Back to top

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.

Magyarországon minden lehetőség adott az ökológiai gazdálkodás fejlődéséhez, mondta köszöntőjében Jordán László, a NÉBIH növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese.

Kiváló természeti adottságaink, szaktudásunk, hagyományaink, tudományos eredményeink, valamint az évtizedek óta jól működő szabályzó és ellenőrző rendszer alapot teremt a magas minőségű, tanúsított biotermékek termeléséhez, amik, mint bizalmi termékek a világ számos országában keresettek a fogyasztók körében.

Hangsúlyozta, hogy a fenntartható gazdálkodás irányába ható európai törekvésből adódóan évről-évre mind több növényvédő szer kerül kivonásra, illetve használati korlátozásra, így a hagyományos gazdálkodás lehetőségei egyre szűkülnek. Jordán László véleménye szerint Magyar Biokultúra Szövetség 35 éve tartó tudatos és következetes munkája mellett a jelenlegi támogatáspolitika is ösztönzően hat a gazdálkodókra, hogy az ökológiai termelésre álljanak át.

A 31. Biokultúra Tudományos Napon számos fontos témakört érintettek az előadók
A 31. Biokultúra Tudományos Napon számos fontos témakört érintettek az előadók
Fotó: Pap Edina

Baktay Borbála, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ igazgatója elmondta, hogy az ökológiai növénytermesztésben jóval több faj és fajta termeszthető, mint amennyi jelenleg kultúrába van vonva. Az intézetben 1200 kultúrnövény és vadon élő rokon fajainak 53 ezer fajtáját őrzik. A biogazdálkodókat génbanki magminták közreadásával segítik. 2012 óta magyarországi és kárpát-medencei termesztésre alkalmas 500 faj 7000 fajtáját vizsgálják szabadföldi körülmények között.

Már vannak fajtajelöltek, ami nagyon fontos előrelépés abban is, hogy az ökotermelők bio vetőmaghoz jussanak széles faj- és fajtaválasztékban. Erre a jövő évtől program indul.

A tanácskozáson előadás hangzott el az ökogazdálkodás jelenlegi és várható támogatásiról. December 21-ig nyújtható be pályázat az ökogazdálkodásra való áttérés vagy annak fenntartására igényelhető támogatásra, aminek keretösszege 12 milliárd forint. Ennek legfontosabb elemeiről és a korábbiakhoz képesti változásokról Mezei Dávid, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkára beszélt.

Az eseményen megelevenedett a hazai szervezett biokultúra mozgalom elmúlt 35 éve, ami alatt számos rendezvény, kiadvány született, és több szakmapolitikai siker is segítette az ágazat fejlődését.

Meghallgathattuk az ökológiai gazdálkodás szabályozásának történetét, amiben a Magyar Biokultúra Szövetségnek nagy érdeme van. Emellett a 2021. január elsején életbe lévő új uniós ökorendelet néhány fontos pontját is megismerhettük.

Tájékoztatás hangzott el a Kárpát-medencében őshonos haszonállat-fajták élőhelyen történő megőrzését célzó Székely Géngyűrű programról.

Megtudhattuk, hogy mai szennyezett világunkban már-már létfontosságú az ellenőrzött biotermékek fogyasztása és az ökológiai gazdálkodás kiszélesítése.

Választ kaphattunk arra is, hogy honnan kerülhet szermaradék a bioélelmiszerekbe, és valós-e az a félelem, hogy a nem vegyszerezett biotermékek gombatoxin-tartalma magasabb a hagyományos élelmiszerekénél.

Részletes tájékoztatás hangzott el az okszerű növényvédelmet segítő feromoncsapdák fejlődésének elmúlt 40 évéről, és megismerkedhettünk egy új termékkel is, amellyel hasznos rovarokat telepíthetünk a kertekbe.

Díjazottak

A Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület tagjaiból álló szakértő zsűri az idén az Év Bioterméke Szakmai díjat, az érzékszervi bírálat mellett a jelölések helyessége, a praktikus csomagolás és más szakmai szempontok alapján az idén Hencz Imre által készített a Bio Feketeribizli Bornak ítélet oda. A biopiacon történt kóstoltatás alapján a közönségdíjat a Gyöngyösi és Társai Kft. által gyártott Dr. Ganolife termékcsalád bio süngombát tartalmazó Nyugodt percekért teakeveréke nyerte el.

A biokultúra népszerűsítésében hosszú éven át jelentős munkát végző, illetve az adott tudományágban kimagasló eredményeket elért szakembereknek kétévente odaítélt Pro Biokultúra díjat az idén dr. Szalai Zita, a SZIE Kertészettudományi Kar Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének docense, Bognár Éva, a Biodinamikus Közhasznú Egyesület titkára, Csarnai Erzsébet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőre, valamint Szólláth Tibor ökogazdálkodó, Hajdúnánás polgármestere kapta.

A díjazottak balról jobbra: Bognár Éva, Gyöngyösi Sándor, dr. Szalai Zita, mögötte Szólláth Tibor, Hencz Imre és Csarnai Erzsébet
A díjazottak balról jobbra: Bognár Éva, Gyöngyösi Sándor, dr. Szalai Zita, mögötte Szólláth Tibor, Hencz Imre és Csarnai Erzsébet
Fotó: Pap Edina

A 31. Biokultúra Tudományos Nap témáiról részletesen a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet lapokban olvashat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?

Történelmi mérföldkő lehet, hogy a héten Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a "Fajok Sokfélesége - Mentsétek meg a méheket" népi kezdeményezéshez. Ezért a tartományi törvényhozásnak szavaznia kell a népi kezdeményezés jogszabálytervezetéről, mely többek között a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazásának visszaszorításáról rendelkezik.

Az EU két magyarországi környezetvédelmi kezdeményezést támogat

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való európai átállás elősegítése érdekében az unió LIFE programjának új finanszírozási forrásai több mint 3,2 milliárd euró összegű kiegészítő támogatásban részesítik tíz tagállam környezetvédelmi és éghajlat-politikai projektjeit, köztük két magyar kezdeményezést.

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.