Back to top

Így választja ki a csiga, mit egyen meg a kiskertben

A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek: enni vagy nem enni.

A Plymouth Egyetemen végzett kutatás során több száz csigának kínáltak fel 14 különböző mezei növényfaj palántáját. A tanulmányt az állatok és növények közötti interakciók szakértője, Dr. Mick Hanley egyetemi docens vezette, Roger Shannon, a Plymouth Egyetem poszt-doktori hallgatójának segítségével. A kutatásban részt vett a Southampton Egyetem és a francia Lyon Egyetem is.

„A házas- és meztelen csigák a természetes környezetükben is ugyanolyan kártékonyak a frissen kicsírázott növényekre nézve, mint a kiskertekben.

Azt is régóta tudjuk, hogy a mezőn élő fajok nem egyformán esnek áldozatul a puhatestűek falánkságának. A csigák aktivitásának helye és ideje erősen befolyásolja, hogy mely növények élik túl az érzékeny csíranövény stádiumot.

A gyakorlatban tehát azzal, hogy a puhatestűek elpusztítják bizonyos fajok frissen csírázott példányait, befolyással bírnak az élőhelyen kialakuló vegetációra, azaz a növényi közösségre.” – mondta Hanley.

A mostani kutatás egyébként egy korábbira épül, ami kifejezetten a repcére koncentrálva keresett olyan természetben is előforduló kémiai összetevőket, amikkel meg lehet védeni a fiatal növényeket az őket fogyasztó kártevőktől.

A tanulmányban használt pettyes éticsigákat (Cornu aspersum) Plymouth és Southampton környékén gyűjtötték be, majd többféle mezei növény palántáját kínálták fel nekik, és rögzítették, mit fogyasztottak legszívesebben.

Minden egyes csíranövénynél vizsgálták, található-e benne az ízét befolyásoló, védekezésre szánt összetevő, vagy illékony anyag (VOCs - volatile organic compound) ami a szagát befolyásolja. Ebből ki tudták mutatni, hogy a kettő közül melyik van hatással a csigák választására.

Az eredmények azt mutatták, hogy a csigák választását nem befolyásolták az olyan kémiai anyagok jelenléte, mint a fenol vagy a cianid – amik egyes növényfajokban természetes módon jelen vannak – azonban az illékony anyagoknak, mely a szagukat határozza meg, fontos szerep jutott.

„Már Charles Darwin is felismerte, hogy a meztelen csigák és házas társaik nagy pusztítást képesek végezni a fiatal növények között. A tudósok azonban eddig nem tudták megfejteni, miért a legsebezhetőbb fejlődési stádiumban támadják meg a kiválasztott növényeket.” – tette hozzá Hanley.

„Sokáig úgy gondoltuk, hogy a puhatestűek az ízük alapján választják ki, mit esznek meg.

Egy kis csíranövénynek azonban még egy csiga-harapás is végzetes lehet. A mostani kutatásunk azt mutatja, hogy néhány növény fiatal egyedei riasztó hatású illékony kémiai vegyületeket használnak, hogy megelőzzék a csigák kártételét, így semmilyen sérülés nem éri őket.

Ezek fajok tehát a túlélés szempontjából hatalmas előnyre tesznek szert az vadonélő növényközösségekben különösen akkor, ha a kártékony puhatestűek elszaporodnak.”

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új növényfajtákkal a klímaváltozás ellen

Az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása Ausztriában a szántóföldi növényeknél 10-15 százalékos terméscsökkenést okozott, ám egyes más növényi kultúrák esetében a veszteség akár a 40 százalékot is eléri. Erős visszaesés jellemezte a gyümölcs- és zöldségtermelést is; egyedül a szőlőtermelők zártak viszonylag kedvező szezont.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.