Back to top

Így választja ki a csiga, mit egyen meg a kiskertben

A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek: enni vagy nem enni.

A Plymouth Egyetemen végzett kutatás során több száz csigának kínáltak fel 14 különböző mezei növényfaj palántáját. A tanulmányt az állatok és növények közötti interakciók szakértője, Dr. Mick Hanley egyetemi docens vezette, Roger Shannon, a Plymouth Egyetem poszt-doktori hallgatójának segítségével. A kutatásban részt vett a Southampton Egyetem és a francia Lyon Egyetem is.

„A házas- és meztelen csigák a természetes környezetükben is ugyanolyan kártékonyak a frissen kicsírázott növényekre nézve, mint a kiskertekben.

Azt is régóta tudjuk, hogy a mezőn élő fajok nem egyformán esnek áldozatul a puhatestűek falánkságának. A csigák aktivitásának helye és ideje erősen befolyásolja, hogy mely növények élik túl az érzékeny csíranövény stádiumot.

A gyakorlatban tehát azzal, hogy a puhatestűek elpusztítják bizonyos fajok frissen csírázott példányait, befolyással bírnak az élőhelyen kialakuló vegetációra, azaz a növényi közösségre.” – mondta Hanley.

A mostani kutatás egyébként egy korábbira épül, ami kifejezetten a repcére koncentrálva keresett olyan természetben is előforduló kémiai összetevőket, amikkel meg lehet védeni a fiatal növényeket az őket fogyasztó kártevőktől.

A tanulmányban használt pettyes éticsigákat (Cornu aspersum) Plymouth és Southampton környékén gyűjtötték be, majd többféle mezei növény palántáját kínálták fel nekik, és rögzítették, mit fogyasztottak legszívesebben.

Minden egyes csíranövénynél vizsgálták, található-e benne az ízét befolyásoló, védekezésre szánt összetevő, vagy illékony anyag (VOCs - volatile organic compound) ami a szagát befolyásolja. Ebből ki tudták mutatni, hogy a kettő közül melyik van hatással a csigák választására.

Az eredmények azt mutatták, hogy a csigák választását nem befolyásolták az olyan kémiai anyagok jelenléte, mint a fenol vagy a cianid – amik egyes növényfajokban természetes módon jelen vannak – azonban az illékony anyagoknak, mely a szagukat határozza meg, fontos szerep jutott.

„Már Charles Darwin is felismerte, hogy a meztelen csigák és házas társaik nagy pusztítást képesek végezni a fiatal növények között. A tudósok azonban eddig nem tudták megfejteni, miért a legsebezhetőbb fejlődési stádiumban támadják meg a kiválasztott növényeket.” – tette hozzá Hanley.

„Sokáig úgy gondoltuk, hogy a puhatestűek az ízük alapján választják ki, mit esznek meg.

Egy kis csíranövénynek azonban még egy csiga-harapás is végzetes lehet. A mostani kutatásunk azt mutatja, hogy néhány növény fiatal egyedei riasztó hatású illékony kémiai vegyületeket használnak, hogy megelőzzék a csigák kártételét, így semmilyen sérülés nem éri őket.

Ezek fajok tehát a túlélés szempontjából hatalmas előnyre tesznek szert az vadonélő növényközösségekben különösen akkor, ha a kártékony puhatestűek elszaporodnak.”

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Nincs parkolója, ezért felszámolják a városi tetőkertet

Koppenhága Østerbro városrészének szélén, egy régi gépkocsi-aukciós ház tetején található az a 600 négyzetméteres kert, mely nyitva áll mindenki előtt, aki az organikus gazdálkodásról szeretne többet megtudni. Az ØsterGro néven ismert projekt előadásoknak, iskolai tanulmányutaknak adott helyet - eddig.

Végre hó alatt az őszi vetés

A hét végén összefüggő, változó vastagságú hóréteg alakult ki az országban, mely védi az őszi vetéseket. A héten is marad a változékony, télies időjárás: lesz kemény éjszakai fagy és enyhe nappal, napsütéses és ködös idő, valamint vegyes halmazállapotú csapadék is.

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

A kecses keleti csillagsom

A kertészeti gyakorlat és a szakirodalom adatai néha eltérnek egymástól, ezért érhetik az embert kellemes, és kellemetlen meglepetések is. A keleti csillagsom kellemes meglepetést okozott, mert az összes szakirodalom szerint egyáltalán nem való a vácrátóti sovány, meszes homoktalajba, ennek ellenére sikerült szép és gazdagon nyíló példányokat nevelni belőle.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Elhalasztották az egységes dohánytermék-csomagolások bevezetését

Az egyik legnagyobb hatású, kilátásba helyezett változást az a kormányrendelet fogalmazta meg, amely szerint 2019. május 20-ától kizárólag egységes csomagolással ellátott dohánytermékeket lehetne forgalmazni Magyarországon.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Későbbre csúszott a karfioldömping

Ellentmondásosan alakult az idei őszi karfiolpiac, a szeptemberi, októberi áruhiányt november közepére erős dömping váltotta föl, azaz a szokásosnál később alakult ki túlkínálat. Mindez a karfiolok fejlődését befolyásoló őszi időjárás következménye.