Back to top

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

Ahogy arról a Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs című cikkünkben már beszámoltunk, Németországból is érkezett jelentés az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) megjelenéséről. Ősszel azonban károkról még nem számoltak be a német méhészek. Ez sajnos mára megváltozott, és Karlsruhéban illetve környékén több ázsiai lódarázsfészket is meg kellett semmisíteni.

Az egyik ilyen akcióban résztvevő méhész említést tett arról, hogy előző évben kaptárjaiban szétdarabolt méhhullákat talált. A tettest, az ázsiai lódarazsat, később méhvadászat közben meg is figyelhette. Méhesét a biztonság kedvéért inkább elköltöztette a környékről.

Karlsruhe környékéről más olyan méhész esete is ismeretes, akinek a méhcsaládjai a lódarazsak miatt gyengültek le.

A fészek eltávolításában résztvevő méhész beszámolója szerint a darázsfészek 24 méter magasban egy akácfa tetején lapult és lentről láthatatlan volt az emberi szem számára.

Az óriási tojásra emlékeztető  lódarázsfészkeket többnyire csak késő ősszel lehet felfedezni, amikor már lehulltak a levelek. 

A karlsruhei akciót tűzoltók segítségével hajtották végre, hiszen ilyen magasba jutni csakis emelődaruval lehetséges. (Franciaországban már drónokkal zajlik az irtásuk!)

Ázsiai lódarázs fészkének megsemmísítése
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Amint a tűzoltók a darun a fészket megközelítették, a lódarazsak támadóállásba helyezkedtek. Nem voltak azonban agresszívak.

Először egy átalakított tűzoltó készülékből kijuttatott széndioxiddal kábították el őket. A tűzoltó készüléket biztonságos távolságról (5 méterről) emelték a fészekhez.

Ezután következett a rovarölőszer, mely végzett a lódarazsakkal.

Az épségben leemelt darázsfészek 25 kilót nyomott és több ezer dolgozónak adott otthont.

Az ilyen fészkekben a dolgozókon kívül 3-400 anya is megszámlálható. Ha pusztán 10 százalékukból  lesz egy-egy új darázskolónia, az is 30-40 új darázsfészket jelent évente. (Nem csoda, hogy 14 év alatt ez az új invazív faj egész Franciaországban elterjedt!)

A lódarázsfészket a helyi természettudományi múzeumban állították ki.

Az ázsiai lódarázs az Európában honos lódarázshoz képest kisebb, szinte feketének tűnik, még a szárnya is fekete. Fejrésze viszont narancsos-vöröses színű. Alapjában gyönyörű rovar. Ám szépségében a méhészek aligha szeretnének gyönyörködni. A franciák tapasztalatai szerint egész méhcsaládokat képes elpusztítani. 

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Mivel Magyarországon a méhészkedés számos család megélhetését jelenti, és méheink Európának minőségi mézet biztosítanak, fontos, hogy a méhészek érdekképviseleti szervezete más természetvédelmi szervezetekkel/tűzoltókkal együttműködve konkrét stratégiát dolgozzon ki az ázsiai lódarázs várható megjelenésérére.

Első körben a tájékoztatásra kellene hangsúlyt helyezni, majd egy riadó hálózat kialakítása következhetne.  Okulva a francia tapasztalatokból a fészek-megsemmisítési módszerekkel is alaposan tisztába kellene kerülni.

Tavaly számoltunk be arról, hogy az ázsiai lódarázs terjedését már Nagy-Britanniában is komolyan veszik és kampánnyal készülnek a megjelenésére. (Lásd: Kampány az ázsiai lódarázs ellen című cikkünket). Sajnos a szigetországban sem maradt el ez a megjelenés, bár egyelőre kártételről nem érkezett jelentés. 

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2018/12

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?