Back to top

Stájer-házi foglalkozások

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.

Erdei iskola az Alpokalján
Erdei iskola az Alpokalján

12 állomásos tanösvény

A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskolához tartozik a 2015-ben létesített Öreg bükk Tanösvény, amely a közeli erdőben halad 2,5 kilométer hosszan, 12 állomással. Ezek:

  1. Köszöntő
  2. Hegyi csermely állatai
  3. Az erdő sokfélesége (forgatható kockák kiegészítő táblával)
  4. Kétéltűek Hüllők
  5. Madarak I. – a darázsölyvtől a fehérhátú harkályig
  6. Madarak II. – énekesmadarak
  7. Kisemlősök
  8. Szőrmés ragadozók
  9. Vadfajok a Kőszegi-hegységben Virágos növények (forgatható kockák, ismertető szöveggel)
  10. A Kőszegi-hegység kutatói és gondozói

A szálló négy szobájában összesen 30 főt tudunk egy időben elhelyezni. Minden szobához vizesblokk csatlakozik, továbbá jól felszerelt konyha is rendelkezésre áll. Negyedik építményünk a lebontott munkásszálló alapján kialakított terasz, mely részben esőbeálló, és mellette kijelölt tűzrakó hely található.

A Stájer-házak a Kőszegi-hegység északi oldalán állnak, Kőszeg várostól 10 kilométerre aszfaltozott erdészeti úton érhetők el.

Bár az útnak az Okmányos/Kincs-pihenőtől induló szakasza elzárt a közforgalom elől, az erdei iskolába érkező vendégek természetesen kapnak úthasználati engedélyt. Velemből is megközelíthetők a Stájer-házak, a Szent Vid- és a Hörmann-forrás érintésével, hasonlóan, mint Kőszeg felől. A Stájer-házak mellett vezet az Országos Kéktúra nyomvonala, amelynek egyik végpontja az Írott-kő, s ahová az erdei iskolásokkal is felmegyünk közepes túránk keretében.

Honnan ered a Stájer-házak elnevezése?

A név eredetének magyarázata kiváló lehetőség az erdőgazdálkodás történetének felvázolására, mely egyben erdőpedagógiai programunk alapja is. Mindenekelőtt azonban meghatározzuk: mi is az erdő? A kérdésre aztán, hogy mi az erdő haszna az ember számára, a gyerekek szinte kivitel nélkül azt válaszolják: tisztítja a levegőt. Természetesen meg- erősítjük ezt, azonban rávezetjük őket, hogy

az erdő legfőbb haszna még napjainkban is a faanyag.

Megbeszéljük a mellékhaszonvételeket is: a vadgazdálkodást, az erdei melléktermékeket, és a közjó szempontjából történő haszonvételt, hisz az erdei iskolai szolgáltatás is az utóbbihoz tartozik. Nem mindegy viszont, hogyan végezzük az erdei haszonvételt. Elmagyarázzuk a tartamosság fogalmát, s hogy mióta szabályozzák hazánkban az erdei haszonvételt.

Mária Terézia erdőrendtartása, melyet „anyai kegyes gondviselésünk és szorgalmatosságunkból” eredően, „rendelés” a szabad királyi városok számára „parancs” értékű volt, ám akkortájt nem voltak még Magyarországon a „rendelés” előírásaihoz értő szakemberek, azaz erdészek.

Négy szobában helyezzük el a gyerekeket
Négy szobában helyezzük el a gyerekeket
Kőszeg Szabad Királyi Város ezért a szomszédos Stájerországból szerződtetett két erdészt, háromezer hektáros erdőbirtokára, így téve eleget a királyi rendelésnek. A családjukkal érkező erdészek számára épült házakat a kőszegiek róluk nevezték el Steyereknek, Stájeroknak, Stájer-házaknak. A stájer erdészek kiváló munkát végeztek, mely példát mutathatott a környező birtokok számára is, így talán nem meglepő, hogy az 1857. évi kataszteri térképen a Kőszegi-hegységben két Stájer-házat is találunk. A kőszegi mellett (Steyerhaeusel) a másik Velem területén (Steirer Häusel) látható. A velemi erdő akkor a rohonci Batthyány-birtokhoz tartozott, s föltehetően a jó példa alapján, ide is stájer erdészt telepítettek. Később az egykori erdészház romját Favágóház néven emlegették a helybeliek.

Az 1770-től felépült kőszegi Stájer-házakban 1965-ig lakhattak az egymást váltó erdészcsaládok. Kőszeg város erdeje a II. világháborút követően állami tulajdonba került, zöme a kárpótlást követően is az maradt, amelynek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. A rendszerváltozás előtt a Stájer-házak a határsávba estek, ezért nem voltak látogathatók.

Csíkszeredai gyerekek Kőszegen az Ostromnapokon
Csíkszeredai gyerekek Kőszegen az Ostromnapokon

A Stájer-házak története tehát erdészettörténet, de bemutatása közben földrajzi, történelmi és földmérési ismereteket is igyekszünk átadni a gyermekeknek.

Néhány foglalkozásunk: Az erdő növényvilága; Az erdő állatvilága; Erdei fák és cserjék; Vadgazdálkodás; Szereti-e az erdész a kócsagot?; Madárgyűrűzés. A foglalkozásokat mindenekelőtt az erdőben, rövidebb-hosszabb túra keretében tartjuk, a tanteremben előadásokat vetítünk, s az állatvilág bemutatásához az iskola és a múzeum preparátumait is használjuk.

Keve Gyuri bácsival a Méhek Napján
Keve Gyuri bácsival a Méhek Napján
Erdei iskolánkban idén már ötödször láttuk vendégül a csíkszeredai József Attila Általános Iskola gyermekcsoportját. A velük töltött hét során bejártuk Vas megye legérdekesebb tájait, templomait, múzeumait, a szomszéd megyékbe is átlátogattunk, és kirándultunk már a Balatonhoz is.

Szombathelyi központunk parkjában, valamint a Sárvár környéki Farkas-erdőben is tartunk erdei iskolai foglalkozásokat, s központunkban rendezzük meg a Méhek Napját is az Országos Magyar Méhészeti Egyesület helyi szervezetével közösen.

Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Boldogságmorzsák egy életre

A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.

Uniós jogot sért az új erdőtörvény?

Az Alkotmánybírósághoz fordul a 2017-ben módosított erdőtörvény miatt Székely László, az alapvető jogok biztosa - Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója javaslatára. A törvény sérti az európai uniós jogokat a Natura 2000 területek kezelésének módosításával és általában felborítja a természetvédelem és erdőgazdálkodás eddig meglévő egyensúlyát.

Erdészkéz alkotta Gemenc

Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.

Újabb pályázati források az erdőgazdálkodók számára

Február 1-jén újra megnyílik a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett, Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek című pályázat, ezenkívül további négy célra, például erdősítésre is igényelhetnek még támogatást az erdőgazdálkodók - írta csütörtöki lapszámában a Világgazdaság az Agrárminisztérium közlésére hivatkozva.

Lombkorona tanösvény - Pannonhalma

Lapunk tavalyi 2. számának Zarándokúton rovatában az 1000 éves Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó Millenniumi emlékművet, a ma is a rend temetkezési helyéül szolgáló Boldogasszony-kápolnát, valamint a parkerdő legmagasabb pontján emelt Boldog Mór-kilátót mutattuk be. Most a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő parkerdő másik büszkeségét, a pannonhalmi Lombkorona tanösvényt mutatjuk be.

Február 1-jétől ismét igényelhető a fiatal erdő támogatás!

Erdőgazdálkodók figyelem, február 1-jétől ismét igényelhető az erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló (fiatal erdő) támogatás.

Ismerjük meg és szeressük jobban az erdőt

Ahhoz, hogy valamit értékelni tudjunk, meg kell ismernünk. Így van ez a minket körülvevő természettel is, amelyet közös felelősségünk megóvni és fejleszteni - fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolában tartott erdőpedagógiai napon.

Január végétől lehet jelentkezni az idei vándortáborokra

Új élmények, és öt új útvonal várja a Vándortáborba jelentkező iskolás gyerekeket és kísérőiket az ország legszebb tájain. Összesen már 19 helyszín és három mozgásforma közül választhatnak a diákok és tanáraik. Az év legkalandosabb és környezettudatosabb táboraiba kedvezményes áron közel 10000 gyermek juthat el az idei szezonban.

Több mint hétezer gyerek a NYÍRERDŐ-nél

Egyre népszerűbb a NYÍRERDŐ Zrt. által fenntartott Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola, és a Nyíregyházi Erdészete által fenntartott Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola is eredményes évet zárt.

„Erdőtündér kerestetik!” - meseíró pályázat

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából „Erdőtündér kerestetik!” címmel meseíró pályázatot hirdet Nyíregyháza és 20 km-es körzetének alsó tagozatos tanulói részére.