0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Precíziós vagy sem, működjön a gyakorlatban

Bár az elektronizálás az egyik fejlesztési irány a kertészeti gépek gyártásában, elektromos traktort csak korlátozottan lehet használni a ma ismert akkumulátorok mellett, nagyobb jövő előtt állnak a különböző robotok és önjáró eszközök. Gyümölcsszedő robotok is léteznek mechanikus vagy pneumatikus fogószerkezettel, amelyek fölismerik és leszedik a gyümölcsöt.

Az MTA Kertészeti Bizottsága Gyümölcstermesztési Albizottsága a gyümölcsösök gépesítésének jövőjét meghatározó kutatásokról rendezett tanácskozást a SzIE Kertészettudományi Karán.

Láng Zoltán professor emeritus vázolta a gépesítés irányvonalait. Bár már létezik elektromos traktor, talajmunkát nem lehet végezni vele és egy feltöltéssel négy órán keresztül lehet vele dolgozni, vagy 55 kilométerre szállítani, ami igen korlátozott teljesítmény. A jelenlegi akkumulátorokkal sokkal többet nem is várhatunk, ugyanis

amekkora teljesítményt 60 liter gázolaj felhasználásával lehet elérni, ahhoz 1260 kilogramm Li-ion akkumulátor energiamennyisége kell.

Ígéretesebbek a vezető nélküli traktorok, amelyek már sorozatgyártásban is készülnek, vagy az egy sort kezelő mikrogépek, amelyek önállóan egész évben működhetnek és helyspecifikus feladatok megoldására alkalmasak kisebb energiafelhasználás és kisebb talajtaposás mellett.

Új eljárás a sorművelésben, hogy a forgó, a törzsnél kitérő berendezés ezer bar nyomású vízzel zúzza össze a gyomokat. Ezt a gépet az olasz Caffini cég gyártja.

A növényvédelemben a permetlé minél pontosabb célba juttatása és a környezetvédelem a fő cél, amihez újragondolják a dózisszámítást. Ez sövényszerű állományoknál viszonylag egyszerű, a lombfal-felület arányában kell kiszámolni. Nagyobb koronájú, tág térállású fáknál inkább a korona térfogatát kell számításba venni, amihez érzékelőket és speciálisan irányított gépeket is fejlesztenek.

A Nobili Adaptive 2 sorozatgyártású permetezőgép elején lézerszkenner méri föl a lombozatot, az értékek alapján számítógép vezérli a fúvókákat, ráadásul geoinformációkat is továbbít a munkájáról.

Érzékelői abban is segítenek, hogy távolból lehessen ellenőrizni a gépet és a karbantartáshoz, javításhoz is szolgáltat adatokat.

Nagy terület a betakarítás, amivel a legtöbb munkaerőt lehet megtakarítani, illetve a teljesítmény növelésében és a minőség javításában előrelépni. Már ismertek a különböző szedőkocsik, amelyeknél még ember szedi le a gyümölcsöt, de továbbítása, összegyűjtése és szállítása automatikus és kíméletes. Ezekkel egy szedő óránként akár 350 kilogramm almát tud betakarítani.

Szamócára fejlesztették ki az uborkaszedőhöz hasonló gépet, amin hason fekve szednek a dolgozók, de van már önjáró szedőgép, amelyhez speciális magas bakhát szükséges, viszont automata karokkal vágja le és szedi föl a szamócát.

Gyümölcsszedő robotok is léteznek mechanikus vagy pneumatikus fogószerkezettel, amelyek fölismerik és leszedik a gyümölcsöt.

Francia kísérleti eszköz az az érzékelőkkel fölszerelt kesztyű, ami megállapítja a megfogott gyümölcs színét, cukortartalmát és keménységét.

Ezzel a szüreti időt lehet pontosabban meghatározni.

A távérzékelésről Jung András, a SzIE Kertészettudományi Kar Műszaki Tanszék vezetője beszélt. A legújabb műszer a snapshot spektrális képalkotó műszer, amivel több mint száz spektrumban lehet felvételeket készíteni, ráadásul nemcsak a szokott módon fölülről, hanem a növényállományban pásztázva is képes megadni az eredményeket. Németországban például a Boden-tó körüli almatermesztők használják az eljárást.

Hazai kísérletek folynak a málna napégés megakadályozására alkalmas borítás kiválasztására.

Ma már kaphatók mobiltelefonhoz kapcsolható hőkamerák, a nagyobbakkal megállapítható például, mennyire szenved a vízhiánytól egy növény. Lézerszkenneléssel a térfogatváltozás, a termésbecslés, a fenofázisok követése lesz szemmel látható.

Távérzékeléssel a tápanyag-gazdálkodás pontosításában értük el a legnagyobb eredményeket, és legkevésbé a növényvédelemben használjuk a módszerek valamelyikét.

A hozzászólók szerint a gyümölcstermesztésben elsősorban a kézi munkát kiváltó gépeknek, eljárásoknak van jövőjük, a precíziós, helyspecifikus gazdálkodásnak egyelőre nem ismertek a biológiai alapjai, vagyis a fejlett műszaki eljárásokkal nyert képekhez még nem tudjuk hozzárendelni, hogy mi történt a növényben, vagy hogy mit kéne tennünk nekünk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu