Back to top

Csak idő kérdése a kalászos hibridek úttörése

Az elmúlt száz évben a növénytermesztés legsikeresebb területe a hibridek térhódítása volt, a kalászosok esetében azonban az igazi áttörés ezután következhet. A kísérletek a kormányok támogatásával zajlanak Európa szerte – hangzott el az Agárszektor Konferencián.

Az idei Agrárszektor Konferencia programjai közt kapott helyet egyebek mellett a mezőgazdasági sikertörténetekkel és stratégiákkal foglalkozó szekció is, amelynek részeként egy, a szántóföldi növények hibridizációjával foglalkozó előadás is elhangzott. A témával kapcsolatos legfontosabb eredményeket, illetve jövőbeli kilátásokat Blum Zoltán, a Saaten-Union Hungária Kft. ügyvezetője vázolta fel. A szakember történelmi visszatekintésként elmondta,

a szántóföldi növények igény szerint átalakítása több ezer évvel ezelőtt kezdődött, az igazi nagy áttörés azonban a 19. század végén, majd pedig a 20. században történt.

„Az elmúlt száz évben a szántóföldi növénytermesztés legsikeresebb területe a hibridek térhódítása volt” – emelte ki Blum Zoltán, akinek szavai szerint a mérföldkőnek számító fejlesztések napjainkban is folyamatosan érkeznek. Mint mondta, a hibridizáció elsőként a kukoricát, majd a rozst érintette, ezt követően pedig a repce került „terítékre”. „Nemcsak termőképességben, hanem például olajtartalomban is folyamatos növekedést hoztak a kísérletek” – folytatta a cég ügyvezetője, kitérve arra is, hogy a hibridek előnyei továbbá, hogy adott mennyiségű termény előállításához kevesebb tápanyagot kell felhasználni.

Önmagukban a hibridek azonban nem elegendők a sikerhez: az innováció alapot ad ahhoz, hogy a termelők átgondolhassák a technológiai lépéseket, adott esetben pedig modernebb megoldásokat alkalmazzanak. „Így lehet még inkább kihasználni a hibridek előnyeit” – hangsúlyozta Blum Zoltán, akinek szavai szerint a jövőben a kalászosok hibridizációjának áttörésére lehet számítani. E téren a gazdasági, szociális és ökológiai kihívásoknak megfelelve kell olyan hibrideket létrehozni, amelyek hatékonyan tudják kihasználni az egyre szűkülő erőforrásokat. Németország e szempontból is élen jár, hiszen a rozs vetésterületeik 70%-át hibridek uralják.

Blum Zoltán mindemellett elmondta, számos külföldi és magyar cég dolgozik e téren fejlesztéseken, méghozzá a kormányok komoly finanszírozási támogatásával. „A kérdés már csak az, a kalászos hibridek mikor jelennek meg nagy számban a vetésterületeken” – folytatta, ezt követően pedig e növények előnyeit hangsúlyozta.

Nagyobb termés, nagyobb stressztűrő képesség és termésbiztonság, kiszámíthatóság, nagyobb profit és stabil minőségi paraméterek – hangzott el az előadásban.

Blum Zoltán elmondta, ezek az előnyök nemcsak a kísérletekben, hanem valós szántóföldi körülmények közt is bizonyítást nyertek, amelyet egyebek között az általuk összegyűjtött, több év adata is mutat. „Lesznek ezen a területen új szereplők a piacon, folyamatosan alakul majd a technológia, ezekkel együtt pedig a vetőmagelőállítás is biztosabbá válik” – tette hozzá a szakember.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Őrült pazarlás: kárbaveszett tej- és tejtermékek

Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt – derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.

Bővült a napi fogyasztási cikkek magyarországi piaca

Európa-szerte stabil a kiskereskedelem teljesítménye: a kontinens 2018 harmadik negyedévi 3,7 százalékos bővüléséhez a töretlen fogyasztói bizalom és az alacsony infláció is hozzájárult. Ehhez az eredményéhez képest a magyar kiskereskedelem több mint kétszer gyorsabb ütemben, 7,6 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, ezzel tartja bérelt helyét a top 3-ban.

Le sem szedik a narancsot

Katasztrofálisan rossznak titulálta az idei narancs- és mandarinidény első felét a spanyolországi Murcia tartomány gazdaszervezetének vezetősége, és elsősorban a déli féltekéről, főleg Dél-Afrikából érkező árut tették felelőssé a spanyol citruságazat vergődéséért.

Jó termés piros húsú almákból

Az idei termés különösen jó lett a francia nemesítésű pirosas húsú almafajtákból, jelentette a Kissabel®-családról a forgalmazó Ifored Konzorcium. A védett fajtákat Francia-, Német-, Spanyol- és Olaszországban, valamint Svájcban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban termesztik.

Végre hó alatt az őszi vetés

A hét végén összefüggő, változó vastagságú hóréteg alakult ki az országban, mely védi az őszi vetéseket. A héten is marad a változékony, télies időjárás: lesz kemény éjszakai fagy és enyhe nappal, napsütéses és ködös idő, valamint vegyes halmazállapotú csapadék is.

Karácsonykor háromszor annyit vásárolunk

Bár a legerősebb hét most kezdődik az élelmiszerüzletekben, az eddigi tapasztalatok alapján a CBA a decemberi forgalom 3-5 százalékos növekedésére számít az előző év azonos időszakához képest - mondta Fodor Attila, a társaság kommunikációs igazgatója vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Műanyaghulladékból szintetikus olajok

A BASF az első vállalat, amely kémiailag újrahasznosított műanyagok felhasználásával állítja elő termékeit.

Precíziós vagy sem, működjön a gyakorlatban

Bár az elektronizálás az egyik fejlesztési irány a kertészeti gépek gyártásában, elektromos traktort csak korlátozottan lehet használni a ma ismert akkumulátorok mellett, nagyobb jövő előtt állnak a különböző robotok és önjáró eszközök. Gyümölcsszedő robotok is léteznek mechanikus vagy pneumatikus fogószerkezettel, amelyek fölismerik és leszedik a gyümölcsöt.

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.