Back to top

A méhészet kiemelten támogatott ágazat

A hazai méhészeti ágazat 18-20 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár a XI. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztivál megnyitóján. Feldman Zsolt kiemelte a méhészet agrárgazdasági jelentőségét is, hiszen az ágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja.

A méztermelés 30 ezer tonna körül alakult – mondta el az államtitkár. Ez a termelési szint 15-20 ezer tonnával meghaladja a belföldi igényeket, így kiválóak a kiviteli lehetőségeink, különös tekintettel arra, hogy Európában mézhiány van.

Nagy gondot jelet ugyanakkor az, hogy a méz a világon a harmadik leginkább hamisított termék. Idehaza a hatályban lévő rendelkezések visszaszorították a gyenge minőségű mézek hazánkba érkezését.

Kínából 2016. év elejétől emiatt már nem jött mézszállítmány igaz, a 3. országokból, például Ukrajna felől továbbra is érkeznek gyengébb minőségű mézek, de az ellenőrzés folyamatos. Nemzetközi fórumokon is történtek lépések, például magyar kezdeményezésre a Bizottság elkezdte az import mézek vizsgálatát. Komoly előrelépésnek kell tekinteni azt is, hogy

az Európai Parlamentben elfogadták Erdős Norbert európai parlamenti képviselő felterjesztésére az „Európai méhészeti ágazat előtt álló kilátások és kihívások” című jelentését, melynek fókuszában a mézhamisítás és az ezzel összefüggő gazdasági és ökológiai problémák állnak.

A méhészek idén az ország több megyéjét is érintő, tömeges méhpusztulásról számoltak be. A probléma okainak feltárására széles körű tényfeltáró vizsgálat indult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában. A vizsgálat keretében a feltételezett mérgezések környékén folytatott növényvédelmi technológiát, a méhlegelők hatását, a méhcsaládok általános állapotát, a méhek egészségügyi állapotát, valamint a károsult méhészeknél fennálló egészségügyi helyzetet is vizsgálják.

Fotó: AM Sajtóiroda

Feldman Zsolt elmondta még: a Magyar Méhészeti Nemzeti Programban forrásbiztosítás szempontjából lényegi módosításon esett át az elmúlt 6 év során. A méhcsaládok számadatainak pontos lejelentésével, az egyes jogcímek forrásátcsoportosításával, majd az Európai Uniós forrás bővítésének kezdeményezésével

a magyar méhészet mintegy 40 százalékkal több forrást használhatott fel.

A 2016-2019-es ciklusban pedig még több forrás jut az élelmiszer-minőséget és termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a környezetterhelési monitoring vizsgálatára és a szakmai továbbképzésekre. A méhészeti támogatások tehát folytatódnak a következő években is. A korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad,

a 2019-2022. években a Program keretében évi több mint ötmillió euró hívható le.

További, a méhészetet segítő intézkedésként megalakult az Akáckoalíció, így sikerült megvédeni a legfontosabb méhlegelőket és az akácméz Hungarikum lett. Elsők között vezette be Magyarország 2014-ben az Európai Mézes Reggeli Programot, amely program segítségével több, mint 500 óvodában és iskolában voltak jelen a méhészek, így közel 100.000 gyermek kaphatott mézes reggelit.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Átláthatóbbá válhat a peszticidek uniós engedélyezési eljárása

A növényvédő szerek (peszticidek) uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá, a felelősségi területeket egyértelműbbé tévő tervet szavazott meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

A jövő tejüzeme épült Borjádon

A borjádi TS-Tej Kft. által épített tejüzemet adtak át a közelmúltban az anyacég, azaz a Borjádi Zrt. telephelyén.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

Stabil, de "közterhes" évre számítanak a kkv-k

A cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezők – mint a vállalkozás pénzügyei, az uniós pályázatok elérhetősége vagy a gazdaságpolitika – többségében alig várnak változást a vállalkozások, de egy jelentős részük a közterhek emelkedésre számít idén.

Sikeres évet zárt 2018-ban az Agrárminisztérium

A jogalkotás területén az Agrárminisztérium volt a legaktívabb tárca az elmúlt évben. Az 55 rendelet, 6 törvény és 10 kormányrendelet mellett, a tárca további 4 törvényjavaslatot készített elő és nyújtott be az Országgyűlés elé. A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye, valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

Tovább húzódik a vita az európai fuvarozás körül

Elutasította a fuvarozói szektor szabályozásáról szóló új jelentéstervezetet csütörtökön az Európai Parlament (EP) közlekedési bizottsága (TRAN), így további tárgyalások lesznek a kérdésről.

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?