Back to top

A sikergyáros szója magyar specialitás lehet

Miközben egyes növények termesztésében évről évre ingadozások tanui lehetünk, a szója népszerűsége világszerte nő. Míg tavaly 331-333 millió tonnát állítottak elő, idén ez a mennnyiség legalább 20 százalékkal fogja azt meghaladni.

„Hiába az unió 800-900 ezer hektáros vetésterülete, az elmúlt időszakban 14 millió tonna szójabab és 18 millió tonna szójadara behozatalára kényszerült”- mutatott rá köszöntőjében Zászlós Tibor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasáfgért felelős alelnöke mindezt a Kamara és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által meghirdetett Szója Fórum rendezvényén jelentette ki.

A hazai szójatermesztők előtt óriási lehetőségek állnak. Olyan piacon tudunk megjelenni, ahol nincsenek értékesítési gondok.

A magyar gazdák a 2017-es, rekordnak számító évben 77 ezer hektáron termesztettek szóját, azóta 60-70 ezer hektár között mozog. Úgy tűnik, az elmúlt évek alatt kiismertük a növény, megtanultuk termeszteni. Mi sem jelzi jobban, mint az idei aszályosnak mondható időjárás mellett is országosan közel 3 tonnás termésátlagot értünk el. A deklaráltan GMO mentes szóját szívesen látják nyugaton, ám – tette hozzá Zászlós Tibor – gyakorta az árba beleszámolják a támogatások összegét.

„Felnőttkorba lépett a magyar szójatermesztés”- szögezte le Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte,  az idei 60 ezer hektárnyi területen elért 2,94 tonnás termésátlag is ezt bizonyítja. A szakember hozzátette, a hazai termés mennyisége még mindig elmarad az állattenyésztésünk 540 ezer tonnás fehérje igénye mellett, s akkor még nem számoltuk hozzá az emberi fogyasztásra szánt szóját.

Nagy István: A szóját nagyobb feldolgozottsági fokon kell kiszállítani
Fotó: pelsőzci

A szaktárca vezetője kiemelte, a magyar gazdák megtanultak szóját termeszteni, amihez némi segítség – az Egyesület és a szaktanácsadók munkája – is kellett. A rövidtávú célkitűzés, a 100 ezer hektár és a stabil 3 tonnás termésátlag elérése.

A magyar agrárium teljesítmény kényszerben van a fehérje területén. Az elkövetkező 10 éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükséges a világnak, s ebben a szója megkerülhetetlen.

A GMO mentesség ugyan piaci előnyt jelent számunkra az értékesítésnél, ám ezt a végtermékben nem tudjuk érvényesíteni. Ugyanis az importunk zöme Dél-Amerikából, s onnan csak GMO szója érkezik. „A kiváló beltartalommal rendelkező magyar szójabab Ausztria felé hagyja el a határt, s nem akarjuk az ottani vállalkozókat támogatni”- fogalmazta meg véleményét Nagy István. Fontos lenne, hogy a szójababot itthon dolgozzák fel – s ezzel együtt mondhatnánk, hogy a magyar élelmiszer GMO mentes szójából készült -, amihez a 40 milliárdos élelmiszeripari beruházásokra fordítható támogatási összegből lehetne pályázni.

Ugyan a termőterület növekedésének vannak korlátai, de a szakember véleménye szerint 300-350 ezer tonna szóját – ami az importunk fele - itthon kellene előállítani.

Fontos növény a szója, ám vannak alternatív növények, melyeket elő kellene venni. Így nagyobb figyelem irányulhatna a babra, a borsóra, a szegletes lednekre vagy éppen a lucernára, amihez a tudomány hozzájárulása is kell.

„Ma már az emészthető fehérje mérése nem ad elég információt, inkább aminosav szinten kellene levezetni a beltartalmat”- hangsúlyozta a tárcavezető, hogy ezek az információk rendelkezésre állnak, csak a gyakorlatba való átültetésük késik.

Nagy Nikoletta Edit, a Kerpely Kálmán Doktori Iskola szakértője a közép-magyarországi régióban végzett szójatermesztési kísérletekről számolt be. Három helyszínen – Cegléd, Vácszentlászló és Újhartyán – három fajtát vizsgáltak. Mint elmondta,

a hozam nem csak a fajtaválasztástól függ, nagy szerepe van a talajnak, a tápanyag utánpótlásnak és a fajtához illó tőszámnak, a sortávolságnak. Emellett a szója növényvédelmében kiemelt fontosságú a gyomirtás.

Szójaaratás a Zala megyei Gelsesziget határában.
Szójaaratás a Zala megyei Gelsesziget határában.
Fotó: MTI - Varga György

„Esőerdőt irtani drága műfaj” - utalt a környezetvédők vádjaira Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója. A szakember elmondta, a világ szójatermesztésének 80 százalékát az USA, Brazília és Argentína adja. Ugyanakkor az árakat napjainkban nagyban meghatározza az Usa-Kína kereskedelmi háború az árakat. Rekordközeli terméssel számolhatunk, s ezzel együtt nővekedhetnek az átmenő készletek.

Bizonytalanságot okoz viszont, hogy Kínában is kitört a sertéspestis, súlyosabb esetben az állomány 20 százalékát kell megsemmisíteni, ami százmilliós nagyságrendet jelent. Ez pedig alapvetően határozhatja meg a keresletet.

Oroszország és Ukrajna növelte termelését, mintegy 8,7 millió tonna szójababbal számolhatunk idén, s az olaszok is 3,4 tonnás csúcsterméssel számolnak 340 ezer hektáron. Franciaországban a szárazság miatt alig érték el a 2,6 tonnát – 153 ezer hektáron –, s a románok sem teljesítették túl a hektáronkénti 2,2 tonnát. Az unióban összességében 2 százalékkal, 990 ezer hektárra nőtt a vetésterület.

A Fórum keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ között stratégiai együttműködés aláírására került sor.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, az elmúlt évben kezdték kidolgozni a fehérjetakarmány programot, melyben különböző szakmai szervezetek is részt vesznek. Ez a program nem csak a szójáról szól, több alternatív növényt is vizsgálnak, 4-5 éven belül gyakorlati eredményeket szeretnének felmutatni.

Mintegy száz éve indult az első fehérje program Magyarországon, s a legfontosabb kérdések azóta sem változtak. Vadász Attila, az Egyesület elnöke kiemelte, hogy szervezetük fordulóponthoz ért, aminek egyik fontos állomása az együttműködés aláírása. A korábbi 2 tonnás termésátlaggal szemben az elmúlt években közel 3 tonnáról számolhatunk be, ám a genetikában vannak még tartalékok, s messze vagyunk még attól, hogy a 6-7 tonnás csúcsot elérjük.

Gyuricza Csaba, Vadász Attila és Zászlós Tibor az együttműködés aláírói
Fotó: pelsőczi

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Az első környezetbarát tej Hollandiából

A holland tejipari óriás, a FrieslandCampina bejelentette, hogy piacra dobja első „fenntartható” tejét. A lényeg, hogy a tej olyan gazdaságokból származik, melyek jelentős lépéseket tettek a környezetbarát termelésért.

Együnk halat – de ne csak karácsonykor!

Hiába fogyasztunk halat bőséggel az ünnepekkor, messze a legkevesebb esszük belőle Európában, annak ellenére, hogy haltermelésben a legjobbak közt vagyunk. Nagy István szerint ugyanakkor cél, hogy idővel a péntek a halfogyasztás napja legyen.

Határozott közös V4-fellépés az élelmiszerek kettős minőségének felszámolásáért

Elégedetlenségüket fejezték ki az élelmiszerek kettős minőségének gyakorlatát megszüntető szabályozás hiánya miatt a V4-országok agrárminiszterei a Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 17-i ülésén, Brüsszelben. Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy a kelet-európai tagállamok állampolgárait másodrendűként kezeljék a multinacionális élelmiszeripari cégek.

Jotodeer és társai

Van a világnak egy pontja, ahol igen elterjedt a legkedveltebb típusú autómárkák másolása. Nem lehet elmenni amellett, hogy a jelenség egyre inkább kapcsolódik a mezőgazdasági gépekhez is.

Le sem szedik a narancsot

Katasztrofálisan rossznak titulálta az idei narancs- és mandarinidény első felét a spanyolországi Murcia tartomány gazdaszervezetének vezetősége, és elsősorban a déli féltekéről, főleg Dél-Afrikából érkező árut tették felelőssé a spanyol citruságazat vergődéséért.

A biomassza kapacitás kiaknázásához több támogatás kell

Magyarország nagyobb részesedést kér a kelet-közép-európai gazdálkodóknak az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően hétfőn.

Több feladathoz több pénz kell

Továbbra sem engedne a Közös Agrárpolitika (KAP) büdzséjéből Kis Miklós, aki szerint a legoptimistább forgatókönyv szerint szinten maradhat az elosztható források összege. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára lapunknak elmondta: a többi fő kérdésben, legalábbis a célokat tekintve, egyetért az Európai Bizottság szándékaival – a hozzájuk rendelt eszközökkel azonban nem.

Paprikás 2018: megváltozott a piac

Nemcsak az időjárás vagy a gazdasági körülmények változnak, az évtizedekig szinte állandó paprikapiac is látványosan fejlődik az utóbbi 1-2 évben hazánkban és Európában is. A lassan lezáruló 2018-as év tapasztalatai hasznosak lehetnek a paprikatermesztő kertészeknek a jövőre vonatkozó lehetőségeiket, terveiket illetően.

Végre hó alatt az őszi vetés

A hét végén összefüggő, változó vastagságú hóréteg alakult ki az országban, mely védi az őszi vetéseket. A héten is marad a változékony, télies időjárás: lesz kemény éjszakai fagy és enyhe nappal, napsütéses és ködös idő, valamint vegyes halmazállapotú csapadék is.