A hozzáadott érték növelése, az export élénkítése, a versenyképes magyar vállalkozások külpiacra jutásának fontossága voltak a fő témái annak a konferenciának, amelyet az EXIM szervezett Bábolnán a múlt héten. Az esemény a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokat célozta meg.
Az agrárvállalkozások hitelállománya 2015 óta évi 350 milliárd forint körül alakul. Ennek 77,2 százalékát tették ki a forinthitelek 2017-ben, 22,8 százalékát pedig a devizahitelek.
Ugyanebben az évben a forinthitelek 90 százaléka éven túli, 10 százaléka pedig éven belüli hiteltermék volt – mondta el a rendezvényen Ponevács-Pana Petra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházások ösztönzéséért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Export-Import Bank Zrt. felügyelőbizottságának tagja előadásában kiemelte: az agrárium aránya a GDP-ben enyhén nőtt az elmúlt 5 évben, 3 és 4 százalék között alakult. Az agrárszektor kibocsátása, valamint a mező- és az élelmiszergazdaság exportja és importja is nőtt. Utóbbi egyenlege azonban nagyjából változatlan maradt, továbbra is mintegy 700 milliárd forint, bár növekszik. Amin lehetne még javítani, az a termékek feldolgozottsági foka, hiszen a közepesen vagy annál magasabb szinten feldolgozott termékek exportjával tovább lehetne javítani az egyenleget.
A termelékenységen és a feldolgozottság fokán egyaránt lehetne javítani – mondta el előadásában Tarpataki Tamás. Az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára kijelentette: a termelékenység mind munkaerőegységre, mind hektárra vetítve elmarad a potenciáltól. Ugyanakkor ez egyben lehetőséget jelent a továbblépésre – összegezte a folyamatokat a politikus. Megjegyezte: a rendszerváltást követő években a mezőgazdasági termelésben kiemelkedően nagy szerepet kapott a növénytermesztés, míg a munka- és sok esetben tőkeigényesebb állattenyésztés visszaszorult. Ma ennél jóval kiegyensúlyozottabb a helyzet, de a szántóföldi növénytermesztés még mindig a teljes kibocsátás hozzávetőleg 40 százalékát teszi ki. Részben emiatt a magyar agrárium még mindig túlnyomórészt alapanyagokat exportál. Ebből a kategóriából ki kell lépni és arra kell törekedni, hogy a feldolgozás itthon történjen meg.
A kormány arra törekszik, hogy a hazai vállalkozásoknak stabil piaci és együttműködési rendszert, kiszámítható támogatási környezetet biztosítson – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A mezőgazdaság közeljövőjét meghatározó trendek közül kiemelte a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció szerepét.
Az eseményen részletesen ismertették az EXIM elérhető konstrukcióit is. Mint ismert, az EXIM termékpalettájának jelentős átalakítása lehetővé tette, hogy 2018 második félévétől a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket exportálók és azok első körös beszállítói is finanszírozhatóak legyenek. Az Eximbank a refinanszírozott exportélénkítő lízing konstrukcióval most először tud kedvező feltételekkel forrást biztosítani például mezőgazdasági gépek lízingjéhez. Az exportélénkítő hitelprogram keretében lehetőség nyúlik továbbá maximum 3 éves futamidejű forgóeszközhitelek és akár 10 éves futamidejű beruházási hitelek igénybe vételére a mezőgazdasági és feldolgozott élelmiszeripari kkv-k közé sorolható exportőr vállalkozások és azok beszállítói számára.
Az EXIM (a bank és a biztosító intézménypárosa) 2015 elején hirdette ki agrárstratégiáját, amely szerint kiemelt szerepet szánnak az agrárágazat finanszírozásának. Az agrárgazdaságnak komoly a tőke- és a forgóeszközigénye. Az ágazatban működő vállalkozások, a gazdálkodók legfontosabb igénye az éven belüli és a tartós forgóeszköz-finanszírozás, valamint a fejlesztésekhez, a beruházásokhoz és a birtokrendezéshez kapcsolódó finanszírozás. |
Az Exportélénkítő Program keretében fix kamatozású konstrukcióként elérhető forgóeszköz- és beruházási hitel, valamint lízingfinanszírozás. Az Exportélénkítő Program forrásai elősegítik a cégek kijutását új exportpiacokra, és akár közvetlen, akár közvetett bekapcsolódásukat a nemzetközi értékláncba. A program keretében ezek a banki termékek gyorsabban, rugalmasabban és szélesebb körben, ágazati megkötés nélkül elérhetőek. A forrás igénylése akár a vállalkozások számlavezető bankjánál is elindítható.
Jákli Gergely, az EXIM vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta: „Az Exportélénkítő Program termékeivel a teljes agrárszektor vertikumát lefedik.” Az EXIM által refinanszírozott kereskedelmi banki hitelállomány átlagkamata ez évben 1,73 százalék volt. Ezek olyan fix kamatozású hitelkonstrukciók voltak, amelyek a vállalkozások kiszámítható és hatékony gazdasági működését, továbbá nemzetközi versenyképességük növekedését segítik elő – tájékoztatott a vezérigazgató.
A rendezvényen Budai Zoltán, a Bábolna Tetra Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Marosi Gábor, a Woodstock Kft. ügyvezető igazgatója is megosztotta exporttapasztalatait a konferencián részt vevőkkel.