Back to top

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk.

A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is hozzájárult, amely megerősítette, hogy a megfelelően kiegyensúlyozott növényi étrend az egészséges fejlődés minden szintjén segítséget nyújt. A fogyasztók a világ minden táján több gyümölcsöt, zöldséget, gabonát és magvakat akarnak a napi menüjükhöz.

- Hasonló tendencia mutatkozik a vegán termékek iránti kereslet növekedésében Európa-szerte. Sok országban a népszerűsége nagymértékben nőtt, egyes helyeken pedig kétszeres volt a tavalyi évhez képest, ami nagyon nagy előrelépés. Egyre többen kérdeznek a vegán termékekről - mondja Renato Pichler, a veganizmus és a vegetarizmus területének szakértője.

Etikai megfontolások és a természeti környezet védelme is szükségessé teszi az állati eredetű termékek fogyasztásának a korlátozását.

Az ENSZ előrejelzései szerint, ha a húsfogyasztás megduplázódik a 21. század közepére, akkor a gazdaságoknak több mint 70% -kal kell növelni takarmánytermelésüket, illetve gazdaságukat a várható 9 milliárd ember számára. A szántóterületek közel egyharmadát a takarmánynövények termesztésére kell majd használniuk.

- Az állati eredetű élelmiszerek előállítása óriási földterületet igényel. Először is állati takarmányt kell előállítani, viszont  az állat nem minden része kerül az asztalunkra. Az egész folyamat hatalmas mennyiségű erőforrást, energiát és vizet fogyaszt. Például egy kilogramm marhahús termelése akár 50 ezer liter vizet is igényelhet. A hústermelés nagyobb terhet ró a környezetre, mint a nemzetközi közlekedés, ezért nagyon fontos a hús és tejtermékek fogyasztásának korlátozása - magyarázza Renato Pichler.

Szakértők jelzik, hogy a növényi eredetű táplálék fog a világon dominálóvá válni. Az ilyen életmód méltányos, többek között pozitív hatással van az állatok jólétére és a környezeti fenntarthatóságra.

- Először is ahhoz hogy ételeket készítsünk, még nem kell állatokat ölni. Másodszor csökkentjük a környezeti terhelést, mert tudjuk, hogy a környezetvédelem hatalmas kihívás, elég csak ha az éghajlat változást nézzük. A harmadik kérdés az egészségünk, és a növényi eredetű élelmiszerek segítik annak megőrzését – mondja Pichler.

A szakértő hangsúlyozza, hogy

a vegán étel jó alternatíva azok számára, akik cukorbetegségben, túlsúlyban vagy a rák különböző típusiban és más civilizációs betegségekben szenvednek.

Ezért fontos hogy a fogyasztók könnyen meg tudják különböztetni a vegán és a vegetáriánus élelmiszereket.

– Egyértelmű nyilatkozatot teszünk. A fogyasztó ellenőrzi az összes összetevőt, és ennek alapján megállapítja, hogy a termék valóban vegán. Például, egyesek azt mondják, hogy a hal vegetáriánus étel. Ez rossz megközelítés, mert a halak is állatok. Mindent ellenőrizhetünk az Európai Vegetáriánus Szövetség által készített nemzetközi szabványokban. Amikor a termék „V-védjegy” minősítésű, biztosak lehetünk benne, hogy vegán – magyarázza a szakértő.

Nagyon fontos a tanúsítvány, amely tájékoztatja az ügyfelet, hogy a termék vegán.

Száz százalékos bizonyosságot ad arról, hogy a termék előállításának, feldolgozásának és csomagolásának egyetlen szakaszában sem került állati termék.

Ez a projekt egy olyan nemzetközi vállalkozás, amely egész Európából származó partnereket foglal magában. Ez nem csak a vegán termékekről szól, hanem a tisztességes kereskedelemről és a biogazdálkodásról is. Az emberek egyre gyakrabban szeretnék tudni, mit esznek, és ebben segít a „ V-védjegy” tanúsítvány.

Forrás: 
raportrolny.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A zebracsíkos lótakaró nemcsak divathóbort

Régóta próbálják megfejteni a tudósok, hogy mi célt szolgálnak a zebrák csíkjai. Egy tanulmányhoz a valódi zebrák mellett csíkos és egyszínű takaróba burkolt lovakat is megfigyeltek, és meglepő következtetésre jutottak.

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Növénytermesztés a vadkár vonatkozásában

A vadkár a mezőgazdaságban egy egész éven át tartó jelenség. A vaddisznó kártétele folyamatos, a szarvasállomány-emelkedés pedig prognosztizálta a szarvasok által okozott erdőkár mellett a mezőgazdasági vadkár növekedését. A mezei nyúl és az őz különösen télen rágja meg a repceföldeket, de a taposási kár is jelentős ebben az évszakban.

Innovatív öntözéstechnológiai megoldásokat fejlesztenek

Magyarországon eddig még ismeretlen technológiáról, köztük egy speciális, földalatti öntözési rendszerről is képet kaphattak a PREGA látogatói a rendezvény kiállítói terében. Az innováció mögött álló cég képviselőjével beszélgettünk.

Lengyel marhahús-botrány: a csehek bizalmatlanok

A cseh agrárminiszter szerint Prága továbbra is szükségesnek tartja a lengyel marhahús szigorú ellenőrzését, mert nem bízik a lengyelországi élelmiszerellenőrzési rendszerben.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

Útvesztő is lehet a precíziós technológiák sokasága?

A modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása a jelen s a jövő sikeres gazdálkodásának alapfeltétele, ám mindez nem jelenti azt, hogy nem futhat „lyukra” az, aki hirtelen jött ötlettől vezérelve akarja tartani a lépést. A téma szakértői a PREGA-n igyekeztek útmutatást adni előadásaikkal az innovációra nyitott gazdáknak.

Haszongalambok takarmányozása (2. rész) - Takarmány-kiegészítők és természetes anyagok

Húsgalambjaink takarmányozásában az ásványi kiegészítők közül a konyhasó használata a leggyakoribb, mint erről már korábban is említést tettünk. Fontos a só tisztasága, és mivel nedvszívó anyag, gyorsan csomósodik. A galambok elé tett sóban előforduló sócsomók akár sómérgezést is okozhatnak.

Robot cowboy segít terelni a marhákat - videóval

Az USA egyik nagy marhavágóhídján egy robot is munkába állt. A távirányítású masina feladata, hogy az emberek munkáját biztonságosabbá tegye – elvégre napi 5000 darab, 600 kilónál is nehezebb marhát kell megmozgatniuk.

70-80 hektár zöldséghajtató üvegház "full extra" fölszereltségű

A zöldségtermesztésben is pénzre váltható az innovatív technológiai, technikai megoldások alkalmazása, hangsúlyozták a Prega konferencia zöldségtermesztési szekcióülésén. Amíg a szabadföldi termesztésben főként a gépesítés, robotizáció, precíziós öntözés és tápanyag-gazdálkodás javíthatja a hatékonyságot, a hajtatásban az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogató rendszerek is segítik a kertészeket.