Hazánk a Kárpát-medence magas hegyekkel körülhatárolt területének nagyjából a közepén helyezkedik el, a felszíni vizek 96 százaléka külföldről érkezik az országba. Folyóink vízgyűjtő területe ezért határainkon kívül van, és mikor a nagy folyóink vízgyűjtőjén jelentős csapadék esik, az igen rövid idő alatt heves, tartós, igen súlyos árvizeket okozhat nálunk. Átlagosan 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évente pedig rendkívüli árvizek kialakulására lehet számítani. Amíg az árvizek az ország területének mintegy 25 százalékát fenyegetik, addig a belvíz közel felét.
A víz iránti igény egyre növekszik a világban, ugyanakkor a rendelkezésre álló vízkészlet fogyóban van. Az éghajlatváltozás és a népességnövekedés úgynevezett víz-stresszhez vezet mind a víz mennyiség, mind a minősége tekintetében. Sajnos, ez a veszély Magyarországot is érinti, hiszen az évi csapadékmennyiség fokozatosan csökken nálunk, a középhőmérséklet pedig fokozatosan növekszik.
A cselekvés felgyorsítására a kamara nagy hangsúlyt fektet, évek óta kiemelten foglalkozik ezzel a témával – hangzott el a „Vízkár elleni védekezés, vízvisszatartás az agráriumban” című rendezvényen, amelyen az Országos vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Agrárgazdasági és Innovációs Központ, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei számoltak be a jelenleg folyó kutatásokról, projektekről, pályázati lehetőségekről. A vízkárok ellelni védekezésről, a vízvisszatartásról, az aszály, illetve a vízerózió elleni védekezésről, a talaj vízháztartásának javításáról, a vízvédelmi beruházások lehetőségeiről hallgathattak meg előadásokat az érdeklődők.
Magyarországon az alföldi megyékben jelentkezik a leggyakrabban az aszály és a belvíz problémája. Az elmúlt években egymást váltják a rekordmennyiségű csapadékos és száraz évek, de az éven belüli száraz és csapadékos időszakok is. Gyakran a hőmérsékletek tekintetében is kiugró értékek mutatkoznak, az aszálykárok évről évre növekednek. Ennek megelőzéséhez, mérsékléséhez különböző fejlesztések szükségesek.
– A vízvisszatartás, illetve a vízvédelem érdekében a Vidékfejlesztési Programban két pályázatot is meghirdetett – mondta Kis Miklós Zsolt. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki egyben a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke is felhívta a figyelmet a pályázat adta fejlesztési lehetőségekre. Ugyan a vízvédelmi és vizes élőhely létrehozására, fejlesztésére szóló kiírást már lezárták, de
vízvédelmi célú, nem termelő beruházások, létesítmények kialakítására és fejlesztésére meghirdetett pályázat még március 1-jéig nyitva áll. A felhívás feltételeinek megfelelő projektek, a rendelkezésre álló forrás erejéig, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek.
A cél a területi vízvisszatartás elősegítése, a felszín alatti víztestek szennyeződésének csökkentése, illetve megelőzése, az éghajlatváltozással összefüggő problémáknak a minimalizálása. Mindez a biodiverzitás megőrzését, illetve a vizeink mennyiségének és minőségének védelmét is jelenti. A beruházások révén csökkenthetők az eróziós, deflációs hatások, mérsékelhetők a kijuttatott anyagoknak a lemosódása, jobb vízellátású, mozaikosabb talajok alakíthatók ki emelte ki az államtitkár.
A klímaváltozás a legnagyobb hatással a mezőgazdaságra van, hiszen a termelés egyik legnagyobb kihívása az egyre fokozódó szélsőségek elleni védekezés. Az árvíz, az aszály, a fagy-, illetve jégkárok súlyosan érintenek minden ágazatot, a növénytermesztést, az állattenyésztést, a halászatot, az erdészetet, a kertészetet és ezen keresztül nagyon sok ember megélhetési lehetőségeit is.
Hazánkban a mezőgazdaság által hasznosított nagyjából 5 millió hektár termőterületből csupán 100 ezer hektárt öntözünk, s ebbe a statisztika már szinte mindent beleszámít, még a fólia- és üvegházakat is. Elengedjük az átfolyó vizeket, és közben sajnos, a talajvízszint is folyamatosan csökken.
Mind a kamara, mind a szaktárca nagyon fontosnak tartja a vízkár elleni védekezést, illetve az optimális vízvisszatartást, nem véletlenül az elmúlt hónapokban, években számtalan egyeztetést kezdeményeztek a belügyminisztériummal, a kutatóhelyekkel. Azt gondolják, hogy az együttműködést, ami az elmúlt években kialakult, folytatni kell. Számos olyan kormánydöntés született, amely közvetlenül a mezőgazdaságra is hosszú távon hatással lesz. Ilyen például az a 17 milliárd forintos forrás, amelyet 2020-tól kifejezetten a vízvédelmi célokra különítenek el mondta Kis Miklós Zsolt.
