Back to top

Stájer-házi foglalkozások

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.

Erdei iskola az Alpokalján
Erdei iskola az Alpokalján

12 állomásos tanösvény

A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskolához tartozik a 2015-ben létesített Öreg bükk Tanösvény, amely a közeli erdőben halad 2,5 kilométer hosszan, 12 állomással. Ezek:

  1. Köszöntő
  2. Hegyi csermely állatai
  3. Az erdő sokfélesége (forgatható kockák kiegészítő táblával)
  4. Kétéltűek Hüllők
  5. Madarak I. – a darázsölyvtől a fehérhátú harkályig
  6. Madarak II. – énekesmadarak
  7. Kisemlősök
  8. Szőrmés ragadozók
  9. Vadfajok a Kőszegi-hegységben Virágos növények (forgatható kockák, ismertető szöveggel)
  10. A Kőszegi-hegység kutatói és gondozói

A szálló négy szobájában összesen 30 főt tudunk egy időben elhelyezni. Minden szobához vizesblokk csatlakozik, továbbá jól felszerelt konyha is rendelkezésre áll. Negyedik építményünk a lebontott munkásszálló alapján kialakított terasz, mely részben esőbeálló, és mellette kijelölt tűzrakó hely található.

A Stájer-házak a Kőszegi-hegység északi oldalán állnak, Kőszeg várostól 10 kilométerre aszfaltozott erdészeti úton érhetők el.

Bár az útnak az Okmányos/Kincs-pihenőtől induló szakasza elzárt a közforgalom elől, az erdei iskolába érkező vendégek természetesen kapnak úthasználati engedélyt. Velemből is megközelíthetők a Stájer-házak, a Szent Vid- és a Hörmann-forrás érintésével, hasonlóan, mint Kőszeg felől. A Stájer-házak mellett vezet az Országos Kéktúra nyomvonala, amelynek egyik végpontja az Írott-kő, s ahová az erdei iskolásokkal is felmegyünk közepes túránk keretében.

Honnan ered a Stájer-házak elnevezése?

A név eredetének magyarázata kiváló lehetőség az erdőgazdálkodás történetének felvázolására, mely egyben erdőpedagógiai programunk alapja is. Mindenekelőtt azonban meghatározzuk: mi is az erdő? A kérdésre aztán, hogy mi az erdő haszna az ember számára, a gyerekek szinte kivitel nélkül azt válaszolják: tisztítja a levegőt. Természetesen meg- erősítjük ezt, azonban rávezetjük őket, hogy

az erdő legfőbb haszna még napjainkban is a faanyag.

Megbeszéljük a mellékhaszonvételeket is: a vadgazdálkodást, az erdei melléktermékeket, és a közjó szempontjából történő haszonvételt, hisz az erdei iskolai szolgáltatás is az utóbbihoz tartozik. Nem mindegy viszont, hogyan végezzük az erdei haszonvételt. Elmagyarázzuk a tartamosság fogalmát, s hogy mióta szabályozzák hazánkban az erdei haszonvételt.

Mária Terézia erdőrendtartása, melyet „anyai kegyes gondviselésünk és szorgalmatosságunkból” eredően, „rendelés” a szabad királyi városok számára „parancs” értékű volt, ám akkortájt nem voltak még Magyarországon a „rendelés” előírásaihoz értő szakemberek, azaz erdészek.

Négy szobában helyezzük el a gyerekeket
Négy szobában helyezzük el a gyerekeket
Kőszeg Szabad Királyi Város ezért a szomszédos Stájerországból szerződtetett két erdészt, háromezer hektáros erdőbirtokára, így téve eleget a királyi rendelésnek. A családjukkal érkező erdészek számára épült házakat a kőszegiek róluk nevezték el Steyereknek, Stájeroknak, Stájer-házaknak. A stájer erdészek kiváló munkát végeztek, mely példát mutathatott a környező birtokok számára is, így talán nem meglepő, hogy az 1857. évi kataszteri térképen a Kőszegi-hegységben két Stájer-házat is találunk. A kőszegi mellett (Steyerhaeusel) a másik Velem területén (Steirer Häusel) látható. A velemi erdő akkor a rohonci Batthyány-birtokhoz tartozott, s föltehetően a jó példa alapján, ide is stájer erdészt telepítettek. Később az egykori erdészház romját Favágóház néven emlegették a helybeliek.

Az 1770-től felépült kőszegi Stájer-házakban 1965-ig lakhattak az egymást váltó erdészcsaládok. Kőszeg város erdeje a II. világháborút követően állami tulajdonba került, zöme a kárpótlást követően is az maradt, amelynek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. A rendszerváltozás előtt a Stájer-házak a határsávba estek, ezért nem voltak látogathatók.

Csíkszeredai gyerekek Kőszegen az Ostromnapokon
Csíkszeredai gyerekek Kőszegen az Ostromnapokon

A Stájer-házak története tehát erdészettörténet, de bemutatása közben földrajzi, történelmi és földmérési ismereteket is igyekszünk átadni a gyermekeknek.

Néhány foglalkozásunk: Az erdő növényvilága; Az erdő állatvilága; Erdei fák és cserjék; Vadgazdálkodás; Szereti-e az erdész a kócsagot?; Madárgyűrűzés. A foglalkozásokat mindenekelőtt az erdőben, rövidebb-hosszabb túra keretében tartjuk, a tanteremben előadásokat vetítünk, s az állatvilág bemutatásához az iskola és a múzeum preparátumait is használjuk.

Keve Gyuri bácsival a Méhek Napján
Keve Gyuri bácsival a Méhek Napján
Erdei iskolánkban idén már ötödször láttuk vendégül a csíkszeredai József Attila Általános Iskola gyermekcsoportját. A velük töltött hét során bejártuk Vas megye legérdekesebb tájait, templomait, múzeumait, a szomszéd megyékbe is átlátogattunk, és kirándultunk már a Balatonhoz is.

Szombathelyi központunk parkjában, valamint a Sárvár környéki Farkas-erdőben is tartunk erdei iskolai foglalkozásokat, s központunkban rendezzük meg a Méhek Napját is az Országos Magyar Méhészeti Egyesület helyi szervezetével közösen.

Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Örökzöldek ünneplőben

Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

Véradóbarát munkahely címet kapott az erdészet

2018-ban az EGERERDŐ Zrt. nyerte el Heves megyében a „VÉRADÓBARÁT MUNKAHELY” megtisztelő címet.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Újra kiérdemelte a Pilis a bioszféra rezervátum címet

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Erdei banditák ellen szövetkeznek erdészek és rendőrök

Folytatódott a Szigetvári Rendőrkapitányság kezdeményezésére tavalyi évben indult együttműködési program a a baranyai erdészek és a rendőrök között. Ennek keretében a falopások és más erdészeti jogsértések, például az illegális szarvasagancs gyűjtés megelőzésében és felderítésében működnek együtt.

Erdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában

Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.

AM: több stratégiai terület kívánja meg a kormányzat és az erdészek együttműködését

Több stratégiai kérdés is megkívánja a kormányzat és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) közötti szoros együttműködést, ilyen például az erdész szakma presztízsének növelése, az erdészeti oktatás fejlesztése, vagy a szakképzett emberi-erőforrás biztosítása.