Back to top

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Az eljárás annyira megbízható, hogy a teljesen tiszta, nehézfémmentes készítmény akár biogazdaságokban is használható. A magas cink- és magántartalmú anyagot a világ számos pontján tesztelik, és már kereskedelmi forgalomban is kapható ZM-Grow néven. A finn vállalkozás Magyarországon is tárgyal potenciális viszonteladókkal.

Mint azt a Tracegrow vezérigazgatója, Tatu Leppänen a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, a máskülönben veszélyes hulladéknak minősülő

használt elemekből olyan hatékonyan tudják kivonni a növények számára hasznosítható cinket és mangánt, hogy a lombtrágya teljes mértékben mentes lesz az elemben található nehézfémektől, a kadmiumtól, nikkeltől és higanytól.

A cég folyamatosan ellenőrzi a készterméket, és egy független hatóság is felügyeli a tisztaságát. Így csak garantáltan biztonságos termékeket értékesítenek. Olyannyira tiszta anyagot kapnak az eljárás eredményeként, hogy a finn cég lombtrágyája a hatályos szabványok szerint akár biogazdaságokban is használható. Sőt, éppen ezáltal, az ökotudatosság, a körforgásos gazdaság támogatásával igyekszik piacot szerezni a cég. Tatu Leppänen szerint termékük nem olcsóbb, mint a hasonló összetételű hagyományos készítmények, de ugyanazt tudja, mint azok, csak az ő alapnyaguk a körforgásos gazdaság terméke. Vagyis nemhogy nem terheli a környezetet, hanem az egyszer már legyártott elemek jelentős részét újrahasznosítják általa. Az elemek fennmaradó veszélyes részét természetesen szakszerűen ártalmatlanítják.

Az elemnek ráadásul nagyon nagy része felhasználható: több mint 80 százaléka hasznosítható, a maradék valóban veszélyes részét biztonsággal kezelni kell.

A magas cink- és mangántartalmú anyagot tartalmazó készítményt a világ számos pontján tesztelik. Az Egyesült Államokban Kansas államban búzában is végeznek vele kísérleteket, Kaliforniában pe­­dig citrusféléken, avokádón, gyapotban és szabadföldi pa­­radicsomtermesztésben folynak vizsgálatok az anyaggal. Az Egyesült Államokban februárra várja az engedélyezést a vezérigazgató, és ezt követően a nagynak számító amerikai piacon is elterjedhet az anyag.

A felsoroltakon kívül sok más növényen is kipróbálták már terméküket, így különböző kalászos gabonákkal és kukoricával is jó eredményeket értek el. A vezérigazgató emlékeztetett: a szilázs­kukoricának különösen nagy szüksége van cinkre a gyökérképződés­hez, és ké­­sőbb a növekedése első szakaszában. A tesztek szerint eb­ben az időszakban érdemes kijuttatni az anyagot a növényekre. A kalászos gabonák esetében szintén a szárnövekedés elején alkalmazták jó eredménnyel. Különösen az árpa esetében tapasztalták a szer jótékony ha­­tását, hiszen ez a növény nagyon érzékeny a mangán hiányára.

Tatu Leppänen szerint árban, ha nem is olcsók, de még versenyképesek tudnak maradni a konkurens termékekkel, hiszen az anyag a tervek szerint 3,5 euróba kerül literenként, és 1 hektárra 2–3 liter anyaggal kell számolni.

Ez persze csak irányadó érték, hiszen a lombtrágya alkalmazása nagyban függ attól, hogy milyen kultúrában alkalmazzák és milyen területen. Legtöbbször elegendő egyszer egy évben cinkkel és mangánnal lombtrágyázni, csak nagyon ritka speciális esetekben van szükség arra, hogy meg kelljen ismételni.

A lombtrágyát úgy tervezték meg, hogy jól keverhető legyen más, vele egy időben kijuttatandó tápanyagokkal, hiszen így lehet takarékosan és hatékonyan elvégezni a tápanyag-utánpótlást. Az eddigi vizsgálatok alapján csak né­­hány anyagokkal nem javasolt együtt használni, a legtöbbjük esetében a megszokott töltethez hozzá lehet keverni a finn vállalat lombtrágyáját.

A vezérigazgató véleménye szerint a sikerüknek az a titka, hogy Finnországban a vegyészeti szaktudás igen magas szintű, ami elősegíti az ilyen típusú fejlesztések és innovációk létrejöttét. A cég első üzeme idén nyáron nyílt a finn Kärsä­mäkiban. Az a céljuk, hogy pár év alatt elérjék a 100 millió eurós forgalmat. Ez utóbbiról egy finn reggeli tv-showban beszélt Tatu Leppänen a múlt hónapban.

A kedvező teszteredmények alapján már több országban értékesítik a ZM-Grow-t. Máshol, például Magyarországon disztribútor partnereket keres a Tracegrow.

Tatu Lep­pänen lapunknak elmondta: már tárgyalnak magyar piaci szereplőkkel, integrátorokkal, de még korai lenne megnevezni ezeket a vállalatokat.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Átláthatóbbá válhat a peszticidek uniós engedélyezési eljárása

A növényvédő szerek (peszticidek) uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá, a felelősségi területeket egyértelműbbé tévő tervet szavazott meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

A lebomló fürttartót is díjazták a franciák

Január közepén már 33. alkalommal nyitotta meg kapuit a SIVAL nemzetközi növénytermesztési kiállítás Angers-ban. A több mint 3 hektáros pavilonokban 640 kiállító termékeivel, szolgáltatásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ahogyan minden évben, most is nagy hangsúlyt helyeztek a rendezők az innovatív megoldások bemutatására, különösen a környezetet, felhasználókat kímélő újításokra.

Először díjazták a leginnovatívabb termékek fejlesztőit

Hagyományteremtő céllal indították útjára a szervezők a Top 10 legérdekesebb magyar innováció díjátadó gála és jótékonysági estet, amelyen mások mellett elismerést kapott a „világító növények”, illetve a futószalagos növénytermesztési rendszer kiötlője is.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

Gyapot nő a Hold sötét oldalán

A nemrég a Hold sötét oldalán landolt kínai űrszonda fedélzetén egy apró zöld csíra növekszik, jelentették a tudósok kedden. A gyapot növényke nincs egyedül, több más mag illetve muslica peték és élesztőgomba is érkezett a Holdra.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.