Back to top

Így vált a magyar szaloncukor-specialistává

Az édesség eleinte csak a tehetős réteg kiváltsága volt, ám lassan majd’ minden háztartásba jutott belőle. Népszerűségén a világháborúk sem ejtettek csorbát, noha az akkoriak kénytelenek voltak például krumplicukrot csomagolni s fára akasztani helyette.

Mindenekelőtt érdemes tudni: a karácsonyfa-állítás szokása a 16. századi Németországból indult, ám hazánkban csak jóval később, az 1800-as évek közepén kezdett elterjedni a hagyomány. Kezdetben a tehetős polgárok és arisztokraták állítottak fát, amelyet jellemzően gyümölccsel, papírdíszekkel, mézeskaláccsal, habcsókkal és cukorkákkal díszítettek. Ezekben az időkben jelent meg a monarchia polgári és főúri szalonjaiban a nyugaton már régóta ismert fondant-cukor, amelyet főleg karácsonykor, a fa mellé helyezett tálakban kínáltak a vendéglátók.

„Szalonczukkedli” – ahogy nevezte Jókai Mór írásaiban az édességet, amely nem sokkal ezután – immáron a fára téve – hatalmas népszerűségre tett szert honfitársaink körében. A kor háziasszonyai egyebek mellett Hegyesi József 1891-ben megjelent „Legújabb házi cukrászat kézikönyve” című receptkönyvéből is meríthettek ihletet a témában: az összeállítás 17 féle szaloncukor elkészítésének módját is tartalmazta ugyanis.

Az otthon gyakorta készített, selyempapírral és sztaniollal díszített édességben persze az ipar is nagy lehetőséget látott, ennek eredményeképpen megkezdődött a szaloncukor tömegtermelése – ezerféle csomagolópapírban, igény esetén díszdobozban értékesítették azokat, akár házhoz is szállítva.

Az ország nagy csokoládégyárai – köztük Stühmer Frigyes első hazai gőzüzemű csokoládégyára –, és kisebb-nagyobb cukrászatai mind szaloncukor-készítésbe fogtak, ám a lendületnek az első világháború véget vetett. A harcok veszteségei, az alapanyagok hiánya a piac elszegényedését okozta, így a fákra ekkoriban leginkább papírba csomagolt krumplicukor, aszalt gyümölcs vagy mézes sütemény került. A nehézségek a második világháború idején tetéztek, így a szaloncukor tömegtermelésének újraindítása is váratott magára: az ötvenes években kezdett magára találni az ipar, ám sokáig mindössze 2-3 féle, csokoládétól mentes „konzumszaloncukor” került ki a gyártósorokról.

Igazi áttörést csak a 80-as évek tudtak hozni e téren: ekkor kezdtek széles körben elterjedni a változatos ízesítésű, minőségi szaloncukrok. A kínálatot napjainkban majd’ kétszáz típus alkotja, s a tapasztalatok szerint a zselést kedvelik legtöbben.

A Magyarországon elfogyasztott, évi 3500 tonna szaloncukornak ugyanis a kétharmadát a zselés íz teszi ki, ugyanakkor nagyon népszerűek a kókuszos, a vajkaramellás, a mandulás, illetve marcipános, valamint a mogyorókrémes változatok is.

Tán némileg meglepő, de a gesztenyés és az epres íz nem tartozik a magyarok kedvencei közé, akik egyébként a szaloncukorban igazi „specialistának” számítanak, hisz e desszert fogyasztása szinte kizárólag csak ránk jellemző.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

A sörgyártók is felkészültek a karácsonyi rohamra

Az ágazat előrejelzése alapján a sörpiac forgalma a tavalyi évhez hasonlóan alakulhat 2018-ban is, az ünnepek alatti megnövekvő forgalomra felkészültek a gyártók - közölte a Magyar Sörgyártók Szövetsége az MTI-vel pénteken.

Három magyar sütemény a világ 50 legfinomabb édessége közt

A karácsony az édességek és desszertek időszaka is - a magyarok is sokat költenek ilyenkor élelmiszerre, azon belül süteményekre. A karácsonyi időszak hagyományos nagyágyúja a bejgli és a hókifli, a világ különböző tájain azonban más és más édességeket fogyasztanak.

Évente 3500 tonna, főleg zselés szaloncukrot eszünk meg

A zselés szaloncukor a piac kétharmadát fedi le, utána következik a kókuszos, a vajkaramellás, a mandulás, illetve marcipános, valamint a mogyorókrémes íz. Honfitársaink 86%-a készül szaloncukorral az ünnepekre - ez 6 milliárd forintnyi értéket jelent.

Falugazdászok az egész Kárpát-medencében

A határon túli magyar gazdák legnagyobb találkozóját minden év december 5-én tartják Budapesten. A 2012 óta zajló program idei eseményén mintegy negyven Kárpát-medencei gazdaszervezet képviseltette magát.

Mi lesz Magyarország étele 2019-ben?

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete meghirdette a Magyarország étele 2019 élőmunkás melegkonyhai szakácsversenyt, valamint az Okés Országos Közétkeztetési szakács-megmérettetést.

Hatalmas üzletté nőtte ki magát a Mikulás

Csaknem négymilliárd forintos forgalmat generál a Mikulás-naphoz kötődően értékesített mintegy hétszáz tonnányi szezonális édesség. A csokoládémikulások mellett az adventi naptárak is kelendők.

Édesebb függés és legalább legális: koka helyett kakaó

Megtérülni látszanak az amazóniai erőfeszítések a kokain visszaszorítására: egyre több gazda hagy fel a kokacserjével, és kezd inkább kakaó termesztésbe.

A legkülönfélébb halas falatok készülnek a budapesti Adventi Vásáron

Látványkonyhával, kóstoltatással és gyermekfoglalkoztatóval várja az AMC az érdeklődőket "Kapj rá" feliratú faházaiban a budapesti Adventi Vásáron. A halfogyasztást ösztönző kampány "ünnepi állomása" egy újabb nagy lépés lehet a kitűzött cél felé: közelebb kerülni az unió többi országához a halfogyasztási átlagokat illetően.

Mikulásvirág a hazai termesztésben

A mikulásvirág hosszú évek óta a legkeresettebb virágzó szobanövény, fontos kultúra a hazai dísznövénytermesztésben. Értékesítési időszaka csupán két hónap, ám akkor megingathatatlan a helye a virágzó dísznövények rangsorában. Kiválóan alkalmas a tavaszi egynyári- és balkonszezon után üresen maradó növényházi felületek kihasználására.