Back to top

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A dokumentumot Rácz András környezetügyért felelős államtitkár, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Halmos Gergő igazgató írta alá.

A környezetügyért felelős államtitkár az együttműködési megállapodás megkötése előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredfordulón sajnálatos módon gyakorlattá vált a ragadozó madarak rendszeres mérgezése. 2012-től kezdődően 654 elpusztult példányt sikerült felderíteni, amiből 521 védett állat volt. Rácz András hangsúlyozta:

a mérgezésekhez általában olyan karbofurán tartalmú növényvédő-szereket használnak, melyeket 2008-ban betiltottak, így már a tartásuk is méreggel való visszaélésnek minősül.

Samu, az egyik méregkereső kutya hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Samu, az egyik méregkereső kutya hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy 2012-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére, indult a Helicon Life projekt Magyarországon, melynek keretében került sor az első méreg és tetemkereső kutyák kiképzésére hazánkban.

A program természetvédelmi eredményeinek és a kiváló partnerségi együttműködésnek köszönhetően elnyerte az Európai Bizottság természetvédelmi díját.

Rácz András hozzátette: a projektekben történő közös munkán túl a ragadozó madarak védelmében szükség van a minisztérium, a civilek és a rendvédelmi szervezetek rendszeres együttműködésére. Ezt célozza a megállapodás aláírása.

Az országos rendőrfőkapitány az eseményen arról beszélt, hogy 2012-2017 között a nagytestű ragadozó madarak fele pusztult el illegális mérgezés következtében. Balogh János rendőr vezérőrnagy kiemelte az ország szinte teljes területén előfordulnak ilyen veszélyes cselekmények, ezért széles körben ki kell terjeszteni a megelőző tevékenységet, amit azonban a rendőrség egyedül nem tud elvégezni.

Parlagi sas
Parlagi sas
Fotó: Wikipedia/AngMoKio

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója szerint a madarak megmérgezésének veszélyeire az egész társadalom figyelmét fel kell hívni. Halmos Gergő felidézte, hogy a parlagi sas pusztulása miatt korábban már külön munkacsoport alakult, a madarakat pedig műholdas jeladóval kezdték el követni. Az igazgató jelentős eredménynek tartja, hogy

a 2010-es évek elejétől a mérgezetten megtalált parlagi sasok száma folyamatosan csökken.
Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az első környezetbarát tej Hollandiából

A holland tejipari óriás, a FrieslandCampina bejelentette, hogy piacra dobja első „fenntartható” tejét. A lényeg, hogy a tej olyan gazdaságokból származik, melyek jelentős lépéseket tettek a környezetbarát termelésért.

Együnk halat – de ne csak karácsonykor!

Hiába fogyasztunk halat bőséggel az ünnepekkor, messze a legkevesebb esszük belőle Európában, annak ellenére, hogy haltermelésben a legjobbak közt vagyunk. Nagy István szerint ugyanakkor cél, hogy idővel a péntek a halfogyasztás napja legyen.

Határozott közös V4-fellépés az élelmiszerek kettős minőségének felszámolásáért

Elégedetlenségüket fejezték ki az élelmiszerek kettős minőségének gyakorlatát megszüntető szabályozás hiánya miatt a V4-országok agrárminiszterei a Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 17-i ülésén, Brüsszelben. Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy a kelet-európai tagállamok állampolgárait másodrendűként kezeljék a multinacionális élelmiszeripari cégek.

Több feladathoz több pénz kell

Továbbra sem engedne a Közös Agrárpolitika (KAP) büdzséjéből Kis Miklós, aki szerint a legoptimistább forgatókönyv szerint szinten maradhat az elosztható források összege. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára lapunknak elmondta: a többi fő kérdésben, legalábbis a célokat tekintve, egyetért az Európai Bizottság szándékaival – a hozzájuk rendelt eszközökkel azonban nem.

Ezúttal Magyarországon zavarta drón a vadakat

Valószínűleg sokan látták november elején az anyamedvéről és bocsáról készült tündérinek látszó videót, melyről később kiderült: azért menekültek fel a meredek hegyoldalra, mert egy drón zavarta meg őket. Ezen a hétvégén pedig egy Baranya megyében készült videón ámultunk, melyen egy hatalmas szarvas rudli kel át az úton. Sajnos itt is hasonló a helyzet.

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

A méh, akinek két apja van

A mézelő méhek szaporodása máshogy működik, mint amit az emlősöknél megszoktunk. Ezért fordulhat elő, hogy egyes egyedeknek több apja és egy anyja van, vagy éppen két apja, de anyja egy szál sem.

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.