Back to top

Évente 3500 tonna, főleg zselés szaloncukrot eszünk meg

A zselés szaloncukor a piac kétharmadát fedi le, utána következik a kókuszos, a vajkaramellás, a mandulás, illetve marcipános, valamint a mogyorókrémes íz. Honfitársaink 86%-a készül szaloncukorral az ünnepekre - ez 6 milliárd forintnyi értéket jelent.

MMG - 3500 tonna szaloncukrot eszünk évente

Töretlen népszerűségnek örvend a magyarok kedvenc szezonális édességének számító szaloncukor: a 3,5 millió hazai háztartás évente közel 3500 tonnányit vásárol belőle, azonban egyre többen vannak, akik a minőségi termékek mellett teszik le voksukat. Az Agrárminisztérium és a Magyar Édességgyártók Szövetségének közös sajtótájékoztatóján elhangzott, az édességgyártó ipar fontos feladata éppen ezért, hogy minél több valódi csokoládéból, valódi összetevőkből készült szaloncukrot állítsanak elő a jövőben – a többség számára megfizethető áron.

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke elmondta, a magyarok körülbelül 86%-a tervez szaloncukrot vásárolni idén, ami összességében 6 milliárd forintos árbevételt jelent majd az ipar számára. A szakember az eddigi tapasztalatokat ismertetve elmondta, a terméknek vidéken van inkább nagy hagyománya, a legnépszerűbb íz pedig évek óta a zselés.

„A zselés szaloncukrok a piac nagyjából kétharmadát fedik le, utánuk következik a kókuszos, a vajkaramellás, a mandulás, illetve marcipános, valamint a mogyorókrémes íz” – mondta Sánta Sándor, aki a kevésbé kedvelt töltelékek közé sorolta a gesztenyést és az eprest is.

A hazai édesipari ágazatot jelenleg 250 vállalat alkotja összesen 5 ezer foglalkoztatottal, elérve a 200 milliárd forintos éves árbevételt – emelte ki Felkai Beáta, az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Eredetvédelmi Főosztályának vezetője. Mint arra emlékeztetett, a kormány 2015-ben az élelmiszeripart, közte az édességgyártást stratégiai ágazatnak minősítette, ezzel együtt pedig a 2020-as esztendőig 300 milliárd forintos uniós és állami támogatás odaítélését rendelte el. A főosztályvezető elmondta, eddig mintegy 17 milliárd forint értékben nyújtottak be pályázatokat az édességgyártók; az irányító hatóság nagyságrendileg 7 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki a nyertesek közt. A szektor vállalatai az eddigi adatok alapján évente 30 milliárd forint körüli bevételt tudnak realizálni.

Felkai Beáta mindezeken felül beszélt a szaloncukorgyártást érintő előírásokról is, amelyek meghatározzák egyebek közt a burok, illetve a töltelék összetevőit és pontos arányukat. A többi közt ezeket is ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal napokban indult szezonális akciója.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikerrel zárult az Agrárminisztérium szerbiai intézményfejlesztési projektje

A mintegy két és fél éven át tartó szerbiai állategészségügyi intézményfejlesztési (Twinning) projekt célja az uniós csatlakozásra készülő szerb hatóságok kapacitásfejlesztése, valamint az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok), és az élelmiszer eredetű betegségek kezelése volt.

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Európába jön a zöld csoki

A Nestlé idén tavasszal Európában is bevezeti a Japánban igen népszerű KitKat Matcha zöld teás változatot.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Felmentették Bitay Márton államtitkárt

Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkárát 2019. február 18-i hatállyal - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Sok pénz bejött a chipsadóból, csak a népnevelés nem sikerült

Bevezetése óta közel 200 milliárd forint költségvetési rést tömött be a népegészségügyi termékadó. Adóként bevált, népnevelési eszközként viszont kétséges a hatása.

Új elnökség a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat élén

Kiemelt feladatunk a vidéki sokszínűség megtartása, mely büszkeséggel tölti el az ott dolgozó embereket - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Csopakon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi alakuló ülésén.