Back to top

Nagy tervek – szép kilátások

Sikeres budapesti ötcsillagos CSIO, helytállás Tryonban és a barcelonai kvalifikáció – melynek gyakorlati megvalósulása ugyan füstbe ment terv lett –, ezek a felnőtt magyar díjugratóválogatott-keret mérföldkövei a 2018-as évben. Megkérdeztük a szövetségi kapitányt, Németh Istvánt, hogyan értékeli a szerepléseket és ezek fényében, hogy alakulnak a jövő évi célok.

A szezon kiemelkedő versenye a CSIO volt, ahol nagyon jól szerepelt a csapat.

Igen, nagyon jól sikerült a verseny az összes magyar résztvevőnek, külön örülök, hogy a szűkebb kereten kívül is sok jó eredmény született. A versenyt követően több olyan visszajelzést is kaptam, hogy milyen jó volt ott lenni, és hogy hála illeti a nézőket is a hangulatért.

Krucsó Szabolcs és Chacco Blue II

Hogyan értékeled a magyar csapat szereplését a vb-n? Volt értelme kimenni?

Megfordítanám a kérdést: miért ne lett volna értelme kimenni? Ezek a lovasok a tavalyi Eb óta erre a versenyre készültek, ráadásul óriási tapasztalatszerzési lehetőség ez nekik. A világbajnokságon való részvétel, vagyis ezek a „kilométerek” a lovasokban – és remélem, még sok ilyen ló és lovas lesz – rengeteget segíthetnek a további versenyekre való felkészülésben.

Egy lóról gondoltuk, hogy van esélye a középdöntőbe kerülni vagy akár ennél tovább is jutni, és bár sajnos nem sikerült neki, ez nem jelenti azt, hogy a részvétel értelmét vesztené.

Nem az a dolgom, hogy elégedett legyek, mindig lehet jobb teljesítményt nyújtani. A siker az adott pillanatban dől el, nagyban függ a pálya nehézségétől és sok minden mástól is.

Miért nem jött össze Barcelona, és mi a véleményed erről?

Sajnos sorozatos sérülésekkel küzdöttünk, már a budapesti CSIO-n lesérült Mariann lova, aztán a vb-n Zordon is. Nem akartuk egyébként lemondani egyik versenyt sem, hogy a tapasztalatszerzéstől ne essenek el a lovak és a lovasok. Azonban, ha csak három párost küldtünk volna, már abból is kérdőjeles lett volna. Abból a hat-hét lóból, akikre számíthattam, négy lesérült. Tulajdonképpen ezért nem mentünk Barcelonába. Mindenki nagyon sajnálta és reméljük, hogy ennek nem lesznek súlyosabb következményei a magyar csapatra vonatkozóan. (A nevezési határidő lejárta utáni lemondás szankciókat vonhat maga után, de a szövetség írt egy kérvényt, melyben ismertette a körülményeket és kérte, hogy tekintsenek el a lehetséges büntetéstől.)

Mit lehetett volna másként tenni a felkészülésben?

A felkészülés szerintem jól sikerült, ezt a CSIO-n nyújtott formájuk bizonyította. Utólag persze mindig látszik, hogy min lehetett volna változtatni, de a program meg kell, hogy feleljen a versenyzőnek, a tulajdonosnak és a versenynaptárnak is. Arról nem is beszélve, hogy egyéb zavaró körülményekkel is számolni kell, tehát összességében igen nehéz összehangolni a lovak programját egy szezonban. Ha nagyon akarok keresni valamit, amit lehetett volna máshogy csinálni, akkor talán az szerencsés lett volna, ha előre tudjuk, hogy lehetőségünk lesz Barcelonában indulni és akkor a versenynaptáron módosítottunk volna: jobb lett volna az országos bajnokságot nem a világbajnokság előttre tenni.

Húsz éve megszakítások nélkül ott vagyunk a legnagyobb versenyeken, Eb-ken, vb-ken. Véleményed szerint mi az, ami elválaszt attól, hogy a csapat bejusson a második fordulóba, hogy minősüljünk az olimpiára? Mi lenne az a stratégia, ami lehetővé tehetné ezt?

Krucsó Szabolcs és Chacco Blue II

Úgy gondolom, hogy nem a versenyzők képességével van a probléma. Ezeknek a lovasoknak egy-egy olyan lovuk van, akire vigyázniuk kell. Egy szezonban 5-10 nagyobb versenyen tudnak csak részt venni. Ebben nyilván benne van az adott évi bajnokság is. Se a vb, ahol az első hat csapat minősül az olimpiára, sem egy olimpiát megelőző Európa-bajnokság, ahol az első három csapat minősül, nem azok a versenyek, ahol a nálunk adott feltételek mellett olimpiai kvótaszerzésről álmodhatnánk. Nőttek azonban az esélyeink az új kvalifikációs rendszerrel, amiben a C csoportból, azaz a mi csoportunkból két csapat juthat ki az olimpiára. A válogatott lovasoknak és az utánpótlás tehetségeinknek is több lóra lenne szüksége, így a válogatási lehetőség is tágabb lenne, nagyobb bázisból lehetne a keretet meríteni. És ha megvannak a párosok, őket meg is kell versenyeztetni olyan négy-ötcsillagos versenyeken, amikre nehéz indulási jogot szerezni, illetve sok pénzt kell rá költeni, hiszen ezek a jogok megvásárolhatóak.

Mennyiben szolgálja a közép-európai versenyrendszer a céljainkat?

A közép-európai versenyrendszer többnyire megfelel nekünk, ráadásul most már egyre több az elérhető rangosabb verseny. Ezek jó felkészülési lehetőséget biztosítanak az Eb-kre és a vb-kre. Ha lenne több ló, akkor a nyugat-európai nagy versenyekre is lehetne szabadkártyát, meghívást venni a lovasoknak és már sokkal nagyobb rutinjuk lenne.

Mik a jövő évi tervek?

Jövőre lesz Európa-bajnokság Rotterdamban és 2019-ben zajlik majd a C csoport olimpiai kvalifikációs versenye is. Ez utóbbi nagyon fontos, ráadásul esély van arra, hogy Magyarország kapja a verseny rendezési jogát.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2018/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?

Hogyan vészelte át a rendszerváltás zavaros időszakát a lovaságazat? Nyereséges-e a tenyésztés? Lesznek-e még Kincsemek a Magyar Derbyn? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről tanácskoztak gazdák, kutatók, tenyésztők és a szaktárca képviselői a „Fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” című szakmai rendezvénysorozat hatodik fórumán.

Megújult a Kincsem - Imperiál kiállítás

Kedden nyílik meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum felújított Kincsem - Imperiál: Híres magyar versenylovak című állandó kiállítása, amely átfogóan mutatja be a legkiemelkedőbb magyar versenylovak sikereinek történetét, a galoppversenyzés szabályait, valamint a versenyüzem működésének érdekességeit.

Az állattartás elkötelezettje

Országh Béla gazdaságának legújabb jövevénye egy alig néhány napos cigája kosbárány. A fiatal gazdálkodó gyerekkora óta tart állatokat, jelenleg őshonos jószágokat tenyészt. Balatonszentgyörgyi birtokán számos négylábú és többféle baromfi található. Mint lapunknak elmondta, az állattartás amellett, hogy nem könnyű és áldozatokat kíván, sok élményt nyújt, így mindenkinek ajánlja legalább hobbi szinten.

Lovak a tájvédelem szolgálatában

Németország egyes tájvédelmi körzeteibe 2002-től kezdve holland mintára konyik lovakat telepítettek a táj védelmének elősegítésére, főleg réti madarak élőhelyeinek fenntartására és a félig nyílt legelő tájak megőrzésére.

Nem úri huncutság a slow feeding: új trend a lovak etetésében

Fokozatosan egyre nagyobb teret hódít magának a lótartók körében az úgynevezett slow feeding, azaz nyersfordításban a lassú etetés módszere. De hogy mi is ez tulajdonképpen, és miért jó, annak megértéséhez meg kell ismerkedni a lovak alapvető táplálkozási szokásaival és emésztőrendszerének felépítésével.

Ló elli a csikót, de zab az anyja

Ahogyan mondani szokták: karácsonykor még az olimpiai bajnokhoz párosít a kancatartó, januárban az ország legjobb ménjéhez, februárban a megye legjobbjához, majd áprilisban, amikor a kanca sárlik – a legközelebbihez. Ami sajnos sok esetben a faluban „illetékes” zugmén…

Házi praktikák a lovak körül

A lótartásban felmerülhetnek olyan problémák, amelyekre szeretnénk egyszerű, praktikus, és mellékhatásoktól mentes megoldást találni, vagy a szükséges orvosi és egyéb kezelések mellé keresünk kiegészítést. Ahány ház, annyi szokás, ám ebben az írásban megpróbálunk közreadni egy csokorra valót azokból a ház körül is elérhető praktikákból, amelyeket nyugodt szívvel bevehetünk a „házi patikába”.

Tényleg állva alszanak a lovak?

A lovak alvási szokása eltér az emberekétől. Mi általában hosszan, megszakítás nélkül alszunk. A lovak viszont rövidebb időszakokra pihennek le éjjel és akár nappal is. Hogy pontosan mennyi időre és milyen pozícióban, az legfőképp az életkoruktól függ.

A zebracsíkos lótakaró nemcsak divathóbort

Régóta próbálják megfejteni a tudósok, hogy mi célt szolgálnak a zebrák csíkjai. Egy tanulmányhoz a valódi zebrák mellett csíkos és egyszínű takaróba burkolt lovakat is megfigyeltek, és meglepő következtetésre jutottak.

Magával ragadó lendület

Arie Yom-Tov meghívására az idei évben is Magyarországra látogatott Nicolette van Leeuwen. A nagyszámú jelentkezőből végül 16 lovassal tudott foglalkozni. Így is szinte egész nap folytak az edzések.