Back to top

Nemesítés „paprikás hangulatban”

Különleges, egyedi ízű és ami talán a legfontosabb, rezisztens paprikafajták nemesítésén is dolgoznak a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén. Az intézményben dicsőséges múltja van a nemesítésnek, aminek egyik jele, hogy ez idáig tucatnyi államilag elismert fajtájuk került piacra.

A munka, amellett, hogy nem egyszerű, időigényes is: akár tíz-tizenkét évre is szükség van egy-egy paprikafajta állami elismeréséhez, és hogy a magja a termelőkhöz kerülhessen. Ifj. Kovács János egyetemi docens – akinek már édesapja is a keszthelyi székhelyű kertészeti tanszék kutatója volt, és szintén paprikát nemesített, kiváló eredményekkel – a zöldség történetével indította a beszélgetést. Megtudtuk tőle, hogy

Amerika trópusi éghajlatú részein több mint 7 ezer éve termesztik a Capsicum nemzetség fűszerként, zöldségként és gyógyszerként egyaránt használatos tagjait.

Ifj. Kovács János: a paprika az egyik legnépszerűbb zöldség hazánkban
Európa Kolumbusz Kristóf felfedezőútjai révén ismerte meg a paprikát, az ajándékba hozott növény eleinte főúri kertek különleges dísze volt. A 16–17. században kereskedők révén került Törökországba, majd onnan hazánkba az akkoriban „törökborsként” emlegetett, erősen csípős fűszerpaprika.

Magyarországi termesztése Szegeden kezdődött. A zölden is fogyasztható, nem csípős paprikát Bulgáriából érkező kertészek honosították meg Kalocsa környékén. Népszerűségét részben annak köszönheti, hogy Szent-Györgyi Albert a hazánkban termett paprikával végzett kísérletei nyomán kapta meg a C-vitamin előállításáért a Nobel-díjat.

– A helyi tájpaprika génállományát a 19. század folyamán a Balaton környékére települt bolgár kertészek alakították ki, akik egész a 20. század közepéig ellátták a keszthelyi piacot.

Rajtuk kívül a környék jelentősebb kertészcsaládjai is rendelkeztek már a táj szerzeteskertjeiben és főúri kertjeiben fellelhető paprikatípusokkal. Közülük sokan termesztettek saját kialakítású fajtatípusokat: töltenivaló fehéret, csípős fehéret, paradicsompaprikát, halványzöld tölteni való típusokat.

Jeszenszky Árpád, a Kertészeti Tanszék alapítója az 1950-es évek elején ezekre a táj­fájtákra alapozta nemesítési tevékenységét. Kez­­detben a konzervipar adta meg a nemesítési paramétereket, azt kérve, hogy olyan fehér, tölteni való, csípmentes fajtát hozzanak létre, amelynek 8–9 cm hosszú és 5–6 cm széles bogyóiból hat da­­rab belefér az 1 literes üvegbe vagy dobozba. Így jött létre a „Keszthelyi fehér” csemegepaprika, amely a konzervipar egyik vezető fajtája lett. A magyar paprika népszerű volt, so­kat szállítottak belőle a nemzetközi piacra.

Az 1960-as évek nagy paprikapusztulása kikényszerítette a rezisztencianemesítést, és ezen belül a vírusbetegségek leküzdése játszotta a főszerepet.

Megindult te­­hát a vírus­re­zisz­tens fajták előállítása, először a dohány-mozaikvírus, a burgonya Y-vírusa és a lu­­cerna-mozaik-vírussal szemben rezisztens fajták nemesítésével. Jelenleg hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas hibrideket állítanak elő a tanszéken.

– Olyan paprikákat próbálunk előállítani, amelyek a lehető legjobban ellenállnak több különböző betegségnek – hangsúlyozta ifj. Kovács Já­­nos. – Ez több okból is fontos. Egyrészt, egyre nagyobb az igény a biotermesztéssel előállított zöldségekre. Ha egy paprika ellenáll a betegségeknek, az azt jelenti, hogy az adott fajta előállításához nem kell növényvédő szert használni – vagy csak jóval kevesebbet –, még akkor sem, ha a termelőnek kis hobbikertészete van. Tehát ezeket a zöldségeket bátran fogyaszthatjuk, a gyerekeknek is nyugodtabban odaadhatjuk.

Mintegy háromszáz fajta paprikát termesztenek Magyarországon
A Kertészeti Tanszék államilag elismert fajtáinak száma tizenkettő, de ezek közül nem mindegyik kapható kereskedelmi forgalomban, a fajták állami elismerése ugyanis 10 évre szól, utána meg kell újítani.

A paprikapiac telítettsége miatt a keszthelyi szakemberek olyan fajtákat igyekeznek létrehozni, amelyek valamiben kü­­lönlegesek a versenytársaikhoz képest.

Ez sem könnyű, hiszen Magyarországon mintegy háromszáz fajta van forgalomban, vagyis nagyon nehéz valami egyedit előállítani.

– A piacra kerülést követően gyorsan kiderül, hogy melyek a legnépszerűbb fajták. A Georgikon Kar Kertészeti Tanszékén jelenleg a Sellő, a Senator, a Turbán, a Hattyú, a Pelso, a Rezisztens Keszthelyi étkezési, azonkívül a Consul és a Faludi paprika található meg, de chilifajtákkal is végeznek érdekes kísérleteket.

– Az, hogy a chili paprika csípős, igazából mindenki számára természetes, és tulajdonképpen ez rendben is van. De amellett, hogy csípős a kap­szai­cintől, íz- és zamatanyagokban is nagyon gazdag. Tehát azt gondoltuk, érdemes lenne olyan chili paprikát előállítani, amiből a kapszaicin kimarad, de az íz- és zamatanyagok mégis megvannak benne. A tapasztalatok alapvetően jók ezzel kapcsolatban, a munka folyik.

A keszthelyi kutatások során fertőzött paprikákkal is foglalkoznak. A szakemberek ezeket a növényeket elkülönítik a többitől, és megfigyelik, hogy melyik reagál kevésbé vagy nem reagál egyáltalán a fertőzésre.

– A paprika növényeket szándékosan megfertőzzük az uborka-mozaikvírussal, hogy megtaláljuk köztük azokat az egyedeket, amelyek a legkevésbé reagálnak a vírusra, vagy amelyeknél – szerencsés esetben – egyáltalán nem is jelennek meg vírusos tünetek.

Fontos a rezisztens fajták előállítása, ugyanis a paprika nagyon érzékeny növény, és egy ültetvény vírusos fertőzése esetén akár az egész termés tönkremehet.

– Nyugodtan mondhatom, hogy a paprika az egyik legkényesebb zöldség. A meleget, a hűvöset, a nedvességet és a szárazságot sem viseli jól, és emellett a talaj is befolyásolja a növények életképességét, a termés mennyiségét és minőségét.

Tehát ha valaki paprikát szeretne termeszteni, akkor úgy válasszon fajtát, hogy előtte alaposan felméri a talaj tulajdonságait, és a többi időjárási és egyéb tényezőt, amelyek az adott területre jellemzőek.

Azt szoktam mondani, az a legjobb, ha körülnézünk a szomszédban, hogy ott mi terem meg szépen és jól. Paprikafajtából van választék bőven, de az előzőekben leírtak alapján döntsünk, hogy melyiket ültetjük.

– A statisztikák szerint az egy főre jutó paprika fogyasztása évente mintegy 10 kilogramm hazánkban, ami nem mondható kevésnek. Vagyis a magyarok szeretik a paprikát, zöldségként, salátaként, főételként. Elég, ha ennek igazolására csak a klasszikus lecsót említjük.

A hazánkban hagyományosan elterjedt paprikák mellett egyre népszerűbb a kápia és a kaliforniai is, talán azért, mert ezek édesebbek, mint a megszokott hazaiak. Bár tényleg sokféle paprika van Magyarországon, hangsúlyozta Ifj. Kovács János, a mi célunk az, hogy

a kutatásaink során különleges, egyedi változatokat állítsunk elő; olyanokat, amelyek ellenállnak a betegségeknek, és permetezés nélkül könnyebb, egyszerűbb legyen a termelésük. Ez mindannyiunk érdeke.

Paprikából az egy főre jutó hazai fogyasztás mintegy 10 kilogramm évente

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

47 millió tonna gyümölcs termett Európában

A közelmúltban Berlinben lebonyolított Fruit Logistica szakvásár kiváló alkalmat adott az elmúlt év gyümölcs- és zöldségtermeléséről és –kereskedeleméről szóló leltár elkészítéséhez.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

KSH: jelentősen drágult a gabona tavaly

A mezőgazdasági termelői árak tavaly decemberben 2017 azonos időszakához képest 5,8 százalékkal nőttek. A gyümölcsök ára 15 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 27 százalékkal. A burgonya ára 44, a zöldségféléké 30, a paradicsomé 22 százalékkal emelkedett, a vöröshagymáé pedig majdnem duplájára nőtt.

Nulla maradék: zöldség-gyümölcs termesztés természetesebben

Egy felmérés szerint a franciák 79 százaléka úgy véli, hogy az élelmiszerek árthatnak az egészségüknek. Ez csak tovább ösztönözte, hogy az egyik legnagyobb francia zöldség-gyümölcs termelői szervezet, a Rougeline kezdeményezésére 7 taggal 2017 áprilisában útjára indult a Nulla növényvédőszer-maradék elnevezésű mozgalom.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.

Vasárnapig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre 

Vasárnap éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - mondta az Oktatási Hivatal (OH) főosztályvezetője csütörtökön az M1-en.

Miért érdemes avokádót enni minden nap?

Az avokádó egyre népszerűbb Magyarországon is. Rendkívül tápláló, tele van sok vitaminnal és ásványi anyaggal. Egészségünk megőrzésében nagy segítségünkre lehet. A belőle készített guacamole szósz pedig egyszerűen mennyei. Összefoglaljuk mindazt, amit az avokádóról tudni érdemes.

Jobban járhatnak a K+F-re vállalkozó cégek

Kedvező változásokat hozott az idei év a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában. A tapasztalatok alapján a gyártócégek jelentős része nem jelöli meg, hogy K+F tevékenységet folytat, pedig az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek csökkenthetik a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapját is.

Bíznak a digitalizációban a magyar cégek

A térségi átlagnál jobban bíznak a digitalizációban a magyar cégek, 87 százalékuk egyértelműen növekedési lehetőséget lát az innovatív technológiák alkalmazásában, szemben a régiós átlag 83 százalékával - derül ki a Microsoft megbízásából készített legújabb, (Guide to The future - CEE Digital Transformation report) 6 országra kiterjedő regionális kutatásból.