A méztermelés 30 ezer tonna körül alakult – mondta el az államtitkár. Ez a termelési szint 15-20 ezer tonnával meghaladja a belföldi igényeket, így kiválóak a kiviteli lehetőségeink, különös tekintettel arra, hogy Európában mézhiány van.
Kínából 2016. év elejétől emiatt már nem jött mézszállítmány igaz, a 3. országokból, például Ukrajna felől továbbra is érkeznek gyengébb minőségű mézek, de az ellenőrzés folyamatos. Nemzetközi fórumokon is történtek lépések, például magyar kezdeményezésre a Bizottság elkezdte az import mézek vizsgálatát. Komoly előrelépésnek kell tekinteni azt is, hogy
A méhészek idén az ország több megyéjét is érintő, tömeges méhpusztulásról számoltak be. A probléma okainak feltárására széles körű tényfeltáró vizsgálat indult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában. A vizsgálat keretében a feltételezett mérgezések környékén folytatott növényvédelmi technológiát, a méhlegelők hatását, a méhcsaládok általános állapotát, a méhek egészségügyi állapotát, valamint a károsult méhészeknél fennálló egészségügyi helyzetet is vizsgálják.
Feldman Zsolt elmondta még: a Magyar Méhészeti Nemzeti Programban forrásbiztosítás szempontjából lényegi módosításon esett át az elmúlt 6 év során. A méhcsaládok számadatainak pontos lejelentésével, az egyes jogcímek forrásátcsoportosításával, majd az Európai Uniós forrás bővítésének kezdeményezésével
a magyar méhészet mintegy 40 százalékkal több forrást használhatott fel.
A 2016-2019-es ciklusban pedig még több forrás jut az élelmiszer-minőséget és termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a környezetterhelési monitoring vizsgálatára és a szakmai továbbképzésekre. A méhészeti támogatások tehát folytatódnak a következő években is. A korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad,
a 2019-2022. években a Program keretében évi több mint ötmillió euró hívható le.
További, a méhészetet segítő intézkedésként megalakult az Akáckoalíció, így sikerült megvédeni a legfontosabb méhlegelőket és az akácméz Hungarikum lett. Elsők között vezette be Magyarország 2014-ben az Európai Mézes Reggeli Programot, amely program segítségével több, mint 500 óvodában és iskolában voltak jelen a méhészek, így közel 100.000 gyermek kaphatott mézes reggelit.