Back to top

Újra kiérdemelte a Pilis a bioszféra rezervátum címet

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Az UNESCO 1970-ben hozta létre a "Man and Biosphere" (MAB), azaz "Ember és bioszféra" programot, amelynek a modern világ egyik legfontosabb kérdésére kell választ adnia: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitás és a biológiai erőforrások megőrzését azok fenntartható használatával?

Fotó: Mészáros Péter

A kezdeményezés nyomán jelenleg világszerte 122 országban, 686 bioszféra rezervátumban folyik aktív természetkezelő munka, amely a legváltozatosabb élőhelytípusokat menti meg az utókor számára.

Hazánk az elsők között csatlakozott a programhoz, és hat térségben indított komplex természetmegőrzési munkát: az Aggteleki-, a Fertő-tavi-, a Hortobágyi-, a Kiskunsági-, a Pilisi és a határon átnyúló (horvát-magyar) Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumban, amelyek mindegyike három részre, az úgynevezett puffer és átmeneti zónákra, valamint a legértékesebbnek számító magterületre tagolódik.

1981-ben dr. Madas László, a Pilisi Parkerdő Zrt. egykori igazgatója kezdeményezésére létesült a Pilisi Bioszféra Rezervátum, amely a magyarországi természetjárás bölcsőjét, a Pilis védett területeit és a környező településeket foglalja magába. A térség az utóbbi évtizedekben a társadalmi igényeket figyelembe véve vált a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás bevezetésének színterévé.

Mivel a bioszféra rezervátum státusz megőrzéséhez nem elegendő a természeti értékek hagyományos értelemben vett védelme, hanem a terület használatával összekapcsolódó aktív természetmegőrzési munka szükséges, 2015-től átalakult a pilisi rezervátum működése.

Létrejött a Pilisi Bioszféráért Fórum, ahol a helyben érintett települések és civil szervezetek hangsúlyosabban képviselhetik magukat a döntéshozatalban. Az ő együttműködésükkel újratervezték, és jelentősen megnövelték az átmeneti zóna területét, amivel megerősítették a térségben hagyományos tájhasználatok szerepét. A Pilisben folyó gazdálkodás a fenntarthatóság legtágabb értelmezését ülteti át a gyakorlatba a jövő generációinak érdekében, akiket több erdészeti és nemzeti parki erdei iskolában és oktatási központban ismertetnek meg a fenntartható gazdálkodás alapjaival. Mindezek alapján 2018-ban az UNESCO felülvizsgálta, és megerősítette a térség bioszféra rezervátum státuszát, ami túlmutatva a nemzetközi elismerésen és rangon elsősorban a térség számára hasznos, mert

egy előremutató, értékalapú együttműködési formát honosított meg a természeti értékek kezelése területén.

Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese
Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese
Fotó: Mészáros Péter
Az Esztergomban 2018. november 29-én tartott fórumon a területen folyó gyakorlati munkát, és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Intézetének közreműködésével zajló kutatások eredményeit mutatták be a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, akik mellett a környékbeli települések vezetői, helyi és természetvédelmi civil szervezetek képviselői vettek részt az eseményen. A fórumon a résztvevők megválasztották a Pilisi Bioszféráért Fórum Tanácsadó testületének tagjait, akik a következő időszakban a területtel kapcsolatos koordinációért felelnek.

Forrás: 
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Csicsörke a fekete kontinensről

A mozambik csicsörke elterjedési területe Afrika és annak néhány környező kisebb szigete. Ma még nehéz arra kérdésre válaszolni, hogy az elnevezés alatt valójában mit érthetünk – voltaképpen egy fajról van szó, vagy több faj gyűjtőneve. Annyi bizonyos, hogy kb. tucatnyi alfaja van. Ez a tollas (Serinus mosambicus) nem is olyan régen még kedvelt díszmadár volt.

Nagy az érdeklődés az erdészeti szakképzés iránt

A Pilisi Parkerdő Zrt. erdészetiszakmunkás-képzést indít, hogy megfeleljen a Budapest környéki erdőgazdálkodás kívánalmainak, és kiszámítható életpályát kínáljon az erdészeti vállalkozásoknál dolgozó szakembereknek. A főváros közelsége miatt ugyanis több szempontot és igényt kell figyelembe venni a terepi munkavégzéskor, miközben a térség munkaerő-felvevő képessége nagyobb az országos átlagnál.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.

Ausztria: a bio-termelés térnyerése

Az osztrák mezőgazdaságban magasabb a bio-módon megművelt termőföld aránya, mint Európa számos más országában; arányait tekintve pedig az Európában bio-módon megművelt földterület öt százaléka Ausztriában található.