a 2000-es évek elejétől kezdve folyamatos volt a növekedés, bár az üteme az utóbbi 2-3 évben lassult.
2004-hez képest ma két és félszer annyit költenek egy hektár trágyázására a termelők.
A KSH adatai szerint műtrágyaexportunk 114, importunk 39 milliárd forint értékű.
A gyárak már régóta megvannak, tette hozzá Rácz Zoltán (Nitrogénművek), a verseny során átrendeződések lehetnek. A termelők számára viszont az a legfontosabb, hogy megbízható forrásból szerezzék be a termékeket és figyeljenek a hatóanyag-tartalomra. A horvátországi Petrokemija mostantól nagyobb hangsúllyal jelenik meg a magyar piacon, mondta Suba Péter igazgatósági tag.
Szabó Balázs családi céget vezet, szerinte a kicsik a specializáltabb termékekkel vehetik föl a versenyt. Ők előbb kezdtek precíziós gazdálkodást folytatni és csak később vágtak bele a műtrágyagyártásba, mert a 12 fontos tápelem közül csak háromnak a precíziós kijuttatása volt megoldott. A vállalkozás most több mint 30-féle speciális műtrágyát gyárt.
Az árak alakulására a földgáz árának van a legnagyobb hatása, ugyanis a nitrogénműtrágya önköltségének 65-70 százalékát ez adja.
További befolyásoló tényező a kereslet-kínálat alakulása, a termékhez jutás lehetősége, a logisztika, az árfolyam, és léteznek spekulatív kereskedelmi hatások is. Az például, hogy Kínában bezártak egy gyárat, módosította az európai pici folyamatokat is, a Duna alacsony vízállása pedig a szállítást drágítja meg, említettek néhány példát.