Back to top

Vannak még lehetőségek az exportban

Kedvező kamatozású hitelkonstrukciók, biztosítások és egyéb eszközök érhetők el abban a termékkörben, amellyel az EXIM az exportpiacokra való kilépésre bátorítja a magyar mező- és élelmiszergazdaság szereplőit – hangzott el a témában rendezett szakmai konferencián Bábolnán. A magyar adottságok jók, de sokat kellene még javítani a termelékenységen, a versenyképességen és a termékek feldolgozottsági szintjén.

A hozzáadott érték növelése, az export élénkítése, a versenyképes magyar vállalkozások külpiacra jutásának fontossága voltak a fő témái annak a konferenciának, amelyet az EXIM szervezett Bábolnán a múlt héten. Az esemény a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokat célozta meg.

Az agrárvállalkozások hitelállománya 2015 óta évi 350 milliárd forint körül alakul. Ennek 77,2 százalékát tették ki a forinthitelek 2017-ben, 22,8 százalékát pedig a devizahitelek.

Ugyanebben az évben a forinthitelek 90 százaléka éven túli, 10 százaléka pedig éven belüli hiteltermék volt – mondta el a rendezvényen Ponevács-Pana Petra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházások ösztönzéséért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Export-Import Bank Zrt. felügyelőbizottságának tagja előadásában kiemelte: az agrárium aránya a GDP-ben enyhén nőtt az elmúlt 5 évben, 3 és 4 százalék között alakult. Az agrárszektor kibocsátása, valamint a mező- és az élelmiszergazdaság exportja és importja is nőtt. Utóbbi egyenlege azonban nagyjából változatlan maradt, továbbra is mintegy 700 milliárd forint, bár növekszik. Amin lehetne még javítani, az a termékek feldolgozott­sági foka, hiszen a közepesen vagy annál magasabb szinten feldolgozott termékek exportjával tovább lehetne javítani az egyenleget.

Jákli Gergely: a program a teljes agrárvertikumot lefedi

A termelékenységen és a feldolgozottság fokán egyaránt lehetne javítani – mondta el előadásában Tarpataki Tamás. Az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára kijelentette: a termelékenység mind munkaerőegységre, mind hektárra vetítve elmarad a potenciáltól. Ugyan­akkor ez egyben lehetőséget jelent a továbblépésre – összegezte a folyamatokat a politikus. Megjegyezte: a rendszerváltást követő években a mezőgazdasági termelésben kiemelkedően nagy szerepet kapott a növénytermesztés, míg a munka- és sok esetben tőkeigényesebb állattenyésztés visszaszorult. Ma ennél jóval kiegyensúlyozottabb a helyzet, de a szántóföldi növénytermesztés még mindig a teljes kibocsátás hozzávetőleg 40 százalékát teszi ki. Részben emiatt a magyar agrárium még mindig túlnyomórészt alapanyagokat exportál. Ebből a kategóriából ki kell lépni és arra kell törekedni, hogy a feldolgozás itthon történjen meg.

A kormány arra törekszik, hogy a hazai vállalkozásoknak stabil piaci és együttműködési rendszert, kiszámítható támogatási környezetet biztosítson – tette hozzá a helyettes államtitkár.

A mezőgazdaság közeljövőjét meghatározó trendek közül kiemelte a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció szerepét.

Az eseményen részletesen ismertették az EXIM elérhető konstrukcióit is. Mint ismert, az EXIM termékpalettájának jelentős átalakítása lehetővé tette, hogy 2018 második félévétől a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket exportálók és azok első körös beszállítói is finanszírozhatóak legyenek. Az Eximbank a refinanszírozott exportélénkítő lízing konstrukcióval most először tud kedvező feltételekkel forrást biztosítani például mezőgazdasági gépek lízingjéhez. Az exportélénkítő hitelprogram keretében lehetőség nyúlik továbbá maximum 3 éves futamidejű forgóeszközhitelek és akár 10 éves futamidejű beruházási hitelek igénybe vételére a mezőgazdasági és feldolgozott élelmiszeripari kkv-k közé sorolható exportőr vállalkozások és azok beszállítói számára.

Az EXIM (a bank és a biztosító intézménypárosa) 2015 elején hirdette ki agrárstratégiáját, amely szerint kiemelt szerepet szánnak az agrárágazat finanszírozásának. Az agrárgazdaságnak komoly a tőke- és a forgóeszközigénye. Az ágazatban működő vállalkozások, a gazdálkodók legfontosabb igénye az éven belüli és a tartós forgóeszköz-finanszírozás, valamint a fejlesztésekhez, a beruházásokhoz és a birtokrendezéshez kapcsolódó finanszírozás.

Az Exportélénkítő Program keretében fix kamatozású konstrukcióként elérhető forgóeszköz- és beruházási hitel, valamint lízingfinanszírozás. Az Exportélénkítő Program forrásai elősegítik a cégek kijutását új exportpiacokra, és akár közvetlen, akár közvetett bekapcsolódásukat a nemzetközi értékláncba. A program keretében ezek a banki termékek gyorsabban, rugalmasabban és szélesebb körben, ágazati megkötés nélkül elérhetőek. A forrás igénylése akár a vállalkozások számlavezető bankjánál is elindítható.

Jákli Gergely, az EXIM vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta: „Az Exportélénkítő Program termékeivel a teljes agrárszektor vertikumát lefedik.” Az EXIM által refinanszírozott kereskedelmi banki hitelállomány átlagkamata ez évben 1,73 százalék volt. Ezek olyan fix kamatozású hitelkonstrukciók voltak, amelyek a vállalkozások kiszámítható és hatékony gazdasági működését, továbbá nemzetközi versenyképességük növekedését segítik elő – tájékoztatott a vezérigazgató.

A rendezvényen Budai Zoltán, a Bábolna Tetra Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Marosi Gábor, a Woodstock Kft. ügyvezető igazgatója is megosztotta exporttapasztalatait a konferencián részt vevőkkel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyitva a pálya

A Magyar Díszkertészek Szövetségének elnökét az elmúlt év értékelésére kértük. Orlóci László beszélt a szakmaközi szervezetről, az ágazat lehetőségeiről, szakképzésről, innovációról, generációváltásról és az új kilátásokról.

Növénytermesztés a vadkár vonatkozásában

A vadkár a mezőgazdaságban egy egész éven át tartó jelenség. A vaddisznó kártétele folyamatos, a szarvasállomány-emelkedés pedig prognosztizálta a szarvasok által okozott erdőkár mellett a mezőgazdasági vadkár növekedését. A mezei nyúl és az őz különösen télen rágja meg a repceföldeket, de a taposási kár is jelentős ebben az évszakban.

Emelik a mezőgazdasági termelőknek nyújtható támogatás maximumát

A jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra emeli a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határát az Európai Bizottság.

Lengyel marhahús-botrány: a csehek bizalmatlanok

A cseh agrárminiszter szerint Prága továbbra is szükségesnek tartja a lengyel marhahús szigorú ellenőrzését, mert nem bízik a lengyelországi élelmiszerellenőrzési rendszerben.

Felére csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása

Ötvenkét százalékkal csökkent a cukrozott üdítők fogyasztása három év alatt Kalifornia államban, ahol 2015-ben vezették be az egészséget károsító italok megadóztatását - derítették ki a Kaliforniai Egyetem kutatói.

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Együttműködés a biomassza-alapú energiatermelés érdekében

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza-forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.

Élelmiszer-Higiéniai és –biztonsági rendezvénysorozatot tart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága az „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat keretében „Élelmiszer-higiénia és -biztonság kis- és közepes vállalkozásoknak” című rendezvényt tart három helyszínen.

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

Itt van Kína válasza a lassulásra

A mérséklődő gazdasági növekedés és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi csatározásra válaszul Kína jelentősen bővítené mezőgazdaságát. A lépéssel egyszerre erősítenék a kínai megapoliszoktól egyelőre lemaradó vidéket, és csökkentenék az amerikai szójától való függőséget.