Back to top

Nagy tervek – szép kilátások

Sikeres budapesti ötcsillagos CSIO, helytállás Tryonban és a barcelonai kvalifikáció – melynek gyakorlati megvalósulása ugyan füstbe ment terv lett –, ezek a felnőtt magyar díjugratóválogatott-keret mérföldkövei a 2018-as évben. Megkérdeztük a szövetségi kapitányt, Németh Istvánt, hogyan értékeli a szerepléseket és ezek fényében, hogy alakulnak a jövő évi célok.

A szezon kiemelkedő versenye a CSIO volt, ahol nagyon jól szerepelt a csapat.

Igen, nagyon jól sikerült a verseny az összes magyar résztvevőnek, külön örülök, hogy a szűkebb kereten kívül is sok jó eredmény született. A versenyt követően több olyan visszajelzést is kaptam, hogy milyen jó volt ott lenni, és hogy hála illeti a nézőket is a hangulatért.

Krucsó Szabolcs és Chacco Blue II

Hogyan értékeled a magyar csapat szereplését a vb-n? Volt értelme kimenni?

Megfordítanám a kérdést: miért ne lett volna értelme kimenni? Ezek a lovasok a tavalyi Eb óta erre a versenyre készültek, ráadásul óriási tapasztalatszerzési lehetőség ez nekik. A világbajnokságon való részvétel, vagyis ezek a „kilométerek” a lovasokban – és remélem, még sok ilyen ló és lovas lesz – rengeteget segíthetnek a további versenyekre való felkészülésben.

Egy lóról gondoltuk, hogy van esélye a középdöntőbe kerülni vagy akár ennél tovább is jutni, és bár sajnos nem sikerült neki, ez nem jelenti azt, hogy a részvétel értelmét vesztené.

Nem az a dolgom, hogy elégedett legyek, mindig lehet jobb teljesítményt nyújtani. A siker az adott pillanatban dől el, nagyban függ a pálya nehézségétől és sok minden mástól is.

Miért nem jött össze Barcelona, és mi a véleményed erről?

Sajnos sorozatos sérülésekkel küzdöttünk, már a budapesti CSIO-n lesérült Mariann lova, aztán a vb-n Zordon is. Nem akartuk egyébként lemondani egyik versenyt sem, hogy a tapasztalatszerzéstől ne essenek el a lovak és a lovasok. Azonban, ha csak három párost küldtünk volna, már abból is kérdőjeles lett volna. Abból a hat-hét lóból, akikre számíthattam, négy lesérült. Tulajdonképpen ezért nem mentünk Barcelonába. Mindenki nagyon sajnálta és reméljük, hogy ennek nem lesznek súlyosabb következményei a magyar csapatra vonatkozóan. (A nevezési határidő lejárta utáni lemondás szankciókat vonhat maga után, de a szövetség írt egy kérvényt, melyben ismertette a körülményeket és kérte, hogy tekintsenek el a lehetséges büntetéstől.)

Mit lehetett volna másként tenni a felkészülésben?

A felkészülés szerintem jól sikerült, ezt a CSIO-n nyújtott formájuk bizonyította. Utólag persze mindig látszik, hogy min lehetett volna változtatni, de a program meg kell, hogy feleljen a versenyzőnek, a tulajdonosnak és a versenynaptárnak is. Arról nem is beszélve, hogy egyéb zavaró körülményekkel is számolni kell, tehát összességében igen nehéz összehangolni a lovak programját egy szezonban. Ha nagyon akarok keresni valamit, amit lehetett volna máshogy csinálni, akkor talán az szerencsés lett volna, ha előre tudjuk, hogy lehetőségünk lesz Barcelonában indulni és akkor a versenynaptáron módosítottunk volna: jobb lett volna az országos bajnokságot nem a világbajnokság előttre tenni.

Húsz éve megszakítások nélkül ott vagyunk a legnagyobb versenyeken, Eb-ken, vb-ken. Véleményed szerint mi az, ami elválaszt attól, hogy a csapat bejusson a második fordulóba, hogy minősüljünk az olimpiára? Mi lenne az a stratégia, ami lehetővé tehetné ezt?

Krucsó Szabolcs és Chacco Blue II

Úgy gondolom, hogy nem a versenyzők képességével van a probléma. Ezeknek a lovasoknak egy-egy olyan lovuk van, akire vigyázniuk kell. Egy szezonban 5-10 nagyobb versenyen tudnak csak részt venni. Ebben nyilván benne van az adott évi bajnokság is. Se a vb, ahol az első hat csapat minősül az olimpiára, sem egy olimpiát megelőző Európa-bajnokság, ahol az első három csapat minősül, nem azok a versenyek, ahol a nálunk adott feltételek mellett olimpiai kvótaszerzésről álmodhatnánk. Nőttek azonban az esélyeink az új kvalifikációs rendszerrel, amiben a C csoportból, azaz a mi csoportunkból két csapat juthat ki az olimpiára. A válogatott lovasoknak és az utánpótlás tehetségeinknek is több lóra lenne szüksége, így a válogatási lehetőség is tágabb lenne, nagyobb bázisból lehetne a keretet meríteni. És ha megvannak a párosok, őket meg is kell versenyeztetni olyan négy-ötcsillagos versenyeken, amikre nehéz indulási jogot szerezni, illetve sok pénzt kell rá költeni, hiszen ezek a jogok megvásárolhatóak.

Mennyiben szolgálja a közép-európai versenyrendszer a céljainkat?

A közép-európai versenyrendszer többnyire megfelel nekünk, ráadásul most már egyre több az elérhető rangosabb verseny. Ezek jó felkészülési lehetőséget biztosítanak az Eb-kre és a vb-kre. Ha lenne több ló, akkor a nyugat-európai nagy versenyekre is lehetne szabadkártyát, meghívást venni a lovasoknak és már sokkal nagyobb rutinjuk lenne.

Mik a jövő évi tervek?

Jövőre lesz Európa-bajnokság Rotterdamban és 2019-ben zajlik majd a C csoport olimpiai kvalifikációs versenye is. Ez utóbbi nagyon fontos, ráadásul esély van arra, hogy Magyarország kapja a verseny rendezési jogát.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2018/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovas legendák először együtt

Idén a fedeles fogathajtó világkupa-forduló kiegészítő programja egy világszenzáció volt. Együtt bemutatózott a világ három legismertebb lószelídítője: Monty Roberts, Lorenzo és Jean-Francois Pignon. A telt házas előadásokon a 32 tagú Magyar Nemzeti Díszegység is fellépett. A közönség a lovas show alkalmával Meskó Zsolt rendezésében egy kerekesszékes kisfiú történetét is megismerhette.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Két szakágban nyerő - Beszélgetés Koszta Botonddal

Koszta Botond az első olyan lovas a Talent Program eddigi történetében, aki egyszerre két szakágban is felvételt nyert az októberi vizsgán. A fiatal tehetségre már tavaly is felfigyelt az edzői kar, de akkor egy sajnálatos sérülés miatt nem tudta teljesíteni az egész szezont, ezért nem is záróvizsgázhatott. Idén újra nekifutott a felvételinek, amelyet két lóval teljesített két szakágban.

Regionális díjugrató kvalifikációs verseny Budapesten

Budapest rendezheti a 2020-as tokiói nyári olimpia egyik regionális díjugrató kvalifikációs versenyét.

A lovagoltatástól a marhatenyésztésig: egy családi gazdaság sikertörténete

Lovak, mangalicák, szarvasmarhák, mezőgazdaság, vendéglátás és idegenforgalom. Röviden így foglalható össze a Zala-völgyi Kustányban fekvő egykori Batthyány-birtok, ma zalaszentlászló-szentmihálypusztai gazdaság tevékenysége.

Esni tudni kell: testtudatosság a lovaglásban és a hétköznapokban

Lovas berkekben közismert mondás, hogy „csak az nem esik le, aki fel se ül a lóra”. Egy-két szerencsés kivételtől eltekintve az én lovas ismerősi körömben is jellemzően olyan lovasok vannak, akik már estek lóról – többnyire nem is egyszer.

Christoph Hess átfogó edzése

A nemzetközi IGEQ konferencia előestéjén továbbképzést tartott Christoph Hess, a szervezet élére újonnan megválasztott elnök, nemzetközi díjlovasés lovastusa-bíró, számos könyv, cikk szerzője, társszerzője. A továbbképzés tematikája a különböző korú és képzettségű lovak szemszögéből vizsgálta a képzés során felmerülő nehézségeket, mindezt különböző szakágakon keresztül.

A szabadonidomítás világklasszisai Budapesten

A világ legjobb fogathajtói mellett más hazai és nemzetközi lovas kiválóságok is bemutatják tudásukat különböző szakterületeken 2006 óta december elején Budapesten, a Papp László Arénában. Így volt ez idén is, amikor a jelenleg legsikeresebbnek tartott három szabadonidomító tréner lépett a porondra.

Lovasok rémálma: a kólika

A hétköznapi nyelvben kólika fogalmán általában a vékony- és vastagbeleket érintő elváltozásokat értjük. Maga a kólika szó hasi fájdalmat jelent, tehát nem egy bizonyos betegség definíciója, hanem számos olyan kórkép együttes tünete, amelyek hasi fájdalommal járnak. Fontos, hogy a lótartók minél hamarabb felismerjék a tüneteket, de még ennél is fontosabb a megelőzés.

Lovas polgárőrök észleltek tüzet

Füzesgyarmat felé terjedő tüzet fedezett fel a szokásos kilovaglás (lójáratás) közben két lovas polgárőr november idusán a település határában, Biharnagybajom és Füzesgyarmat között.