Back to top

Összefogás a madármérgezések megelőzéséért

Együttműködési megállapodást kötött a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető illegális mérgezések visszaszorítása érdekében az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A dokumentumot Rácz András környezetügyért felelős államtitkár, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Halmos Gergő igazgató írta alá.

A környezetügyért felelős államtitkár az együttműködési megállapodás megkötése előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredfordulón sajnálatos módon gyakorlattá vált a ragadozó madarak rendszeres mérgezése. 2012-től kezdődően 654 elpusztult példányt sikerült felderíteni, amiből 521 védett állat volt. Rácz András hangsúlyozta:

a mérgezésekhez általában olyan karbofurán tartalmú növényvédő-szereket használnak, melyeket 2008-ban betiltottak, így már a tartásuk is méreggel való visszaélésnek minősül.

Samu, az egyik méregkereső kutya hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Samu, az egyik méregkereső kutya hangos ugatással jelzi, ha tetemet talál.
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy 2012-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére, indult a Helicon Life projekt Magyarországon, melynek keretében került sor az első méreg és tetemkereső kutyák kiképzésére hazánkban.

A program természetvédelmi eredményeinek és a kiváló partnerségi együttműködésnek köszönhetően elnyerte az Európai Bizottság természetvédelmi díját.

Rácz András hozzátette: a projektekben történő közös munkán túl a ragadozó madarak védelmében szükség van a minisztérium, a civilek és a rendvédelmi szervezetek rendszeres együttműködésére. Ezt célozza a megállapodás aláírása.

Az országos rendőrfőkapitány az eseményen arról beszélt, hogy 2012-2017 között a nagytestű ragadozó madarak fele pusztult el illegális mérgezés következtében. Balogh János rendőr vezérőrnagy kiemelte az ország szinte teljes területén előfordulnak ilyen veszélyes cselekmények, ezért széles körben ki kell terjeszteni a megelőző tevékenységet, amit azonban a rendőrség egyedül nem tud elvégezni.

Parlagi sas
Parlagi sas
Fotó: Wikipedia/AngMoKio

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója szerint a madarak megmérgezésének veszélyeire az egész társadalom figyelmét fel kell hívni. Halmos Gergő felidézte, hogy a parlagi sas pusztulása miatt korábban már külön munkacsoport alakult, a madarakat pedig műholdas jeladóval kezdték el követni. Az igazgató jelentős eredménynek tartja, hogy

a 2010-es évek elejétől a mérgezetten megtalált parlagi sasok száma folyamatosan csökken.
Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Immár a mezei a leggyakoribb veréb

A közelmúltban hazánkban megfigyelték a Földközi-tenger vidékén honos berki verebet, így nálunk immár hivatalosan is három verébfaj fordul elő. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a házi veréb volt a legelterjedtebb, mára a mezei vette át az elsőséget. Ez utóbbi faj szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori.

Mégsem halt ki az indonéziai óriásméh - videóval!

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardinan online kiadása. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány.

Sikerrel zárult az Agrárminisztérium szerbiai intézményfejlesztési projektje

A mintegy két és fél éven át tartó szerbiai állategészségügyi intézményfejlesztési (Twinning) projekt célja az uniós csatlakozásra készülő szerb hatóságok kapacitásfejlesztése, valamint az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok), és az élelmiszer eredetű betegségek kezelése volt.

Tetemes bírság fakivágásért

15 ezer font (5,4 millió forint) bírsággal sújtott a brightoni törvényszéki bíróság egy ingatlanbefektetőt, mely engedélye nélkül vágott ki három bükkfát a Londontól délnyugatra fekvő Dorking természetvédelmi területen még 2017 nyarán.

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.