Back to top

Csak idő kérdése a kalászos hibridek úttörése

Az elmúlt száz évben a növénytermesztés legsikeresebb területe a hibridek térhódítása volt, a kalászosok esetében azonban az igazi áttörés ezután következhet. A kísérletek a kormányok támogatásával zajlanak Európa szerte – hangzott el az Agárszektor Konferencián.

Az idei Agrárszektor Konferencia programjai közt kapott helyet egyebek mellett a mezőgazdasági sikertörténetekkel és stratégiákkal foglalkozó szekció is, amelynek részeként egy, a szántóföldi növények hibridizációjával foglalkozó előadás is elhangzott. A témával kapcsolatos legfontosabb eredményeket, illetve jövőbeli kilátásokat Blum Zoltán, a Saaten-Union Hungária Kft. ügyvezetője vázolta fel. A szakember történelmi visszatekintésként elmondta,

a szántóföldi növények igény szerint átalakítása több ezer évvel ezelőtt kezdődött, az igazi nagy áttörés azonban a 19. század végén, majd pedig a 20. században történt.

„Az elmúlt száz évben a szántóföldi növénytermesztés legsikeresebb területe a hibridek térhódítása volt” – emelte ki Blum Zoltán, akinek szavai szerint a mérföldkőnek számító fejlesztések napjainkban is folyamatosan érkeznek. Mint mondta, a hibridizáció elsőként a kukoricát, majd a rozst érintette, ezt követően pedig a repce került „terítékre”. „Nemcsak termőképességben, hanem például olajtartalomban is folyamatos növekedést hoztak a kísérletek” – folytatta a cég ügyvezetője, kitérve arra is, hogy a hibridek előnyei továbbá, hogy adott mennyiségű termény előállításához kevesebb tápanyagot kell felhasználni.

Önmagukban a hibridek azonban nem elegendők a sikerhez: az innováció alapot ad ahhoz, hogy a termelők átgondolhassák a technológiai lépéseket, adott esetben pedig modernebb megoldásokat alkalmazzanak. „Így lehet még inkább kihasználni a hibridek előnyeit” – hangsúlyozta Blum Zoltán, akinek szavai szerint a jövőben a kalászosok hibridizációjának áttörésére lehet számítani. E téren a gazdasági, szociális és ökológiai kihívásoknak megfelelve kell olyan hibrideket létrehozni, amelyek hatékonyan tudják kihasználni az egyre szűkülő erőforrásokat. Németország e szempontból is élen jár, hiszen a rozs vetésterületeik 70%-át hibridek uralják.

Blum Zoltán mindemellett elmondta, számos külföldi és magyar cég dolgozik e téren fejlesztéseken, méghozzá a kormányok komoly finanszírozási támogatásával. „A kérdés már csak az, a kalászos hibridek mikor jelennek meg nagy számban a vetésterületeken” – folytatta, ezt követően pedig e növények előnyeit hangsúlyozta.

Nagyobb termés, nagyobb stressztűrő képesség és termésbiztonság, kiszámíthatóság, nagyobb profit és stabil minőségi paraméterek – hangzott el az előadásban.

Blum Zoltán elmondta, ezek az előnyök nemcsak a kísérletekben, hanem valós szántóföldi körülmények közt is bizonyítást nyertek, amelyet egyebek között az általuk összegyűjtött, több év adata is mutat. „Lesznek ezen a területen új szereplők a piacon, folyamatosan alakul majd a technológia, ezekkel együtt pedig a vetőmagelőállítás is biztosabbá válik” – tette hozzá a szakember.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nő az állatorvosi praxisok száma

Egyre több cég nyújt állatorvosi szolgáltatásokat, míg 2015-ben 866 vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként az állategészségügyi ellátást, addig számuk tavaly elérte a 881-et az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Csúcsot döntött a skót whisky exportja

Kiemelkedően jó évet zártak a skót whiskyt előállítók és exportálók.Tavaly mind mennyiségében, mind értékében megdőlt az eddigi eladási rekord, s ezzel a kőolajat nem számítva, a brit exportbevétel 1 százaléka származott a skót whisky értékesítéséből.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.