Back to top

Falugazdászok az egész Kárpát-medencében

A határon túli magyar gazdák legnagyobb találkozóját minden év december 5-én tartják Budapesten. A 2012 óta zajló program idei eseményén mintegy negyven Kárpát-medencei gazdaszervezet képviseltette magát.

„Még az idén elindul a Kárpát-medencét lefedő falugazdász program, a hálózat működtetésére évi 420 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre" - mondta Farkas Sándor,

Farkas Sándor: Az igények legtöbbször a határon túlról érkeznek
Fotó: viniczai
az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a VII. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon. A szakember kiemelte, az elmúlt hat évben sikerült integrálni a legfontosabb szervezeteket, a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium egészét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik.

Farkas Sándor köszöntőbeszédében elmondta, hogy az összegből

107 külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket.

A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok. A vállalkozások fejlődése ugyanakkor hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen találják meg számításukat szülőföldjükön.

A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés a Kárpát-medencében rendkívül fontos terület, hiszen a külhoni magyar lakosság mintegy 70 százaléka él vidéki környezetben, és 30 százalékuk tartósan az agráriumból tartja el családját.

Mintegy 40 gazdaszervezett képviseltette magát a Fórumon
Fotó: viniczai

Mintegy 40 külhoni civil szervezettel van folyamatos kapcsolata az agrártárcának, amellyel mintegy félmillió, külhoni magyar gazdálkodó szólítható meg. Az államtitkár szerint

nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében folyamatosan jelenlévő kérdés a generációváltás problémája.

Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrárszakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőtt szakképzés támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is.

Potáti Árpád: Legjobb választás a szülőföldön maradás
Fotó: viniczai

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a gazdaság, mezőgazdaság támogatása fontos érdek. Legjobb választás a szülőföldön való megmaradás, s ez különösen a mezőgazdaságból élők számára fontos.

A jövő évi költségvetési törvényben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési programok megvalósítására a Kárpát-medencében, a határon túli magyar régiókban.

Közölte, hogy eddig mintegy 100 milliárd forint elérhető forrás jelent meg a határon túli vállalkozások támogatására.

Jakab István: Országonként eltérőek a problémák
Fotó: viniczai
Az élő magyar-magyar kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke, aki megemlítette, hogy

a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem jótékonysági program.

A szakember kiemelte, a sikerhez elengedhetetlen a tudás, amiben a falugazdászoknak kiemelt felelőssége van. Segítséget oda kell küldeni, ahol a legnagyobb a gond, s most – hangsúlyozta Jakab István – a kárpátaljai gazdák vannak a legnehezebb helyzetben.

Győrffy Balázs: A gazdatársadalomra mindig lehet számítani
Fotó: viniczai

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, számunkra a legfontosabb gazdasági erőteret a Kárpát-medence jelenti. Mára egymillió magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, egyre erősebb az összetartozás érzése, egyre több együttműködési fórum van, amely a Kárpát-medencei összefogást segíti.

Mint a Fórumon elhangzott,

a határon túli gazdaszervezetek elnökei évek óta jelzik, hogy az ottani magyar agrárvállalkozókhoz egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben jut el a gazdálkodásukat elősegítő támogatási vagy szakmai jellegű tájékoztatás.

A modern információs technológiák ismeretének hiányából, másrészt abból fakad, hogy nincs megfelelő érdekképviselete a magyar gazdák többségét jellemző kis- és középgazdálkodói rétegnek, illetve nem létezik kiépített, a gazdák szakmai orientációját szolgáló intézményrendszer az érintett országokban.

A Kárpát-medencei Falugazdász Program célja ezért az, hogy a határon túli agrárszervezetek olyan falugazdászokat alkalmazzanak, akik jól ismerik az államnyelvet, magas szintű informatikai ismeretekkel és agrárvégzettséggel rendelkeznek. Így tényleges segítséget tudnak nyújtani az érintett gazdálkodóknak.

A Kárpát-medencei Falugazdász Programban résztvevőknek Farkas Sándor adott át oklevelet
Fotó: viniczai

A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bevonhatóvá válhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a gazdaságok. A szakemberek legfőbb feladata az aktuális pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás, valamint azon életképes, magyar tulajdonosi körrel bíró és minőségi élelmiszert előállító kis- és közepes agrárvállalkozások feltérképezése és regisztrációja, amelyek révén a külhoni magyarság gazdasági ereje növelhető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Ingyenes állategészségügyi és járványvédelmi képzés

Tavasszal elsőként a viziszárnyastartók számára indítja el ingyenes állategészségügyi oktatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A képzés résztvevői számára a tananyagot, illetve az előadásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei készítették el.

Tavaly 175 milliárd forintot költöttek mezőgépekre

A magyar mezőgéppiac a 2017. évi fellendülés után 2018-ban is dinamikusan növekedett és ezzel rekordforgalmat ért el – közölte az AKI.

Erdei fejlesztések indulnak 3,5 milliárd forintból

Hét sikeres uniós pályázat 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásából a természetjárás feltételeit javító, erdei fejlesztések indulnak 2020 szeptember végéig országszerte - jelentette be a beruházást koordináló Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Zöldség- és gyümölcsfeldolgozási továbbképzés a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága – az ingyenes szakmai programsorozata keretein belül – meghirdeti a „Tanuljunk együtt! - Zöldség-gyümölcs feldolgozás” elnevezésű rendezvényét.

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Méhészek figyelem: április 8-ig kérhető támogatás a varroa elleni védekezéshez

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2019. április 8-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

Összefogás a termeléshez kötött agrártámogatások megtartásáért

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 18-i brüsszeli ülésén Magyarország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lettországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött támogatások legalább jelenlegi szinten tartását, vagy akár növelését a 2020 utáni időszakban.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.