Back to top

Újra kiérdemelte a Pilis a bioszféra rezervátum címet

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Az UNESCO 1970-ben hozta létre a "Man and Biosphere" (MAB), azaz "Ember és bioszféra" programot, amelynek a modern világ egyik legfontosabb kérdésére kell választ adnia: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitás és a biológiai erőforrások megőrzését azok fenntartható használatával?

Fotó: Mészáros Péter

A kezdeményezés nyomán jelenleg világszerte 122 országban, 686 bioszféra rezervátumban folyik aktív természetkezelő munka, amely a legváltozatosabb élőhelytípusokat menti meg az utókor számára.

Hazánk az elsők között csatlakozott a programhoz, és hat térségben indított komplex természetmegőrzési munkát: az Aggteleki-, a Fertő-tavi-, a Hortobágyi-, a Kiskunsági-, a Pilisi és a határon átnyúló (horvát-magyar) Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumban, amelyek mindegyike három részre, az úgynevezett puffer és átmeneti zónákra, valamint a legértékesebbnek számító magterületre tagolódik.

1981-ben dr. Madas László, a Pilisi Parkerdő Zrt. egykori igazgatója kezdeményezésére létesült a Pilisi Bioszféra Rezervátum, amely a magyarországi természetjárás bölcsőjét, a Pilis védett területeit és a környező településeket foglalja magába. A térség az utóbbi évtizedekben a társadalmi igényeket figyelembe véve vált a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás bevezetésének színterévé.

Mivel a bioszféra rezervátum státusz megőrzéséhez nem elegendő a természeti értékek hagyományos értelemben vett védelme, hanem a terület használatával összekapcsolódó aktív természetmegőrzési munka szükséges, 2015-től átalakult a pilisi rezervátum működése.

Létrejött a Pilisi Bioszféráért Fórum, ahol a helyben érintett települések és civil szervezetek hangsúlyosabban képviselhetik magukat a döntéshozatalban. Az ő együttműködésükkel újratervezték, és jelentősen megnövelték az átmeneti zóna területét, amivel megerősítették a térségben hagyományos tájhasználatok szerepét. A Pilisben folyó gazdálkodás a fenntarthatóság legtágabb értelmezését ülteti át a gyakorlatba a jövő generációinak érdekében, akiket több erdészeti és nemzeti parki erdei iskolában és oktatási központban ismertetnek meg a fenntartható gazdálkodás alapjaival. Mindezek alapján 2018-ban az UNESCO felülvizsgálta, és megerősítette a térség bioszféra rezervátum státuszát, ami túlmutatva a nemzetközi elismerésen és rangon elsősorban a térség számára hasznos, mert

egy előremutató, értékalapú együttműködési formát honosított meg a természeti értékek kezelése területén.

Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese
Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese
Fotó: Mészáros Péter
Az Esztergomban 2018. november 29-én tartott fórumon a területen folyó gyakorlati munkát, és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Intézetének közreműködésével zajló kutatások eredményeit mutatták be a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, akik mellett a környékbeli települések vezetői, helyi és természetvédelmi civil szervezetek képviselői vettek részt az eseményen. A fórumon a résztvevők megválasztották a Pilisi Bioszféráért Fórum Tanácsadó testületének tagjait, akik a következő időszakban a területtel kapcsolatos koordinációért felelnek.

Forrás: 
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

Újabb pályázati forrás jut környezet- és természetvédelemre

Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.