Back to top

Átadták Az Év Tanyája díjakat

Az idén 15 tanyagazdaság pályázott a díjra, és most először a határon túli magyar lakta térségekből is neveztek egyéni gazdaságok. A díjátadón azokat az egyéni tanyagazdaságokat jutalmazták, amelyek jó mintául szolgálhatnak mások számára is.

Második alkalommal adták át Az Év Tanyája díjat az Agrárminisztériumban. Nagy István miniszter köszöntő beszédében elmondta, hogy azzal a szándékkal alapították meg ezt a  magas szakmai elismerést, hogy egybegyűjtsék és bemutassák Magyarország legszebb tanyáit, azok mintaértékű fejlesztéseit. A figyelem és az elismerés segíthet abban, hogy minél többen megismerjék ezt a sajátos magyar életformát és abban is, hogy a fiatalok számára is vonzóvá váljon tanyán élni, gazdálkodni.  

A miniszter kiemelte, hogy a magyar tanya a hungarikumok sorába emelkedett, ami a tanyagazdáknak köszönhető. A tárca célja, hogy a jövőben is képesek legyenek betölteni a tájat, térséget meghatározó tájképi, építészeti, néprajzi, kulturális, illetve gazdasági szerepüket.

Az újra megnyílt Tanyafejlesztési Programmal segítséget szeretnének nyújtani ahhoz, hogy a tanyáknak ne csak múltjuk, jelenük, hanem jövőjük is legyen. A tanyán élők életkörülményeinek javítására 1,23 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ebből mintegy 200 millió forint jut a települési és térségi fejlesztések támogatására, 637 millió forint a tanyák, és a tanyás térségek megőrzésére, fejlesztésére, új tanyagazdaságok indítására. Emellett 300 millió forintot biztosít a tárca a tanyai lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre.

A miniszter elismeréssel szólt azokról a gazdákról, tanyagazdákról, akik a hazai, magas szakmai színvonalon termelt élelmiszerek elkötelezett híveiként szereztek elismerést.

Olyan hozzáadott értéket tettek le a magyar élelmiszeripar asztalára, ami gyakorlatilag teljesen átalakította a magyar közízlést. Piaci szerelőként abszolút meghatározókká váltak. Olyan ízeket hoztak pl. a sajtkultúrában, a húsfeldolgozásban, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás terén, amellyel alapjaiban változtatták meg a magyar gasztrokultúrát.

Az Év Tanyája díjakkal elismerték azokat a tanyatulajdonosokat, akik mind a természeti, mind az épített és táji környezetbe illeszkedő tanyát tartanak fent. Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint azokat a tanyagazdaságokat és az ott élő, dolgozó, nagy tudással bíró embereket jutalmazták, akik példás módon ügyelnek tanyájuk kialakítására, fejlesztésére úgy, hogy közben kiemelt figyelmet fordítanak a természeti környezet megőrzésére, a tájra az adott térség kulturális, építészeti értékeire, gazdálkodási hagyományaira – fogalmazott. Mindenki, aki az Év tanyája megmérettetésben részt vett, nyertesnek számít, hisz amellett, hogy a szaktárca szakmai elismerésében részesültek, széles körű bemutatkozási lehetőséget is kaptak.

Az államtitkár felhívta a figyelmet a november végén meghirdetett Tanyafejlesztési Programra, amelynek keretében 1,2 milliárd forint válik elérhetővé a tanyán élők életszínvonalának javítására, a tanyai gazdálkodás megújítására. A célterületek a 2017. évi pályázati felhíváshoz képest némiképp változtak úgy, hogy az egyéni tanyagazdaságokra fordítható források nagyobb hangsúlyt kapnak. Az alföldi tanyás térségekből, összesen 724 településről lehet pályázatot benyújtani, maximum 75 százalékos előlegigénylési lehetőség mellett. A kérelmeket várhatóan január második felétől lehet benyújtani a Herman Ottó Intézet weboldalán.

A Frankó Tanya és Haluskaház
A Frankó Tanya és Haluskaház
Fotó: Fülöp Noémi

Az idén  az Év Hagyományőrző Tanyája díjat Reisz József, a Natúr-Életmód Tanya gazdája kapta, az Év Határon túli tanyája díjban a szerbiai Adáról érkező, Csincsik Edit tanyagazda, míg az Év Tanyagazdasága díjban Gyurákovics András, mórahalmi tanyagazda részesült.

A közönségszavazás nyertesének járó díjat Bartolák Mária, a békéscsabai Haluskaház tanyagazdája és Molnár István, tarhosi tanyagazda vehette át.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Vidéki élet, fiatalok vidéken”

Az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége tevékenységében az agrár szakmai érdekképviselet mellett kiemelkedően fontos a gazdák munkájának és a vidéki életformának a bemutatása, népszerűsítése. 2019-ben egy három pályázatból álló programcsomagot indít útjára, melynek legfőbb szempontja az agrárvilág bemutatása és a mezőgazdasági munka megkedveltetése a fiatal generációval.

Hétmilliárd forint támogatás energiahatékonysági célokra

A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium. A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz.

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Bormustra a Vajdaságban

Idén a Kárpát-medence különböző tájairól – Magyarországról, Romániából, Horvátországból, Moldvából és egész Szerbia területéről - érkeztek borok a 22. Nemzetközi Vince-napi Borversenyre, 85 borbíra értékelte a 681 bormintát a temerini Ifjúsági Otthonban.

Két fiatal magyar kertépítő a WorldSkills-en

Átadták az Országos Parképítő Tehetséggondozó Tanbázist Budapesten, az Agrárminisztérium Közép-Magyarországi Agrár Szakképző Központ Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakgimnáziumában. Ugyanezen a napon hirdették ki a WordSkills Kazan 2019 Szakmák Világbajnoksága kertépítő szakma nemzeti válogatójának eredményét is.

Készül a magyar csapat a január végi Bocuse d'Orra

Jól halad a magyar csapat felkészülése a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny január 28-29-i lyoni világdöntőjére, Pohner Ádám séf, Segal Viktor coach és Csillag Richárd commis (segítő) már a finomhangolásokat végzik.

Sikeres évet zárt 2018-ban az Agrárminisztérium

A jogalkotás területén az Agrárminisztérium volt a legaktívabb tárca az elmúlt évben. Az 55 rendelet, 6 törvény és 10 kormányrendelet mellett, a tárca további 4 törvényjavaslatot készített elő és nyújtott be az Országgyűlés elé. A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye, valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

Borverseny-áttekintő, jelentkezési időpontokkal

Összefoglalót tett közzé a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. azokról a 2019-es borversenyekről, amelyekre közös mintaküldést és ügyintézést szervez. A kora tavasziakra gyorsan kell jelentkezni, a későbbiek közül pedig soknak még nem ismert a pontos időpontja sem, de a lista folyamatosan frissül.

Magyar Bor Nagydíj 2018

A Magyar Borszakírók Köre harmadik alkalommal teszi közzé azoknak a magyar termelők által készített száraz és félszáraz, fehér és vörös boroknak a „Super 12” listáját, amelyeket tagjai az elmúlt évi kóstolási tapasztalataik alapján a legjobbaknak ítéltek.

A vörösszárnyú keszeg lett az év hala 2019-ben

A korábbinál jóval nagyobb érdeklődés övezte a Magyar Haltani Társaság aktuális szavazását, ráadásul ezúttal egy halfaj „szabálytalan előzéssel” igyekezett versenytársai elé kerülni. Az eredmény alapján kijelenthető, idén a színek fontos tényezők voltak.