0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

Egy mozgékony perzsamacska-különlegesség

A csincsillaperzsák sokakat elkápráztatnak – ha részvételükkel macskaszépségversenyt rendeznének, bizonyára dobogós helyen végeznének. Ezek a gyönyörű, smaragdzöld szemű állatok fekete kontúrú pirosas orrukkal és sötét színű tappancsaikkal valóban elbűvölők. Hazánkban a csincsillaperzsák igen nagy ritkaságnak számítanak.

Olyannyira, hogy olykor még a bírók sem ismerik ritkaságuk miatt, így ezek az arányos, de viszonylag hosszú orrú példányok hátrányba kerülnek a többi perzsamacskával szemben. Csontozatuk jellemzően vékonyabb, egész testük némileg kisebb náluk, így

rendre előfordulnak olyan tenyésztők, akik megpróbálják a csincsillaperzsát külön fajtaként bíráltatni, illetve elismertetni.

Ezek az erőfeszítések azonban nem jártak komoly eredménnyel. Nemesítő munkájuk során a tenyésztők nemcsak külső, hanem a sajátságos belső tulajdonságokat is szem előtt tartanak, így a csincsillaperzsa jelentősen különbözik a többi perzsától, hiszen viszonylag mozgékony, aktív, kedveli fajtársai társaságát, emellett igen emberközpontú is.

A csincsillaperzsa nem igazán szapora, egy-egy alom általában 2-3 kölyökből áll. Bár meglehetősen hamar ivaréretté válik, egyéves koruk előtt semmiképp se fogjuk tenyésztésbe.

Általában csak hároméves korukra fejlődnek ki teljesen, de ismeretesek olyan egyedek is, melyek 7 éves korukra érték el végleges testméretüket.

A csincsillaperzsának a hagyományos mellet ma már igen sok változata van, így ismeretes vörös, kék vagy akár teknőctarka, sőt hófehér is. Ez utóbbinál a szőrhegy igen kicsiny részen színes, s így csak egy bizonyos szögben válik láthatóvá a testen a rajzolat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu