A cég állattenyésztésben és növénytermesztésben elért eredményeit szakmai díjak és minősítések fémjelzik, egyúttal pedig rávilágítanak sikerességének kulcsára: az innovációra való hajlandóságra. Vendéglátónk tapasztalatai szerint napjainkban a legtöbbet a szakmából az Amerikai Egyesült Államok szarvasmarha-tenyésztőitől lehet tanulni, akik közül sokakkal a Holstein Genetika Kft. által szervezett tanulmányutakon és rendezvényeken volt alkalma találkozni.
Utunk Hódmezővásárhely Szikáncs városrésze felé vitt bennünket, melynek határában található a Hódagro Zrt. hosszú múltra visszatekintő tejelő tehenészete. A cég jogelődjében – az egykori termelőszövetkezetben – 1950-ben kezdődött meg a mezőgazdasági termelés, amelynek Szabó Lajos, jelenlegi elnök-vezérigazgató már fiatalon részese volt. „Októberben volt negyvenegy éve, hogy idekerültem, ezt követően pedig elkezdtem végigjárni a ranglétra összes fokát” – beszélt a régi időkről vendéglátónk, aki képesítését Hódmezővásárhelyen, az Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Karán szerezte. Mint mondta, a szövetkezet felett az 1999-es részvénytársasággá alakulást követően kezdtek el gyülekezni a „sötét fellegek”. Ekkoriban alakult ki ugyanis az a vezetői és gazdasági válság, amely 2002-ben érte el tetőpontját: a tartozások miatt az adóhivatal kis híján felszámolta a céget. A megoldást végül a vezetőcsere, Szabó Lajos kinevezése jelentette, aki elmondása szerint akkori csapatával, benne a ma is fontos szerepkört betöltő Héjja Endre állattenyésztési főmérnökkel, kemény munka árán állította talpra a társaságot, amelynek idővel sikerült országos hírnevet is szerezni.
A Hódagro Zrt. vegyes gazdálkodású mezőgazdasági vállalkozásként működik, területeit és telephelyeit tekintve hét településen. A növénytermesztés és állattenyésztés mintegy 4200 hektáron történik, mindez pedig olyan tevékenységekkel egészül ki, mint a vadásztársaság, illetve a vendégfogadásra alkalmas pihenőpark üzemeltetése. Az elnök-vezérigazgató elmondta továbbá, hogy termőterületeiken egy GINOP pályázat részeként, különféle kísérleteknek és fajtabemutatóknak is otthont adnak, illetve speciális etetési megoldásokat is lehetőségük van tesztelni. Az egyik ilyen kísérlet alkalmával a tritikáléval dúsított abrak szarvasmarhákra gyakorolt hatásait vizsgálták. „Az első teszteredmények igazán jó eredményeket mutattak; az állatok tejmennyisége a nyári hónapokban kevesebbet esett, mint amikor hagyományos takarmánykeveréket fogyasztottak, emellett pedig a szomatikus sejtszámuk sem emelkedett ebben az időszakban” – magyarázta Szabó Lajos. Mint megtudtuk tőle, jelenleg 650 holstein-fríz tehénből áll a tejelő állományuk, amely évek óta jónak számító, 11 ezer kg feletti termelési átlagokat produkál. Jelenleg minden korábbinál magasabb, 39 kg-os napi fejési átlagot mérnek. A szomatikus sejtszám éven belüli hullámzással ugyan, de 150-250 ezer között alakul, ami a hazai eredményeket tekintve igen jó.
Különösen büszkék a telepen a hét aranytörzskönyves, 100 ezer literen felüli életteljesítménnyel bíró példányra. Az állatok kiszolgálását szem előtt tartva a saját keverőüzemmel is rendelkező Hódagro Zrt. nagy hangsúlyt fektet a minőségi tömegtakarmányok előállítására: idén a telep munkatársai 12 ezer tonna silókukoricát takarítottak be, ami két évre elegendő kukoricaszilázsnak felel meg. „Ebben az évben teszteltük a Holstein Genetika Kft. speciális adalékanyagát, aminek használatával kiválóan erjedt, könnyen emészthető, nagy beltartalmú tömegtakarmányt sikerült készítenünk” – folytatta a vállalat vezetője, akinek tapasztalatai szerint a silófal a megbontás után is napokig megőrzi minőségét. Cégük és a Holstein Genetika Kft. közti együttműködés azonban ennél jóval régebbre vezethető vissza. Mint azt Szabó Lajos elmondta, több évtizeddel ezelőtt, a magyartarka fajtaátalakító keresztezéseik alkalmával kezdtek amerikai szaporítóanyagot használni, és lassan tíz éve, hogy a World Wide Sires tenyészbikái jelentős hányadot tesznek ki a tenyésztési programjukban.
„Az együttműködésnek köszönhetően jutottam ki a céggel az USA-ba, ahol itthon kevéssé ismert szemlélettel találkoztam a borjúnevelést, a szaporodásbiológiát és a tartási körülményeket illetően” –foglalta össze tapasztalatait, kiemelve egyúttal a sajátos, tengerentúli tehenészetekre jellemző mentalitást is. Elmondása szerint a magyarországi általános felfogástól eltérően igyekeznek a telepen – az amerikaiakhoz hasonlóan – nagy figyelmet fordítani a borjúnevelésre. Ennek eredményeképp egyre ritkábban szembesülnek a borjak elhullásával.
Az idei év elején – Vass Zoltán ágazatvezető irányításával – végrehajtott változtatások eredményre vezettek, részben a Holstein Genetika által forgalmazott TechMix-termékeknek, a Calf Renovának és a BlueLite Replenishnek köszönhetően.
Az állatok egészségének ellenőrzésére igénybe veszik a számítógépes telepirányítási rendszer szolgáltatásait, technológiai elemként pedig egyebek mellett nagy hangsúlyt kap a megellett tehenek nyomon követése, úgynevezett monitoring csoport kialakításával.
Mint megtudtuk, jelenleg huszonnyolcan vesznek részt napi szinten a telepi munkában (a gazdaság összesen 140 főt foglalkoztat), a technológiát tekintve pedig 32 állásos, poligon fejőházzal, illetve 30 ezer liter tej tárolókapacitású tejházzal rendelkeznek. Szabó Lajos szerint, bár jól elboldogulnak a hagyományos, tömbös betonistállókkal, azok felújítása és bővítése már esedékessé vált. Ennek részeként az épületeket napelemekkel tervezik felszerelni – mindez nemcsak energiafejlesztést szolgál majd, hanem az istállók hőmérsékletét is csökkenti valamelyest a nyári melegben. Ha új istállóberuházásra kerülne sor, az biztosan keresztszellőztetéses lenne, tette hozzá.
S ha már tervek: jövő év elején készül el a Hódagro Zrt. húsfeldolgozó üzeme, amihez saját vágóponton marha-, juh-, sertés-, és vadhúst készítenek majd elő. „Új termékekkel – köztük minőségi füstölt áruval – szeretnénk megjelenni a piacon” – árulta el lapunknak az elnök-vezérigazgató. Elmondása szerint cégük évenkénti termelési értéke 2,5 milliárd forint, amely éles kontrasztban áll a bő két évtizeddel ezelőtti, felszámoláshoz közeli helyzettel. A pozitív eredményekhez hozzájárul a jelentős baromfiágazatuk is: jelenleg két telephelyen, rotációnként 120 ezer brojlercsirkét nevelnek. Hogy a cég, illetve Szabó Lajos által járt út jó irány, azt egyebek mellett igazolja az is, hogy az elnök-vezérigazgatót az idén növénytermesztés kategóriában az Év Agrárembere díjjal tüntették ki.
További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2018/2 számából
