Back to top

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Az eljárás annyira megbízható, hogy a teljesen tiszta, nehézfémmentes készítmény akár biogazdaságokban is használható. A magas cink- és magántartalmú anyagot a világ számos pontján tesztelik, és már kereskedelmi forgalomban is kapható ZM-Grow néven. A finn vállalkozás Magyarországon is tárgyal potenciális viszonteladókkal.

Mint azt a Tracegrow vezérigazgatója, Tatu Leppänen a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, a máskülönben veszélyes hulladéknak minősülő

használt elemekből olyan hatékonyan tudják kivonni a növények számára hasznosítható cinket és mangánt, hogy a lombtrágya teljes mértékben mentes lesz az elemben található nehézfémektől, a kadmiumtól, nikkeltől és higanytól.

A cég folyamatosan ellenőrzi a készterméket, és egy független hatóság is felügyeli a tisztaságát. Így csak garantáltan biztonságos termékeket értékesítenek. Olyannyira tiszta anyagot kapnak az eljárás eredményeként, hogy a finn cég lombtrágyája a hatályos szabványok szerint akár biogazdaságokban is használható. Sőt, éppen ezáltal, az ökotudatosság, a körforgásos gazdaság támogatásával igyekszik piacot szerezni a cég. Tatu Leppänen szerint termékük nem olcsóbb, mint a hasonló összetételű hagyományos készítmények, de ugyanazt tudja, mint azok, csak az ő alapnyaguk a körforgásos gazdaság terméke. Vagyis nemhogy nem terheli a környezetet, hanem az egyszer már legyártott elemek jelentős részét újrahasznosítják általa. Az elemek fennmaradó veszélyes részét természetesen szakszerűen ártalmatlanítják.

Az elemnek ráadásul nagyon nagy része felhasználható: több mint 80 százaléka hasznosítható, a maradék valóban veszélyes részét biztonsággal kezelni kell.

A magas cink- és mangántartalmú anyagot tartalmazó készítményt a világ számos pontján tesztelik. Az Egyesült Államokban Kansas államban búzában is végeznek vele kísérleteket, Kaliforniában pe­­dig citrusféléken, avokádón, gyapotban és szabadföldi pa­­radicsomtermesztésben folynak vizsgálatok az anyaggal. Az Egyesült Államokban februárra várja az engedélyezést a vezérigazgató, és ezt követően a nagynak számító amerikai piacon is elterjedhet az anyag.

A felsoroltakon kívül sok más növényen is kipróbálták már terméküket, így különböző kalászos gabonákkal és kukoricával is jó eredményeket értek el. A vezérigazgató emlékeztetett: a szilázs­kukoricának különösen nagy szüksége van cinkre a gyökérképződés­hez, és ké­­sőbb a növekedése első szakaszában. A tesztek szerint eb­ben az időszakban érdemes kijuttatni az anyagot a növényekre. A kalászos gabonák esetében szintén a szárnövekedés elején alkalmazták jó eredménnyel. Különösen az árpa esetében tapasztalták a szer jótékony ha­­tását, hiszen ez a növény nagyon érzékeny a mangán hiányára.

Tatu Leppänen szerint árban, ha nem is olcsók, de még versenyképesek tudnak maradni a konkurens termékekkel, hiszen az anyag a tervek szerint 3,5 euróba kerül literenként, és 1 hektárra 2–3 liter anyaggal kell számolni.

Ez persze csak irányadó érték, hiszen a lombtrágya alkalmazása nagyban függ attól, hogy milyen kultúrában alkalmazzák és milyen területen. Legtöbbször elegendő egyszer egy évben cinkkel és mangánnal lombtrágyázni, csak nagyon ritka speciális esetekben van szükség arra, hogy meg kelljen ismételni.

A lombtrágyát úgy tervezték meg, hogy jól keverhető legyen más, vele egy időben kijuttatandó tápanyagokkal, hiszen így lehet takarékosan és hatékonyan elvégezni a tápanyag-utánpótlást. Az eddigi vizsgálatok alapján csak né­­hány anyagokkal nem javasolt együtt használni, a legtöbbjük esetében a megszokott töltethez hozzá lehet keverni a finn vállalat lombtrágyáját.

A vezérigazgató véleménye szerint a sikerüknek az a titka, hogy Finnországban a vegyészeti szaktudás igen magas szintű, ami elősegíti az ilyen típusú fejlesztések és innovációk létrejöttét. A cég első üzeme idén nyáron nyílt a finn Kärsä­mäkiban. Az a céljuk, hogy pár év alatt elérjék a 100 millió eurós forgalmat. Ez utóbbiról egy finn reggeli tv-showban beszélt Tatu Leppänen a múlt hónapban.

A kedvező teszteredmények alapján már több országban értékesítik a ZM-Grow-t. Máshol, például Magyarországon disztribútor partnereket keres a Tracegrow.

Tatu Lep­pänen lapunknak elmondta: már tárgyalnak magyar piaci szereplőkkel, integrátorokkal, de még korai lenne megnevezni ezeket a vállalatokat.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

EASY on board alkalmazás most Tasc Controller basic-kel

A CLAAS EASY on Board alkalmazásával a gép vezérlése iPad segítségével, ISOBUS-kapcsolaton keresztül lehetséges. Mostantól az adatok dokumentációjához az ISOBUS Task Controller basic (TC BAS) funkció is elérhető az applikációban. A 365FarmNet-tel ráadásul kényelmesen, online is hozzá lehet férni a megbízás-menedzsmenthez és a dokumentációhoz.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.

Kevesen tudnak a növényvédőszer-hamisításról

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A szervezet 500 főt kérdezett meg online felmérés formájában a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásairól és preferenciáiról.