Back to top

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

Ahogy arról a Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs című cikkünkben már beszámoltunk, Németországból is érkezett jelentés az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) megjelenéséről. Ősszel azonban károkról még nem számoltak be a német méhészek. Ez sajnos mára megváltozott, és Karlsruhéban illetve környékén több ázsiai lódarázsfészket is meg kellett semmisíteni.

Az egyik ilyen akcióban résztvevő méhész említést tett arról, hogy előző évben kaptárjaiban szétdarabolt méhhullákat talált. A tettest, az ázsiai lódarazsat, később méhvadászat közben meg is figyelhette. Méhesét a biztonság kedvéért inkább elköltöztette a környékről.

Karlsruhe környékéről más olyan méhész esete is ismeretes, akinek a méhcsaládjai a lódarazsak miatt gyengültek le.

A fészek eltávolításában résztvevő méhész beszámolója szerint a darázsfészek 24 méter magasban egy akácfa tetején lapult és lentről láthatatlan volt az emberi szem számára.

Az óriási tojásra emlékeztető  lódarázsfészkeket többnyire csak késő ősszel lehet felfedezni, amikor már lehulltak a levelek. 

A karlsruhei akciót tűzoltók segítségével hajtották végre, hiszen ilyen magasba jutni csakis emelődaruval lehetséges. (Franciaországban már drónokkal zajlik az irtásuk!)

Ázsiai lódarázs fészkének megsemmísítése
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Amint a tűzoltók a darun a fészket megközelítették, a lódarazsak támadóállásba helyezkedtek. Nem voltak azonban agresszívak.

Először egy átalakított tűzoltó készülékből kijuttatott széndioxiddal kábították el őket. A tűzoltó készüléket biztonságos távolságról (5 méterről) emelték a fészekhez.

Ezután következett a rovarölőszer, mely végzett a lódarazsakkal.

Az épségben leemelt darázsfészek 25 kilót nyomott és több ezer dolgozónak adott otthont.

Az ilyen fészkekben a dolgozókon kívül 3-400 anya is megszámlálható. Ha pusztán 10 százalékukból  lesz egy-egy új darázskolónia, az is 30-40 új darázsfészket jelent évente. (Nem csoda, hogy 14 év alatt ez az új invazív faj egész Franciaországban elterjedt!)

A lódarázsfészket a helyi természettudományi múzeumban állították ki.

Az ázsiai lódarázs az Európában honos lódarázshoz képest kisebb, szinte feketének tűnik, még a szárnya is fekete. Fejrésze viszont narancsos-vöröses színű. Alapjában gyönyörű rovar. Ám szépségében a méhészek aligha szeretnének gyönyörködni. A franciák tapasztalatai szerint egész méhcsaládokat képes elpusztítani. 

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Mivel Magyarországon a méhészkedés számos család megélhetését jelenti, és méheink Európának minőségi mézet biztosítanak, fontos, hogy a méhészek érdekképviseleti szervezete más természetvédelmi szervezetekkel/tűzoltókkal együttműködve konkrét stratégiát dolgozzon ki az ázsiai lódarázs várható megjelenésérére.

Első körben a tájékoztatásra kellene hangsúlyt helyezni, majd egy riadó hálózat kialakítása következhetne.  Okulva a francia tapasztalatokból a fészek-megsemmisítési módszerekkel is alaposan tisztába kellene kerülni.

Tavaly számoltunk be arról, hogy az ázsiai lódarázs terjedését már Nagy-Britanniában is komolyan veszik és kampánnyal készülnek a megjelenésére. (Lásd: Kampány az ázsiai lódarázs ellen című cikkünket). Sajnos a szigetországban sem maradt el ez a megjelenés, bár egyelőre kártételről nem érkezett jelentés. 

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2018/12

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészek figyelem: április 8-ig kérhető támogatás a varroa elleni védekezéshez

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2019. április 8-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

A kígyászölyv nemcsak kígyón él

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.

Elkezdődik a tavaszi rókavakcinázás

2019. március 30-a és április 14-e között országosan megkezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása. Az immunizálás a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet alapján zajlik. A tavaszi vakcinázás Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna, Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben történik.

Extrém sport a méhészet

Schrek Ottó egyike azoknak, akik 2018 decemberében vehették át szakképzett méhész diplomájukat. Bár gyermekkora óta érdekelte a méhészkedés, a szakmával igazán az Amerikai Egyesült Államokban ismerkedett meg agrármérnök gyakornokként. Ottani tapasztalatait hazahozta, honosította.

Tyúkok csípték nyakon a betolakodó rókát

Egészen szokatlan módon vesztette életét a kíváncsi ravaszdi egy francia iskola tyúkóljában. Az ól automatikusan záródó ajtaja, és a harcias baromfik okozták a vesztét.

„Egy a természettel”: A megvalósítás szakaszában

Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése (2.rész)

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális - remélhetőleg hasznos -, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Mézüzemet és sertésfarmot nyitottak meg a Vajdaságban

Mézüzemet és sertésfarmot nyitottak meg kedden a Vajdaságban a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának részeként, amelynek keretösszege a tervezett 50 milliárd helyett már elérte a 65 milliárd forintot.

Lovak a tájvédelem szolgálatában

Németország egyes tájvédelmi körzeteibe 2002-től kezdve holland mintára konyik lovakat telepítettek a táj védelmének elősegítésére, főleg réti madarak élőhelyeinek fenntartására és a félig nyílt legelő tájak megőrzésére.